Határozatot fogadott el konszenzussal kedden az ENSZ Közgyűlése, aminek értelmében az ENSZ Közgyűlése a jövőben indoklást vár a szervezet Biztonsági Tanácsának azon tagjaitól, amik vétót emelnek valamelyik határozati javaslat ellen. Az Ukrajna ellen indított orosz támadás miatt kezdeményezett reformot a közgyűlésben tapssal fogadták az MTI híre szerint.
A közvetlenül az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát érintő intézkedést Liechtenstein kezdeményezte azzal a céllal, hogy „nagyobb politikai árat fizessenek”, ha vétójogukkal élnek – közölte egy diplomata az AFP francia hírügynökséggel. A 15 tagú ENSZ BT mind az öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság is vétójoggal rendelkezik.
Megközelítőleg száz ország támogatta Liechtensteint a szöveg benyújtásában, közöttük volt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és az Európai Unió összes tagállama. Oroszország és Kína nem támogatta a határozati javaslat benyújtását. Még jobban meg fogja osztani az ENSZ-t – mondta egy nevének elhallgatását kérő orosz diplomata a határozat elfogadása előtt.
Liechtenstein ENSZ-nagykövete, Christian Wenaweser szerint a határozat senki ellen nem irányul. „Nem irányul Oroszország ellen” – magyarázta a nagykövet, holott két és fél év után akkor sikerült szavazásra bocsátani a tervezet, amikor Moszkva vétója miatt a Biztonsági Tanács nem tud lépni az orosz offenzíva leállítása érdekében.
Az Egyesült Államok szerint Oroszország két évtizede visszaél vétójogával, és ezen hivatott segíteni az új határozat. A határozat nem kötelező érvényű, és semmi sem akadályozza meg, hogy egy ország éljen vétójogával és ne magyarázza meg a döntését a közgyűlésben – közölte egy diplomata. Az öt állandó tagon kívül az Biztonsági Tanácsnak tíz, vétójoggal nem rendelkező tagja van, ezeket az országokat két évre választják.
(Kiemelt kép: egy korábbi ENSZ BT-ülés.)
