Nagyvilág

120 juh veszett oda egy erdélyi farkastámadásban

Bielik István / 24.hu
Bielik István / 24.hu
Harapás és fulladás.

Farkasfalka garázdálkodott a Fehér megyei Magyarszentbenedek (Sânbenedic) település közelében található esztenán – írja a Maszol.ro.

A dúvadak több mint 120 juhot és bárányt pusztítottak el.

A tetemekre az esztena tulajdonosa talált rá.

Az állatorvos arra jutott, hogy a jószágok zömével farkasharapás végzett, a többi állat megfulladt, amikor egymást taposva próbált menekülni.

Másfélszáz juh túlélte a támadást.

Bielik István / 24.hu

Az ismeretterjesztés végett rögzítsük, a Magyar Néprajzi Lexikon hogyan írja le az esztena (isztina, sztina) fogalmát:

A fejősjuhászattal kapcsolatos szállásgazdaság, elsősorban az a legelőterület, ahol az esztenaház áll. Kissé tágabb értelemben e fogalomba beleszámít a szállásgazdaság egésze: építmények, legelő, nyáj, munkaerő. Az esztena voltaképpen évszaki jellegű (fejési idényben) fiókgazdaság, amely egy vagy több tulajdonképpeni gazdaság tartozéka, azoktól térbelileg elszakítva. A pásztorok a nyájjal az esztenázás idején nem térnek haza naponta az anyagazdaságba, vagyis az esztena ideiglenes lakhely (szállás) és munkahely, amelynek személyzete, élén a bács vagy major nevű juhásszal végzi az állatok legeltetését, fejését és a tejtermékek készítését. Esztenák Erdélynek főleg havasokban bővelkedő vidékein mindenütt tömegesen voltak, de általánosan fellelhetők a két- és háromnyomásos határhasználat idején az ugarlegelőkön is; például a Mezőségen. Az É-i-Kárpátok lengyel és szlovák lakosságánál éppúgy elterjedt volt, de maga az esztena kifejezés helyett ott a magyar szállás hangtani megfelelőit (salaš stb.) használják. Az Alpok vidékén az esztena megfelelője – tehéntartással kapcsolatos – a Sennerei.  

Ajánlott videó

Olvasói sztorik