Csődbe ment Oroszország, rakétatámadás ért egy ukrán bevásárlóközpontot

Törökország aggályai jogosak a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban, a csatlakozási folyamatban figyelembe kell venni valamennyi szövetségesünk nemzetbiztonsági álláspontját – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Egyetlen szövetséges sem szenvedett annyit a terroristáktól, mint Törökország, többek között a PKK terrorista csoport támadásai miatt

– hangsúlyozta a NATO főtitkára.

Stoltenberg kifejtette: a NATO aktívan dolgozik a csatlakozási folyamat következő lépésein, de fontosnak mondta Törökország aggályainak figyelembe vételét. Álláspontja szerint a NATO-nak meg kell kettőznie erőfeszítéseit a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek érdekében a NATO-főtitkár külön tanácskozást hívott össze a kedden kezdődő madridi csúcstalálkozón.

Stoltenberg üdvözölte, hogy Svédország módosította terrorizmus-ellenes törvényét, továbbá új rendőrségi nyomozást indított a PKK tagjai ellen, és vizsgálja Ankara kiadatási kérelmeit.

Ezek a konkrét lépések paradigmaváltást jelentenek Svédország terrorizmushoz való hozzáállásában az egyre veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban,

tette hozzá. A NATO-főtitkár a hétfő reggeli sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: nem valószínű, hogy a madridi csúcson megállapodás születik Törökország részéről a csatlakozási kérdésről, de reményét fejezte ki hogy a tárgyalások során „előbbre jutnak”.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a délutáni sajtótájékoztatón elmondta: Svédország az ötvenes évek óta a legnagyobb katonai képességfejlesztését hajtja végre.

Újra ezredeket hozunk létre, megerősítjük a Gotland-sziget védelmét, aktiváljuk a nemzeti katonai szolgálatot, felgyorsítjuk a védelmi felszerelések beszerzését és megerősítjük hírszerzési és kibervédelmi képességeinket,

– hangoztatta. Hozzátette: mivel ez még nem elég, a svéd parlament úgy döntött májusban, hogy csatlakozni kell a NATO-hoz.

Andersson az Ankara által felvetett aggályokkal kapcsolatban elmondta: Svédország törekszik a megegyezésre. Reményét fejezte ki, hogy még a madridi csúcstalálkozó előtt egyezségre jut Törökországgal a csatlakozási folyamat mihamarabbi elindítása végett. Hangsúlyozta: Svédország a lehető leghatározottabban elítéli a terrorizmust, és elkötelezett annak minden formája és megnyilvánulása elleni küzdelem mellett.

A PKK-val kapcsolatos álláspontunk egyértelmű, az EU-ban, így Svédországban is terrorszervezetként tartják nyilván. Országunk nem lesz a terroristák menedéke,

nyomatékosította. A svéd miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy országában, július elsején lép életbe a szigorított terrorizmusellenes törvény.

Legalább tíz ember halt meg abban a légitámadásban, amely hétfőn történt a fronttól messze lévő, közép-ukrajnai Kremencsukban. Egy orosz rakéta egy helyi bevásárlóközpontot talált el, amely kigyulladt, miközben az ukrán kormány tájékoztatása szerint több mint ezer ember tartózkodott bent.

Poltava megye kormányzója közölte, hogy negyven ember megsebesült, köztük kilencen súlyosan, de a halálos áldozatok száma is növekedhet még, ahogy zajlanak a mentési és oltási munkálatok.

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Indonézia meghívását a részvételre a G20-csoport novemberi csúcstalálkozóján, de ennek formáját még pontosítani kell – jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó hétfőn Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.

„Igen, megerősítettük részvételi szándékunkat” – mondta az orosz elnöki hivatal tisztségviselője. Usakov azonban nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy Putyin személyesen vagy videókapcsolaton keresztül vesz-e részt a csúcstalálkozón.

Nem tudom, egyelőre személyes meghívásról van szó, de addig még sok idő van hátra. Remélem, hogy a világjárvány lehetővé teszi majd, hogy ezt a fontos fórumot személyes formában tartsák meg, de csak találgatni merek,

mondta.

A tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy a világjárvány miatt egyes országok még mindig nem nyitották meg határaikat,

„De megkaptuk a hivatalos meghívást, amely nagyon fontos, tekintettel arra, hogy az indonézekre nyugati országok nyomást gyakorolnak. Megköszöntük a meghívást, mondtuk, hogy szívesen részt vennénk” – tette hozzá.

Az elnöki tanácsadó elmondta, hogy a kérdést meg fogják vitatni a meghívó Joko Widodo indonéz elnök csütörtökre tervezett moszkvai látogatása során. A G20-csúcstalálkozót november 15-16-án Balin tartják.

(MTI)

Hétfőn rakétatalálat ért egy bevásárlóközpontot a Közép-Ukrajnában fekvő Kremencsukban. A 217 ezer lakosú település a Dnyeper partján fekszik és fontos ipari központ.

Volodimir Zelenszkij tájékoztatása szerint az épületben több mint ezer ember tartózkodott a támadás idején és elképzelni sem tudják, hogy mekkora lehet az áldozatok száma.

Oliver Carroll, az Economist tudósítója egy videót osztott meg, amelyen az látszik, hogy a bevásárlóközpont lángokban áll.

Horror scenes in Kremenchuk, as a Russian missile hits a shopping centre. The man speaking on phone : “people were are the building, the walls are starting to fall in” pic.twitter.com/REDBFmuT3R

— Oliver Carroll (@olliecarroll) June 27, 2022

⚡️ Zelensky: 'Russia strikes shopping center in Kremenchuk, while over thousand people inside.'

“The mall is on fire, firefighters are trying to extinguish the fire, the number of victims is impossible to imagine," said President Volodymyr Zelensky.

Volodymyr Zelensky/Telegram pic.twitter.com/Pb8IGeAevD

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 27, 2022

A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg a szervezet főtitkára hétfőn, a szövetséges országok madridi csúcstalálkozója előtti brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több, előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni,

tette hozzá. Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség.

Mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta,

jelentette ki.

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megvalósításához, több beruházásra lesz szükség. A hétfőn közzétett nemzeti védelmi költségvetéssel kapcsolatos jelentésre hivatkozva elmondta: az utóbbi nyolc évben emelkednek az európai szövetségesek védelmi kiadásai, kilenc ország érte el, vagy haladta meg a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot, továbbá tizenkilenc szövetséges ország várhatóan 2024-ig eléri ezt a célt. „A kétszázalékos arányt egyre inkább nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni” – fűzte hozzá.

Stoltenberg véleménye szerint a kedden kezdődő madridi NATO-csúcs átalakító jellegű lesz: a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el, amely Oroszországot tekinti a legközvetlenebb fenyegetésnek, és foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is. Elmondta továbbá, hogy a csúcstalálkozón a szövetségesek megegyeznek egymilliárd euró költségvetésű NATO Innovációs Alap létrehozásáról, amely a kettős felhasználású új technológiákba történő beruházást szolgálja. Ezenkívül várhatóan Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is megállapodnak.

A NATO-főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcson előrelépést szeretnének elérni Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, a szövetség valamennyi tagállamának aggályait figyelembe véve.

(MTI)

A Reuters úgy tudja, hogy az ukrán elnök arra kérte a G7 vezetőit, hogy ne engedjék a háborút a télig húzódni. A vezetőknek azt mondta, hogy ha Ukrajna nyer, ők is nyernek. A területi koncessziókról pedig azt mondta, csak győztes helyzetből fognak tárgyalni.

Az Európai Unió orvosi felszereléseket, védőeszközöket és speciális felszereléseket juttat Ukrajnának egyebek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos népegészségügyi kockázatok kezelésére – közölte az Európai Bizottság hétfőn. Az Európai Unió 300 ezer speciális védőruházatot, 5600 liter fertőtlenítőszert és fertőtlenítési műveletekhez szükséges 850 eszközt juttat Ukrajnának.

Mivel Ukrajnában a kórházaknak sürgősen orvosi felszerelésekre van szükségük, az EU betegmonitorokat, infúziós pumpákat és lélegeztetőgépeket, valamint az egészségügyi személyzet által használatos védőeszközöket, például maszkokat és köpenyeket is adományoz.

Az Európai Bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki közölte: már úton vannak Ukrajna felé az orvosi felszerelések, valamint a vegyi, biológiai vagy nukleáris vészhelyzetek kezelésére szolgáló felszerelések.

Ukrajnában a kórházaknak és az egészségügyi dolgozóknak háborús körülmények között kell helyt állniuk, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy ellássuk őket az életmentéshez szükséges eszközökkel,

fogalmazott.

Az összesen 11,3 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) összegű támogatást a Romániában, Magyarországon, Svédországban, Németországban, Görögországban és Dániában tárolt uniós biztonsági készletekből juttatják el Ukrajnának – tette hozzá közleményében a brüsszeli testület.

(MTI)

A G7 országok továbbra is pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtanak, és kitartanak Ukrajna mellett, ameddig csak kell – olvasható abban az összefoglalóban, amelyet hétfőn tettek közzé.

A csúcstalálkozón Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ismételten elítélte Oroszország „nukleáris retorikájának indokolatlan használatát”. Hozzátették azt is, hogy Ukrajnának „külső nyomástól és befolyástól mentesen” kell döntenie jövőbeni békerendezéséről.

Véleményük szerint aggodalomra ad okot Oroszországnak az a bejelentése, hogy nukleáris képességekkel rendelkező rakétákat szállíthat Fehéroroszországba. A G7-ek egyúttal továbbra is erőfeszítéseket tesznek Ukrajna katonai és védelmi felszereléssel való ellátására és készen állnak megállapodásokat kötni az érdekelt országokkal és Ukrajnával a tartós biztonsági kötelezettségvállalásokról.

A tagok felszólították Moszkvát a beleegyezésük nélkül erőszakkal Oroszországba hurcolt ukrán állampolgárok „azonnali visszaküldésére”, be kell fejeznie a mezőgazdasági infrastruktúra elleni támadásokat, és fel kell hagynia a hajózási útvonalak blokkolásával.

A G7-ek ígéretet tettek arra, hogy „biztonságos átjutást” biztosítanak az ukrán állampolgárok számára, racionalizálja a bevándorlást és a vízumot, és hogy a háborús bűnök és egyéb atrocitások sem maradnak büntetlenek.

Hozzátették, Oroszország „óriási felelősséget” visel a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságáért, ezért a G7-csoport „koordinált kezdeményezéseket” ígért, amelyek elősegítik majd az élelmiszer-biztonságot.

(Guardian)

Oroszország tagadja, hogy több mint száz év után először csődbe ment volna, miután éjfélkor lejárt a határidő a devizakötvények kamatterhének törlesztésére. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen elmondta, hogy Oroszország az eredetileg május végén esedékes kötvénykifizetéseket időben teljesítette, ám azokat a Euroclear az Oroszország elleni nyugati szankciók miatt blokkolta. Peszkov szerint ez már „nem az ő problémájuk”.

Oroszországnak rendelkezésére áll a szükséges összeg a mintegy 100 millió dollárnyi elmaradt kötvénykifizetésre, de a szankciók miatt nem tud a külföldi bankoknál devizában fizetni. A Bloomberg szerint az orosz eurókötvényekkel március eleje óta válságos szinten kereskednek, a központi bank devizatartalékai be vannak fagyasztva, a legnagyobb bankok pedig nem férnek hozzá a globális pénzügyi rendszerekhez.

(Al Jazeera)

Az Európai Unió energiabiztonságának javítása érdekében az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az európai földgáztartalék biztosítását célzó rendeletet az ukrajnai háborúval összefüggésben – írja az MTI. A Luxembourgban hétfőn tartott tanácskozásról kiadott tanácsi közlemény szerint a rendelet annak biztosítását célozza, hogy a gázpiacon megfigyelhető zavarok ellenére az uniós gáztárolási kapacitások feltöltött készletekkel várják a téli időszakot, valamint, hogy a készleteket a tagállamok szükség esetén meg tudják osztani egymással.

A rendelet előírja, hogy a tagállamok területén található, földfelszín alatti gáztárolókat a kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a 2022-2023-as téli időszak kezdetét megelőzően, a következő téli időszakok kezdete előtt pedig 90 százalékig. Összességében az unió 2022-ben arra fog törekedni, hogy az uniós, földfelszín alatti teljes gáztárolási kapacitás 85 százalékos feltöltöttségi arányt érjen el – írták.

Mivel a gáztárolási kapacitások országonként jelentősen eltérnek egymástól, a tagállamoknak – a helyzettől függően – nem kell maradéktalanul megvalósítaniuk a tárolási célértékeket, azokba ugyanis beleszámíthatják a cseppfolyósított földgáz (LNG), illetve az alternatív üzemanyagok készleteit is. A nemzeti gázfogyasztásukhoz képest nagyon jelentős tárolókapacitással rendelkező tagállamok helyzetének figyelembevétele érdekében a földfelszín alatti készletek feltöltésére vonatkozó kötelezettség a tagállamok elmúlt öt éves átlagos éves gázfogyasztásának 35 százalékára fog korlátozódni.

A rendelet előírja továbbá, hogy minden földfelszín alatti tárolóhely-üzemeltető az érintett tagállamok hatóságai révén kötelező tanúsítással rendelkezzen. E tanúsítás célja, hogy elkerülhető legyen a kritikus tárolási infrastruktúrákra gyakorolt külső befolyás kockázata, mely veszélyeztethetné az unió energiaellátásának biztonságát vagy bármely egyéb alapvető biztonsági érdeket.

A tárolási kapacitások feltöltésére vonatkozó kötelezettségek 2025. december 31-én szűnnek majd meg, míg a tárolóhely-üzemeltetők tanúsítására vonatkozó kötelezettségek ezen időpontot követően is érvényben maradnak majd. A rendelet eltérést enged Ciprus, Málta és Írország számára mindaddig, amíg ezen országok gázrendszere nem lesz közvetlenül összekapcsolva más tagállamok gázrendszerével – tette hozzá közleményében az uniós energiatanács.

Vasárnap este lejárt a mintegy 100 millió dollárnyi elmaradt kötvénykifizetésre vonatkozó türelmi idő, amelyet Moszkva az ellene kirótt szankciók miatt nem tudott teljesíteni. Az országnak rendelkezésére áll a szükséges összeg, de a szankciók miatt nem tud a külföldi bankoknál devizában fizetni.

A Bloomberg cikke szerint az orosz eurókötvényekkel március eleje óta válságos szinten kereskednek, a központi bank devizatartalékai be vannak fagyasztva, a legnagyobb bankok pedig nem férnek hozzá a globális pénzügyi rendszerekhez.

Anton Szilujanov orosz pénzügyminiszter „vis maiorra” hivatkozott az eset kapcsán, egyúttal bohózatnak nevezte a kialakult helyzetet.

Oroszország utoljára több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1918-ban került csődbe külföldi hitelezőivel szemben, amikor a Lenin vezette bolsevik hatalom megtagadta a cári időszakból felhalmozott adósságok törlesztését. A Portfolio elemzése szerint nem egyértelmű, hogyan érinti majd Oroszországot az államcsőd. A hitelminősítők ugyan megállapíthatják a fizetésképtelenséget, de ebben a leginkább fájdalmas az lenne, ha emiatt a tőkebáramlás, finanszírozási művelet lehetetlenné válnak. Ez azonban jelen esetben elég irrelevánsnak tűnik, hiszen a korlátozó lépések miatt Oroszország amúgy is kiszorult a tőkepiacokról – értékel a gazdasági portál.

(Bloomberg)

A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint Johnson a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) németországi csúcstalálkozóján sürgős cselekvésre szólítja fel a tagországokat annak érdekében, hogy ki lehessen juttatni Ukrajnából az alapvető fontosságú exportélelmiszereket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hangsúlyozta:

a világ búzaszükségletének 10 százalékát, a globális kukoricakereslet 12-17 százalékát, a napraforgóolaj-kínálat felét Ukrajna adja.

Jelenleg azonban 25 millió tonna ukrán kukorica és búza exportjára nincs lehetőség – ez a legkevésbé fejlett országok egy teljes évi fogyasztásának felel meg – , és fennáll annak a kockázata, hogy ez a terménytömeg ukrajnai silókban rothad el.

A Downing Street szóvivőjének hétfői nyilatkozata szerint a probléma várhatóan drámai mértékben még tovább romlik a júliusi betakarítási szezonban.

A londoni miniszterelnöki hivatal hétfői ismertetése szerint az ukrán élelmiszerexport orosz blokádja világszerte 47 millió embert sodort a humanitárius katasztrófa szélére. Johnson szóvivője bejelentette: a brit kormány szakértői segítséget ajánl Ukrajnának ahhoz, hogy meg lehessen teremteni az áruszállító hajók biztonságos kijutásának feltételeit.

Kapcsolódó

Globális éhínséggel és migrációs válsággal fenyeget, ha megrohad az ukrán silókban tárolt gabona

20 millió tonna gabona rekedt az ukrajnai raktárakban, miközben a mezőgazdasági termékekre óriási szükség lenne az éhínséggel fenyegetett afrikai és közel-keleti országokban.

A Downing Street közölte azt is, hogy Liz Truss brit külügyminiszter és Ben Wallace védelmi miniszter a múlt héten Törökországba utazott, ahol a tengeri exportútvonalak megnyitásának lehetőségéről tárgyalt a török kormánnyal.

Az ukrán gabonaexport 96 százaléka a Fekete-tengeren keresztül zajlott, ám Oroszország ezen az útvonalon jelenleg nem engedi a kivitelt, ráadásul támadásokkal akadályozza a vasúti szállítást is.

Ennek ellensúlyozására a brit kormány 10 millió fontig terjedő értékben szállít alapanyagot és felszerelést az ukrán vasúttársaságnak az infrastruktúra kijavítására és annak elősegítésére, hogy a gabonaszállítmányok vasúton kijuthassanak az országból – közölte Boris Johnson hivatalának szóvivője, majd hozzátette, London közvetlen megbeszéléseket folytat az ukrán kormánnyal arról, hogy miként lehetne maximalizálni az ukrán vasúti szállítási kapacitást, mozgásban tartva a vasúti közlekedést és így a gabonaexportot is.

A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint

egyre több a bizonyíték arra is, hogy Oroszország lopja és értékesítés céljából átcsempészi a határon az ukrán gabonát, ezzel is növelve az Ukrajna elleni háborúra fordítható bevételeket.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője közölte: a brit kormány 1,5 millió fontot különít el egy olyan tesztelési módszer kifejlesztésére, amellyel meg lehet állapítani, ha Oroszország Ukrajnától illegálisan elsajátított gabonát próbál értékesíteni a világpiacon.

(MTI)

Evakuálásra szólította fel az utolsó ukrán kézen maradt luhanszki város, Liszicsanszk lakóit a régió kormányzója, Szerhij Hajdaj.

Liszicsanszk városának tisztelt lakói és hozzátartozói! Életüket, biztonságuk valós veszélyben van, ezért azonnali evakuálásra szólítjuk fel önöket. A helyzet a városban rendkívül súlyos. Mentsétek magukat és szeretteiteket. Vigyázzanak a gyermekekre. Biztosak lehetnek abban, hogy az Ukrajna területén levő városokban gondoskodni fognak önökről

– írja Hajdaj a Telegramján.

(Guardian)

Több mint száz holttestet találtak egy házban az oroszok által megszállt Mariupolban – közölte a város polgármesterének tanácsadója.

A Lioberezsnyij kerületben lévő épületek átvizsgálásakor egy házban – amelyet a kereszteződésnél bombatalálat ért – több mint 100 holttestet találtak. A holttestek még mindig a romok alatt vannak. A megszállók nem tervezik összeszedni és eltemetni őket

–  írta Pjotr Andriuscsenko a Telegramon.

(Al Jazeera)

Oroszország az 1917-es forradalom óta először nem fizette ki külföldi adósságát – írja a Bloomberg. Vasárnap este lejárt a türelmi időszak arra a nagyjából 100 millió dolláros elmaradt kötvénykifizetésekre, amit a széles körű szankciók miatt blokkoltak. A Reuters szerint az orosz eurókötvények néhány tajvani tulajdonosa hétfőn közölte, hogy nem kapták meg az eredetileg május 27-én esedékes kamatkifizetéseket.

Vlagyimir Putyin elnök múlt szerdán ideiglenes eljárások megindításáról döntött. A rendelet 10 napot ad a kormánynak arra, hogy bankokat válasszon ki, amelyek egy új rendszerben kezelik a kifizetéseket, ami arra utal, hogy Oroszország akkor tekinti teljesítettnek adósságkötelezettségeit, ha rubelben fizeti ki a kötvénytulajdonosokat.

Az egyik tajvani forrás a Reutersnek elmondta, hogy a szóban forgó eurókötvényekhez nem kapcsolódik olyan záradék, amely lehetővé tenné, hogy orosz valutában törlesszenek.

Az Oroszország által támogatott szakadárok közölték, hogy benyomultak Liszicsanszkba, az utolsó nagyvárosba, amelyet még ukrán csapatok tartanak ellenőrzésük alatt a keleti Luhanszk tartományban.

Liszicsanszk testvérvárosa, Szeverodonyeck szombaton esett el. A TASZSZ orosz állami hírügynökség vasárnap egy szeparatista tisztviselőt idézett, aki szerint az orosz fegyveres erők öt irányból hatoltak be Liszicsanszkba, hogy elszigeteljék az ukrán védőket.

Az ukrán hadsereg vezérkara szerint az oroszok tüzérséggel próbálják délről elvágni a várost, azonban egyelőre nem tettek említést arról, hogy a szakadárok behatoltak volna a városba.

A százezres lélekszámú Liszicsanszkot Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója szerint az oroszok csak nagyon nehezen tudnák elfoglalni, mert a dombon fekvő városnak sok védelmi állása van.

(Guardian)