Szárnyra kapott a rubel, lebontatják Kijevben az ukrán–orosz barátság emlékművét

Oroszország bejelentette, hogy kivizsgálja, mi okozta azt a nagy tüzet, amely az ukrán határhoz közeli Brjanszk városának olajraktárában ütött ki.

A közösségi médiában megosztott, ellenőrizetlen felvételeken két robbanás volt hallható, és az, hogy egy hatalmas üzemanyagtartály körül tombolnak a lángok.

A Kreml rendkívüli helyzetek minisztériuma megerősítette, hogy a Brjanszk régióban lévő létesítmény üzemanyagtartályai lángokban állnak. A közlemény szerint az incidensben senki sem sérült meg. A tűz okát és mértékét vizsgálják.

A minisztérium hozzátette, hogy a tűz, amely moszkvai idő szerint hajnali 2-kor ütött ki a Transneft olajvezeték-társaság tulajdonában lévő létesítményben, nem fenyegette a 400 ezer lakosú Brjanszk területeit.

Az orosz energiaügyi minisztérium szerint az incidens után nem volt fennakadás a régióban a dízel- és benzinellátásban, mivel elegendő üzemanyag-készlettel rendelkeztek a forgalmazók. (Independent)

The fire at the oil depot in #Bryansk has not yet been extinguished pic.twitter.com/LqlwYFGByP

— NEXTA (@nexta_tv) April 25, 2022

Emmanuel Macron francia államfő Joe Biden amerikai elnökkel folytatott hétfői telefonbeszélgetésében egyetértett abban, hogy haladéktalanul további részleteiben megvitassák a globális kihívásokat, ideértve az ukrajnai háborút – közölte a francia elnöki hivatal.

A tájékoztatás szerint Biden a beszélgetés során gratulált múlt vasárnap újraválasztott francia hivatali partnerének.

A két politikus megállapodott a jelentősebb globális kihívásokkal kapcsolatos párbeszéd felélénkítésében, különös tekintettel az ukrajnai háborúval kapcsolatos olyan kérdésekre, mint az élelmiszerellátás biztosítása.

A Fehér Ház közleményében arról számolt be, hogy Biden jelezte készségét a szoros együttműködés folytatására Marconnal a kölcsönösen fontosnak tartott globális ügyekben.

Örvendek a francia választási eredménynek

– jelentette ki Biden, aki Párizst Washington kulcsfontosságú partnerének nevezte a globális kihívások kezelésében.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter már vasárnap gratulált Macronnak, hangsúlyozva az amerikai-francia hosszantartó, szilárd szövetség és barátság megerősítésének szándékát.

Hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén, amelyeken keresztül külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei csoportosulásának – jelentette ki a hétfő esti hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, írja az MTI.

Konasenkov szerint a csapások Kraszne, Zdolbuniv, Zsmerinka, Berdicsev, Kovel és Koroszteny vasútállomást érték. A tábornok azt mondta, hogy az orosz légierő a nap folyamán 82 ukrán katonai létesítményt támadott, köztük négy parancsnoki állást, két üzemanyagraktárt és 76 olyan területet, ahol élőerő és hadfelszerelés összpontosult.

A beszámoló értelmében nagypontosságú föld-levegő rakéták 27 ukrán katonai létesítmény romboltak le, köztük a Jobboldali Szektor szélsőséges csoport Novogrodivkában lévő főhadiszállását; a légvédelem pedig négy drónt lőtt le.

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 570 drónt, 265 légvédelmi rakétarendszert, 2554 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 283 rakéta-sorozatvetőt, 1104 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2380 különleges katonai járművet veszített.

Eltávolítjuk Kijev központjából a két nemzet közötti az úgynevezett barátságot

– jelentette be hétfőn a Nexta hírügynökség szerint Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A tipikus szovjet kori munkásszobrot 1982-ben állítottak fel Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének emlékére.

Az emlékmű fölött húzódó titán boltív – eredeti nevén Népek Barátsága ív – megmarad, de átnevezik, és az ukrán zászló színeivel emelik ki.

“Eight meters of metal of the so-called friendship of the two nations will be removed from the center of Kyiv.”

Mayor of #Kyiv Klitschko about the bronze sculpture of workers at the arch of friendship of the nations in the #Ukrainian capital. pic.twitter.com/5PrN2tWdhM

— NEXTA (@nexta_tv) April 25, 2022

Közel két éve nem látott szintre erősödött hétfőn az orosz fizetőeszköz, délután 77 rubel alá is benézett az euró árfolyama, később 77,26-ig visszakorrigált a jegyzés, ám ez még így is 3,6 százalékos napon belüli erősödést takar, írja a Világgazdaság a Reutersre hivatkozva.

A dollárral szemben 3 százalékos volt a plusz, a zöldhasút 73,1 rubelen jegyezték, amire a ukrajnai invázió óta nem volt példa.

Az elemzés szerint a devizaerősödés oka, hogy az orosz nagyvállalatok a héten kezdik befizetni adóikat a költségvetésbe, az exportorientált cégek pedig kénytelenek devizájuk egy részélt piacra dobni. A helyi nagyvállalatok mintegy 3 ezermilliárd rubelt (40,2 milliárd dollár) utalnak a központi kasszába a Reuters számításai szerint.

Fontos ugyanakkor megjegezni, hogy a devizapiaci likviditás csak árnyéka a háború előtti időknek, hiszen a külföldi befektetők, cégek a korlátozások miatt nem tudják értékesíteni a helyi eszközeiket, így tulajdonképpen egy mesterséges árfolyamról beszélhetünk.

Oroszország kiutasítja Németország oroszországi nagykövetségének 40 alkalmazottját – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Az MTI tudósítása szerint a tárcához hétfőn bekérették Geza Andreas von Geyrt, Németország moszkvai nagykövetét, akivel közölték, hogy a német kormány döntésére adott szimmetrikus válaszként a német külképviseletek negyven oroszországi alkalmazottját nemkívánatos személynek minősítették. A misszióvezetőnek az orosz külügy határozott tiltakozását fejezte ki Berlin április 4-i, nyíltan barátságtalan döntése miatt, hogy a németországi orosz diplomáciai intézmények negyven alkalmazottja „persona non grata” minősítést kapott.

A nagykövettel közölték: Moszkva elfogadhatatlannak tartja Annalena Baerbock német külügyminiszter nyilatkozatát, amelyben a német hatóságoknak ezt a lépését azzal a teljesen hamis állítással indokolta, hogy az említett alkalmazottak munkájának célja a német szabadság és a német társadalom egységének aláásása volt, valamint az Ukrajnában zajló eseményekre vonatkozó gyanúsító célzásokkal”.

A német média április 4-én számolt be róla, hogy a német külügyminisztérium kiutasította a németországi orosz nagykövetség 40 alkalmazottját. Baerbock a döntésről szóló hírt megerősítette, de az érintettek számát nem közölte. Egyebek mellett azt hangoztatta, hogy a nemkívánatos személynek minősített orosz külügyi alkalmazottak munkája veszélyt jelent azokra, akik Németországban keresnek védelmet, amit Berlin nem fog eltűrni.

A Magyarországon is terjeszkedő német mamutvállalat, a Rheinmetall azt tervezi, hogy 88 Leopard harckocsit szállít Ukrajnának.

A Welt értesülései szerint a vállalat a német szövetségi kormányhoz már be is adta a kivitelhez szükséges engedélykérelmet. A Gazdasági Minisztérium szóvivője az újságnak azt mondta, hogy „titoktartási okokból” nem kívánnak nyilatkozni. A kérelemről végső soron a Szövetségi Biztonsági Tanácsnak kell döntenie.

A német lapok arról írnak, hogy a Rheinmetall 100 Marder harckocsi szállításával kapcsolatban is érdeklődött már.

Németország eddig nem szállított az orosz hadsereggel küzdő Ukrajnának nehézfegyvereket, így eddig harckocsik sem szerepeltek az eladási listákon. A Welt szerint viszont most, csak a Leopardok esetében, több mint kétmilliárd euró értékű nehézfegyver-exportról van szó.

Magyarország egyébként az előző kormányzati ciklus alatt összesen 44 darab új Leopard 2A7+-t vásárolt és 12 darab felújított Leopard 2A4-est lízingelt a németektől.

Erre már májusban sor kerülhet. Bővebben itt:

Kapcsolódó

Lapértesülések: Finnország és Svédország együtt kérelmezi a NATO-csatlakozást

Májusban adják be a kérelmet.

Bővebben itt:

Kapcsolódó

Három év után újra lesz kijevi amerikai nagykövet

Joe Biden megnevezte jelöltjét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn arról beszélt, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) meghiúsított egy prominens orosz újságíró elleni merényletet, írja a Guardian.

Ma reggel az FSZB lekapcsolt egy terrorcsoportot, amely azt tervezte, hogy megtámad és megöl egy híres orosz televíziós újságírót. Vitathatatlan bizonyítékaink vannak

– közölte az orosz elnök az ország vezető ügyészeivel tartott megbeszélésén.

Miután információs vereséget szenvedtek Oroszországban, a Nyugat most orosz újságírókat akar meggyilkolni

– tette hozzá, de azt nem közölte, konkrétan milyen bizonyítékaik vannak a merénylet előkészületeire.

Elmondása szerint a Nyugat már belülről próbálná elpusztítani Oroszországot, de ez nem fog nekik sikerülni, az orosz társadalom ugyanis sosem volt ennyire egységes.

Nem sokkal Putyin bejelentését követően a TASS hírügynökség azt közölte, hogy a titkosszolgálat letartóztatta egy neonáci csoport orosz tagjait.

A cikk szerint Ukrajna megrendelésére Vladimir Solovyev tévés műsorvezetőt akarhatták megölni.

Az FSZB egyébként a háború kirobbanása óta már többször is azt állította, hogy különböző terrorcselekményeket hiúsítottak meg, de jellemzően bizonyítékok hiányában.

Az ukrán fegyveres erők Facebook-oldalán hétfőn nyilvánosságra hozták a legfrissebb becsléseket arról, hogy az országot megtámadó orosz hadsereg mekkora veszteségeket szenvedett a két hónapja tartó harcokban.

Az ukránok szerint a konfliktusban eddig összesen 21 900 orosz katona esett el, ami jóval magasabb szám, mint a Moszkva által adott becslések.

Kijev becslései szerint az orosz hadsereg eddig 2258 páncélozott járművet, 181 repülőt, 154 helikoptert és 8 hajót vesztett.

Öt ember, köztük két gyermek halt meg vasárnap Donyeckben az orosz bombázás során – írja a BBC Pavlo Kirilenko kormányzó nyilatkozata alapján. Az egyik gyerek 5 éves, a másik 14 éves volt. Szintén az orosz támadások következtében halt meg három civil Harkivban és legkevesebb 14-en megsérültek.

Az ukrán hadsereg egyik újonca április 21-én a déli Zaporizzsjai régióban három orosz helikoptert lőtt le egy Iglával, azaz egy hordozható, infravörös célkövető rakétaindítóval.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara egy videót tett közzé a Facebookon, amelyen egy Ka-52-es helikopter roncsai láthatók. A katonai járművet az ukránok szerint Moszkva „az orosz légierő büszkeségeként” tart számon.

Orosz részről nem érkezett jelentés helikopter veszteségről.

(Al Jazeera)

Egyoldalú fegyvernyugvást és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli Azovsztal fémműnél a civil lakosok elvonulása érdekében Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.

A közép-európai idő szerint 13 órakor életbe lépő folyosón Mizincev szerint a civilek tetszőleges irányban távozhatnak, az említett időponttól kezdve az orosz fegyveres erők és a donyecki népi milícia is fegyvernyugvást tart.

Ha mégis vannak még mindig békés lakosok acélműben, kategorikusan követeljük, hogy a kijevi hatóságok haladéktalanul adjanak parancsot a nacionalista alakulatok parancsnokainak a szabadon bocsátásukra

– mondta a tábornok.

(MTI)

Oroszország védelmi minisztériuma közölte: csapataik felfüggesztik a harci tevékenységeket Mariupolban, hogy a civilek elhagyhassák a város melletti Azovstal acélgyárat.

Az orosz csapatok 2022. április 25-én moszkvai idő szerint 14 órától egyoldalúan leállítanak minden ellenségeskedést, biztonságos távolságba vonják az egységeket, és biztosítják a civilek kivonulását

– áll a védelmi minisztérium közleményében.

Múlt héten Oroszország arról beszélt, hogy a civilek és az ukrán harcosok elhagyhatják az Azovsztal üzemet, amennyiben az ukrán fegyveres erők fehér zászlót tűznek ki.

(Guardian)

Oroszország figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne küldjön több fegyvert Ukrajnának – jelentette ki Moszkva washingtoni nagykövete az orosz állami televízióban.

Hangsúlyoztuk, tarthatatlan az a helyzet, hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyvereket önt Ukrajnába, és közben követelik a katonai művelet megszüntetését

– mondta Anatolij Antonov a Rosszija 24 tévécsatornának adott interjújában.

Antonov arról is beszélt, hogy hivatalos diplomáciai levelet küldtek Washingtonba, amelyben kifejezték Oroszország aggályait Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatásával kapcsolatban.

(Guardian)

Az Ukrán Vasutak közölte, hogy Közép- és Nyugat-Ukrajnában öt vasútállomást ért rakétatámadás.

Olekszandr Kamisin, az ukrán Ukrzaliznyica állami vasúttársaság vezetője az ukrán televíziónak elmondta, hogy

a támadások egy órán belül történtek hétfő reggel. Az offenzívának számos áldozata van. Az elmúlt hónapban a kelet-ukrajnai Kramatorszk városának egyik vasútállomását érte rakétatámadás, amely legalább 50 ember – köztük több gyerek – életét követelte, akik épp az ország biztonságosabb részeire igyekeztek, a civilek evakuálásra használt állomáson.

(BBC)

Zelenszkij ukrán elnök szerint az Egyesült Államoktól kapott 3,4 milliárd dolláros katonai támogatás segít abban, hogy Ukrajna  védelmi képességeit minőségileg „új szintre” tudja emelni – derül ki az elnök hivatal közleményéből.

„Nagyra értékeljük az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott példátlan segítségét” – mondta az ukrán elnök Anthony Blinken amerikai külügyminiszer és Lloyd Austin védelmi miniszter kijevi látogatását követően.

Szeretnék személyesen és az egész ukrán nép nevében köszönetet mondani Biden elnöknek az Ukrajna támogatásában betöltött vezető szerepéért, és személyes világos álláspontjáért. Köszönöm az egész amerikai népnek, valamint a Kongresszusnak a kétkamarás és kétpárti támogatását. Látjuk és érezzük a segítséget

– mondta Zelenszkij.

A közlemény megjegyzi, hogy Zelenszkij az amerikai küldöttséggel a hadviselő állam aktuális prioritásairól, az Oroszországgal szembeni szankciók megerősítéséről, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról és biztonsági garanciákról is beszélt.

(Al Jazeera)

Azt látjuk, hogy Oroszország nem képes megvalósítani háborús céljait, míg Ukrajna sikereket ér el. Oroszország fő célja Ukrajna teljes leigázása, szuverenitásának, függetlenségének elvétele volt. Ez kudarcot vallott

– mondta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a lengyel-ukrán határon tartott sajtótájékoztatón, miután titokban Lloyd Austin védelmi miniszterrel Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkoztak.

Arra törekedtek az oroszok, hogy a katonai és gazdasági erejüket érvényesítsék. Ennek éppen az ellenkezőjét látjuk. A drámaian alulteljesítő hadseregük a gazdaság a szankciók és az Oroszországból való tömeges elvándorlás következtében romokban hever. Továbbá az oroszok igyekeztek megosztani a nyugatot és a NATO-t. Természetesen ennek is pontosan az ellenkezőjét látjuk

– értékelt Blinken.

Az amerikai védelmi miniszter Lloyd Austin szerint az ukránok a megfelelő felszereléssel és támogatással meg tudják nyerni a háborút.

Az első lépés a győzelemhez az, hogy elhiszed, hogy győzni tudsz. Mi hiszünk abban, hogy győzni tudnak, amennyiben megkapják az ehhez szükséges felszerelést és támogatást. Mi továbbra is mindent megteszünk, hogy ez így történjen

– mondta Austin.

(Al Jazeera)

Oroszország egy speciális mentőhajóval próbálja kiemelni a tengerfenékről az elsüllyedt Moszkva hadihajó egyes részeit – írja a Bild.

A 187 méter hosszú Moszkvát a 110 éves Kommuna mentőhajó feltehetően nem lesz képes teljes egészében kiemelni a a mélyből, ezért a lap szerint hajó- és légvédelmi rakétákat, titkos dokumentumokat és katonai felszereléseket hozhatnak felszínre.

A Kommuna tengeralattjáró-mentőhajó 1915 júliusában állt szolgálatba. Az orosz császári, a szovjet és az Orosz Föderáció haditengerészeténél is szolgált, megjárta az orosz forradalmat és mindkét világháborút.

Az orosz védelmi minisztérium azt javasolja, hogy az elhunyt katonák családjainak szánt kártérítést ne polgári, hanem katonai tisztviselők felügyeljék – olvasható a brit védelmi minisztérium mai hírszerzési jelentésében. Szerintük így próbálják elfedni a veszteségek valódi mértékét a lakosság előtt.

A brit hírszerzés szerint az oroszok azért nem vonulnak be a mariupoli Azovstal acélmű területére, mert sok orosz egység a városban marad, és nem lehet őket átcsoportosítani. Mariupol ostroma számos orosz egységet kimerített, ami csökkentette harci hatékonyságukat.

Eközben a Donbaszban Oroszország kisebb sikereket ért el, mióta erre a régióra helyezte át a hangsúlyt, ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy elegendő logisztikai és támogató harci eszköz hiányában Oroszországnak jelentős áttörést idáig nem sikerült elérnie.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1518459493352411137?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1518459493352411137%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fapr%2F25%2Frussia-ukraine-war-us-pledges-return-of-diplomats-to-ukraine-after-blinken-visit-russian-oil-depot-on-fire-near-border-live

Az Egyesült Államok további katonai segítséget ad Ukrajnának, és ígéretet tett arra, hogy diplomatái a jövő héten visszatérnek a nyugati ukrajnai Lviv városába. Anthony Blinken külügyminiszer és Lloyd Austin védelmi miniszer titokban Kijevbe utazott, ahol közölték Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és tanácsadóival, hogy országuk több mint 300 millió dolláros külföldi katonai finanszírozást, és 165 millió dolláros lőszereladást hagyott jóvá.

Azt is elmondták, hogy Biden hamarosan bejelenti az ukrajnai nagyköveti posztra jelölt személyét, és hogy azok az amerikai diplomaták, akik a háború előtt elhagyták Ukrajnát, a jövő héten kezdik meg a visszatérést az országba.

A kijevi amerikai nagykövetség egyelőre zárva marad.

(Al Jazeera)