Kórházakat bombáztak az oroszok, kolerajárványtól tartanak az ukránok, hírhedt zsoldost lőttek le

Katonai csapások értek legalább két kórházat Szeverodonyeckben és Rubizsnyében – derül ki a Maxar Technologies által hétfőn készített új műholdfelvételekből.

Mint a CNN írja, Szeverodonyeck jelentős része megsemmisült az ukrán és orosz erők közötti harcokban. Az összecsapások még a kórházakat és környező területeket sem kímélték. Szeverodonyeck központjában egy kórházkomplexum számos épülete megsemmisült – a tetőn egy nagy vörös kereszt látható.

Rubizhne déli részén egy másik kórház is megsemmisült. A körülötte lévő épületek, köztük egy gyógyszergyár is megsemmisültek.

A lengyelek azt szeretnék, hogy ne soká.

Kapcsolódó

Az orosz gáz uniós szintű leállítását kéri a lengyel külügyminiszter

Szeretnék, ha ez benne lenne a hetedik szankciós csomagban.

Az orosz törvényhozók megszavazták Moszkva kivonását az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatósága alól. Oroszország több mint 20 éve volt tagja a kontinens legfőbb jogvédő szervezetének – írta a The Guardian.

Az orosz parlament két törvényjavaslatot hagyott jóvá, az egyik az, hogy az országot a bíróság joghatósága alól kivonják, a másik pedig az, hogy a március 16-a utáni hozott Oroszország elleni határozatokat nem kell végrehajtani.

A szavazás után Vjacseszlav Volodin, a parlament alsóházának elnöke kijelentette:

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a hazánk elleni politikai harc eszközévé vált nyugati politikusok kezében. A bírósági döntések egy része ellentmondó volt az orosz alkotmánynak, értékeinknek és hagyományainknak.

Az oroszok arra készülnek, hogy lebontják a Donyeck megyei Mariupol bevezető útjánál álló, betonból készült ukrán városnevet, amelyet orosz nyelvűre akarnak kicserélni – közölte kedden az ukrán városi tanács a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A betonból készült városnévfelirat egyedül az “i” betű írásában különbözik az orosz nyelvű változattól, az ukrán nyelvben ugyanis nem cirill hanem latin “i” betűvel írják a település nevét. Ezenfelül a betűk az ukrán nemzeti zászló színeire, azaz kék-sárgára vannak festve. A város tanács, alátámasztandó állítását, videofelvételt tett közé, amelyen nem megnevezett és nem látható férfi beszél a feliratnál állva oroszul arról, hogy “ma kezdődik a felirat elbontása”, az építménynél pedig munkások léthatók egy munkagéppel. A férfi közli a felvételen, hogy “orosz város normális orosz nevére javítják” a feliratot.

A város törvényesen megválasztott tanácsa hozzáfűzte, hogy “miközben a megszállók a felirat ukrán-mentesítésével foglalkoznak, Mariupolban az emberek éheznek, a városban még mindig nincs ivóvíz, áram és gáz, s járványveszély fenyeget”. A városban kolerajárvány veszélye fenyeget.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz hadsereg május 20-án vette át az ellenőrzést Mariupol egésze fölött.

(MTI)

Az Aeroflot orosz állami légitársaság 185,2 milliárd rubel (3 milliárd dollár) tőkebevonást tervez új részvények kibocsátásából – jelentették be kedden.

Az Aeroflot közlése szerint a társaság közgyűlése 5,42 milliárd új részvény nyilvános értékesítését hagyta jóvá, egyenként 34,29 rubel kibocsátási árfolyamon.

Az Aeroflot – amely éppen csak kezdett talpra állni a koronavírus-járvány után – nagyon megszenvedi az Oroszország ellen elrendelt nyugati szankciókat. Nemcsak külföldi járatai szünetelnek, de ellehetetlenült a cég számára a repülőgép-alkatrészek beszerzése, a szükséges karbantartások elvégzése is.

Keddi közleményében az Aeroflot azt nem pontosította, hogy az új részvényeket az állam jegyzi-e le, és erre a Reuters hírügynökség megkeresésére sem a légitársaság, sem az orosz pénzügyminisztérium nem válaszolt. A pandémia alatt az orosz kormány a nemzeti vagyonalapon keresztül 80 milliárd rubel értékben vásárolt Aeroflot részvényeket – emlékeztet a Reuters.

(MTI)

Az orosz védelmi miniszter szerint az orosz erők Ukrajna szinte teljes keleti régióját tartják ellenőrzésük alatt – írta a BBC.

Luhanszk megye 97 százalékát „felszabadították” – mondta Szergej Sojgu a védelmi minisztérium ülésén, amelyet az állami televízió közvetített.

Shoigu azt állítja, hogy Szeverodonyeck város lakónegyedei Moszkva kezében vannak, és további kísérletek folynak az ipari területek megszerzésére.

A BBC nem tudta önállóan ellenőrizni az állításokat. Ellentmondó beszámolók születtek arról, hogy melyik hadsereg melyik területet irányítja, miközben a városért folytatott harcok folytatódnak.

Az orosz hadsereg által lerombolt és megszállt kikötővárosban, Mariupolban kolerajárványtól tartanak az ivóvízbe szivárgó szennyvíz és az eltemetetlen halottak miatt – írja a CNN.

A lap szerint hétfőn a város egyik száműzött helyi tisztviselője azt mondta, hogy a várost jelenleg irányító orosz tisztviselők karantén bevezetését fontolgatják, mert az oszlásnak indult holttestek és a szemét szennyezi a vizet, így a megmaradt lakosok betegségek kockázatának vannak kitéve.

Petro Andriuscsenko polgármesteri tanácsadó azt mondta:

A város valóban eggyé vált mindenhol holttestekkel. A megszállók még tömegsírokba sem tudják eltemetni őket. Még erre sincs elég kapacitás.

A CNN megjegyezte, ezt az állítást nem tudták ellenőrizni független forrásból.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kolerajárvány lehetősége miatt előre elhelyezte a vakcinákat Dnyiproban, de nem világos, hogyan jutnának el a lakosokhoz. A WHO szerint a kolera, egy akut hasmenést okozó fertőzés  a tiszta vízhez való elégtelen hozzáféréssel függ össze,  és évente tízezreket öl meg világszerte.

Dr. Dorit Nitzan, a WHO európai sürgősségi igazgatója, aki a múlt hónapban Ukrajnában járt, azt mondta, hogy a mariupoli higiéniai helyzet óriási veszélyt jelent.

Azt az információt kaptuk, hogy valójában mocsarak vannak az utcákon, és a szennyvíz és az ivóvíz keveredik

–  mondta Dr. Nitzan május 17-én a fővárosban, Kijevben .

Volodimir Zelenszkij közölte, „nagyon örül” annak, hogy továbbra is Boris Johnson az Egyesült Királyság miniszterelnöke, miután a kormányfő hétfőn túlélte az ellene kezdeményezett bizalmi szavazást. A BBC tudósítása szerint erről az ukrán elnök a Financial Times által szervezett online konferencián beszélt.

Az ukrán elnök beszélt arról is, hogy országa számára a patthelyzet nem megoldás, utalva országa esetleges NATO-csatlakozására. Zelenszkij azt is mondta, hogy a NATO-nak fel kell hívnia Ukrajnát a csatlakozásra, ha akarja, és hozzátette, „nem kell időt vesztegetni a csatlakozás megvitatására”. Oroszország régóta ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozásának gondolatát. Az orosz vezetés úgy véli, hogy a katonai szövetség azáltal, hogy új tagokat fogad be Kelet-Európából, behatol politikai befolyásának területére.

Zelenszkij arról is említést tett, hogy Ukrajna már „túl sok embert veszített ahhoz, hogy egyszerűen átengedjen területeket.” Hozzátette: Ukrajnának el kell érnie teljes területének újbóli ellenőrzését.

Az ukrajnai harcokban meghalt egy orosz zsoldos, aki azzal szerzett magának hírnevet, hogy hadifoglyokat és civileket mészárolt le a Donbászban – írta az orosz sajtó értesüléseit idézve a Daily Mail.

A 44 éves burját származású Vlagyimir Andonovot, a hírhedt Wagner-csoport zsoldosát egy mesterlövész lőtte le Harkiv közelében június 5-én.

A Vakha becenevű Andonovot az ukránok inkább Hóhér néven tartották számon Oroszország első, 2014-es inváziója óta. Andonov 1997-től 2005-ig szolgált az orosz hadseregben, leszerelése után Ulan-Ude városába költözött. 2014-ben azonban önkéntesként ismét belépett a seregbe, hogy csatlakozhasson Ukrajnába küldött erőkhöz.

Abban az időben egy, a régióban forgatott videóban is feltűnt. Ez a felvétel volt az egyik első bizonyítéka annak, hogy burját önkéntesek is tartózkodnak Ukrajnában. Ukrajna azzal vádolta a férfit, hogy személyesen vett részt a hadifoglyok lemészárlásában a Logvinovóban lezajlott csata után. A lap szerint Andonov az elmúlt években a Wagner-csoport embereként több nemzetközi akcióban is részt vett, járt Szíriában és Líbiában is.

Andonov halálát Zambal-Zamso Zanajev, a burját régió vezetője a  Moszkovskij Komszomolets orosz lapnak adott nyilatkozatában megerősítette.

Egy amerikai bíróság hétfőn elfogatóparancsot adott ki Roman Abramovics orosz milliárdos tulajdonában lévő két luxusrepülőgép lefoglalására, az Ukrajna elleni orosz invázió után hozott amerikai intézkedések értelmében – jelentette a Reuters.

A döntésnek egyelőre elvi jelentősége van, és kicsi a valószínűsége, hogy az Egyesült Államok valóban megszerezheti az összesen több mint 400 millió dollárt érő gépeket.

Az igazságügyi minisztérium egyik tisztviselője szerint a 350 millió dolláros Boeing 787 Dreamliner és a 60 millió dolláros Gulfstream G650 ER nincsenek az Egyesült Államok őrizetében, és a tisztviselő nem volt hajlandó megmondani, hogy a kormánynak vannak-e információi hollétükről.

Moszkva népszavazást tervez Herszonban az Oroszországhoz való csatlakozásról. A Kreml által kinevezetett adminisztráció helyettes vezetője beszélt erről, de a referendum lehetséges időpontját nem nevezte meg.

Herszon volt az első nagyobb ukrán város, amely elesett az orosz invázió során, Moszkva pedig a rubel bevezetésével is megpróbálkozott.

Orosz tisztviselők már felszólaltak a népszavazás megtartása mellett Dél-Ukrajna elfoglalt területein, de kicsi az esélye annak, hogy a szavazást nemzetközi szinten szabadnak és tisztességesnek tekintsék.

Volodimir Zelenszkij hétfő esti beszédében megköszönte az Egyesült Királyságnak, hogy azokat a fegyvereket biztosította Ukrajnának, amelyekre Kijev szerint szükség van az Oroszország elleni harchoz – írja a The Guardian. A brit kormány hétfőn döntött arról, hogy olyan rakétarendszerekkel látja el Ukrajnát, melyek akár 80 kilométer távolságban lévő célpontokat is eltalálhatnak.

Boris Johnson, az ukrán elnök szerint, „teljes megértést” mutatott országa szükségleteivel kapcsolatban.

Hálás vagyok Boris Johnson miniszterelnöknek

– mondta Zelenszkij.

A keleti Szeverodonyeck városában folytatódnak a heves harcok, a helyzet ukrán illetékesek szerint óránként változik. Olekszandr Striuk, a város katonai közigazgatásának vezetője szerint

elég ukrán katonai és fegyver áll rendelkezésre a város visszafoglalásához. Heves csaták és utcai harcok dúlnak.

Striuk azt is mondta, hogy az oroszoknak jóval több katonájuk van a térségben. „A város elpusztult, az infrastruktúra csaknem megsemmisült. A gáz- és vízellátás is csaknem teljes rekonstrukciót igényel” – tette hozzá.
A vezérkar közölte, hogy az ukrán egységek meghiúsítják az ellenség azon kísérleteit, hogy átvegyék az irányítást az autópálya felett.

Az oroszok felerősítették a támadásokat Szlovjanszk városától északra eső területeken, és a Sziverszkij-Donyec folyó déli partján ágyúzzák az ukrán állásokat. Az oroszok a jelek szerint közel vannak a folyó északi partján fekvő Szvjatohirszk városához, ahol egy történelmi orosz ortodox kolostor található. De nincs bizonyíték arra, hogy ezen a területen átkelhettek volna a folyón – írja a CNN. 

Oroszország ENSZ-nagykövete kiviharzott az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséről, miután az Európai Tanács elnöke az ukrajnai orosz inváziót tette felelőssé a globális élelmiszerválság előidézésében.

Egyedül Oroszország a felelős ezért az élelmiszerválságért.

– jelentette ki Charles Michel, aki szerint Oroszország „lopakodó rakétaként” használja az élelmiszer-ellátást a fejlődő világ ellen, és szegénységbe kényszeríti az embereket. Vaszilij Nebenzia orosz küldött hazugsággal vádolta Michelt.

A háború miatt az élelmiszerek elakadtak az ukrán kikötőkben. Ukrajna az étolaj, valamint a gabonafélék, például a kukorica és a búza nagy exportőre.