A kijevi vezérkar szerint közel harminc települést vettek vissza az ukrán erők

Az ukrán hadsereg visszafoglalta a Kijev mellett található Bucsát, közölte a város polgármestere.

Március 31-e úgy vonul be városunk történelmébe, mint az orosz haderők alóli felszabadulás napja

– mondta videóüzenetében, amit valószínűsíthetően a városháza előtt vettek fel.

Oroszország ezen a héten azt ígérte, hogy drasztikus visszavesz a katonai műveletekből Kijev és Csernyihiv városánál.

A szervezet szerint a Vöröskereszt nemzetközi csapata nem tudta segíteni a civil lakosság tervezett evakuálását Mariupolból. A csapatnak ugyanis vissza kellett fordulnia, mielőtt Mariupolba érkezett volna, miután „a megállapodások és a körülmények lehetetlenné tették a továbbjutást” – áll a szervezet közleményében. A  bejutást szombaton újra megpróbálják.

(The New York Times)

Fogolycserét hajtott végre Oroszország és Ukrajna, írja az AFP egy magas rangú ukrán tisztviselőre hivatkozva.

Kyrylo Tymoshenko, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese a Telegramon közzétett videóüzenetében arról beszélt, 86 ukrán katona, köztük 15 nő került biztonságba. Cserében ugyanennyi elfogott orosz katonát adtak át Moszkvának.

A még szabadon nem engedett foglyoknak azt üzente, tartsanak ki, haza fogják vinni őket.

Vitalij Klicsko figyelmeztetett mindenkit, aki elmenekült Kijevből, hogy ne térjenek vissza, mert magas a halálozás esélye, írja a Guardian.

Kijev főpolgármester azt mondta, nagy csatákra számít az elkövetkező napokban az agglomerációban, miután az orosz csapatoknak többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült bekeríteniük az ukrán fővárost.

A halálozás esélye elég magas, ezért mindenkinek, aki haza akar térni, az a tanácsom, várjon még egy kicsit

– fogalmazott.

A háborús konfliktus kezdetét követő első hetekben közel kétmillióan, a lakosság közel fele hagyta el Kijevet.

Oroszország javára való kémkedés miatt vádat emelt egy volt tartalékos tiszt ellen a német szövetségi ügyészség – közölte pénteken a szövetségi államügyész a Reuters jelentése szerint. Ines Peterson közleményében az áll, hogy a Ralph G. néven azonosított  férfi 2014 októbere és 2020 márciusa között „számos dokumentumot és információt” bocsátott az orosz szolgálatok rendelkezésére a német hadseregről.

A szövetségi ügyészség azzal is vádolja a gyanúsítottat, hogy információkat osztott meg az oroszokkal a Krím annektálása miatt Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankcióknak a német vállalatokra gyakorolt ​​hatásáról. A tiszt amellett, hogy parancsnokhelyetteseként szolgált, számos gazdasági társaság tagja is volt.

A vádak szerint a férfi tájékoztatást adott az oroszoknak az Északi Áramlat 2-ről, a Gazprom orosz gázóriás tulajdonában lévő vezetékről is, amelynek üzembe helyezési folyamatát Németország februárban állította le, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az államügyész állítja, hogy Ralph G. továbbá tájékoztatást adott az orosz hírszerzésnek Németország tartalékos haderejéről és polgári védelméről. Rajta keresztül az orosz titkosszolgálat megszerezte a hadsereg magas rangú tisztjeinek és neves vállalati vezetőknek a személyi és elérhetőségi adatait.

A gyanúsítottat azzal is vádolják, hogy segített az oroszoknak képet kapni az Egyesült Államok NATO-szövetségesekkel folytatott védelmi politikájáról  – közölte az államügyész.

Indiában tett látogatást Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ahol a méltatta Narendra Modi india miniszterelnököt, amiért India nem ítélte el az ukrajnai orosz inváziót. Narendra Modi emellett megtiszteltetésnek nevezte a Szergej Lavrovval való találkozást.

Lavrov azt jósolta, hogy Moszkva és Delhi megtalálja a módját, hogy kijátsszák  az általa „illegálisnak” nevezett nyugati szankciókat, és folytathassák a kereskedést.

Modi az elmúlt napokban kitért több, Delhibe érkező külügyminiszter elől, köztük Liz Truss brit külügyminiszterrel és Wang Yi kínai külügyminiszterrel sem találkozott, ellentétben orosz hivatali partnerükkel.

India tartózkodott a Moszkvát bíráló ENSZ-határozatok megszavazásától, és csupán az erőszak megszüntetésére szólítottak fel. Az ázsiai ország ezzel együtt növelte olajvásárlásait Oroszországtól.

Lavrov azt mondta:

Napjainkban nyugati kollégáink minden jelentős nemzetközi kérdést az ukrajnai válságra szeretnének redukálni… [Megértjük], hogy India a tények összességét figyelembe véve kezeli a helyzetet, nem pedig egyoldalúan. Csak azt tudom mondani, hogy tiszteletre méltó India kiegyensúlyozott állaspontja, amelyet nem befolyásol zsarolás vagy diktátumok.

Lavrov azt is közölte, hogy Ukrajna egyre inkább érti, hogy a NATO-csatlakozása nem lehetséges.

A barátság a kulcsszó kapcsolataink történetének leírására, és kapcsolataink a múlt több nehéz időszakában nagyon tartósnak bizoyultak

– fogalmazott az orosz külügyminiszter.

(Guardian)

Nem áll le az orosz gázszállítás, ha a vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát – közölte pénteken a Kreml szóvivője. Dmitrij Peszkovot idézve az MTI azt írja, hogy ez nem következik az erről szóló, csütörtökön Vlagyimir Putyin által aláírt elnöki rendeletből.

Kapcsolódó

Nem áll le az orosz gázszálítás annak, aki nem regisztrált rubeles fizetésre

Több nyugati ország mellett Szlovénia sem hajlandó rubelben fizetni.

Pénteken több más nyugati országot követve Szlovénia is bejelentette: nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért.

Kínának támogatnia kell az ukrajnai háború befejezését, és nem hunyhat szemet Oroszország tettei felett – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az EU-Kína csúcsot követő sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.

Az uniós vezetők videótanácskozást folytattak Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel. A tanácskozáson felszólították Kínát, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek segítenek Moszkvának megkerülni a gazdasági szankciókat.

Nyilvánvalóvá tettük Peking számára, hogy nem avatkozhat be az Oroszország elleni szankcióink végrehajtásába

– hangsúlyozta Von der Leyen.

A szankciók megkerülésére vagy Oroszország támogatására irányuló kísérletek meghosszabbítják a háborút. Ez további áldozatokhoz és jelentős gazdasági következményekhez vezethet – tette hozzá Charles Michel. Michel szerint az ukrajnai háború a globális biztonságot és gazdaságot fenyegeti, nem érdeke sem az EU-nak, sem Kínának.

Globális szereplőként felelősek vagyunk a békért és a stabilitásért

– hangsúlyozta.

Az ukrán erők a 37 napja tartó háborúban eddig csaknem harminc települést vettek vissza az orosz csapatoktól – közölte pénteken az ukrán vezérkar, amelynek közleményét az Ukrajinszka Pravda hírportál idézte.

A vezérkar legfrissebb helyzetjelentése szerint az Ukrajnát támadó orosz csapatok átcsoportosításokat hajtanak végre, és nagy valószínűséggel a keleti országrészbe összpontosítják erőiket. Az északi országrészben a vezérkar részleges csapatkivonásokat észlelt, ezzel egy időben viszont keleten az oroszok szerinte újabb csapatok érkezését készítik elő. Északon az orosz csapatok változatlanul blokád alatt tartják Csernyihiv városát, keleten Harkivot, Izjum városát pedig továbbra is ellenőrzésük alatt tartják.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 700 orosz katona elesett, s mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők – a vezérkari jelentés szerint – megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 131 helikoptert, hét hadihajót, 625 harckocsit, 1751 páncélozott harcjárművet, 316 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

A Wizz Air a háborús helyzetet és a piac alakulását figyelembe véve úgy döntött, a nyári menetrend végéig, október 30-ig törli összes Oroszországból induló és onnan érkező járatát. Ezzel párhuzamosan június végéig minden Ukrajnába induló és onnan érkező járat is szünetelni fog. Az érintett járatokat a foglalási rendszerből már eltávolították. A Wizz Air az okozott kellemetlenségekért elnézést kér utasaitól, tudatta, minden további változásról – ahogy eddig is – kellő időben tájékoztatást fog adni.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője, Rafael M. Grossi pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, beszélt ukrán és orosz illetékesekkel is, de nem esett szó azokról a hírekről, amelyek szerint az orosz katonák sugármérgezést szenvedhettek volna, miközben elfoglalták a csernobili atomerőművet.

Grossi hozzátette: az üzem körüli radioaktív sugárzási szint „egészen normális”, noha „viszonylag magasabb a lokalizált sugárzás a nehézgépjárművek mozgása miatt”.

(The New York Times)

Vlagyiszlav Atrosenko, Csernyihiv polgármestere arról beszélt a CNN-nek, hogy a város egyik kórházának onkológiai osztályát ágyúzták az oroszok, mindössze néhány nappal azután, hogy ígéretet tettek: „drasztikusan csökkenti” fogják a Kijev és Csernyihiv elleni katonai fellépést.

A csatornának nyilatkozva a polgármester azt mondta:

Néhány lövedék közvetlenül érte a regionális kórházat, ami miatt az egyik épület, közelebbről az onkológiai osztály teljesen megsemmisült. Három ember súlyosan megsérült.

"We have no electricity, no water ... I'm talking to you with my torch as a mean of electricity."

Chernihiv Mayor Vladyslav Atroshenko talks to @NewDay's @JohnBerman about the recent shelling in his city and the aftermath, which he describes as a "full humanitarian catastrophe." pic.twitter.com/mvIwSmnNf6

— CNN (@CNN) April 1, 2022

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, nincs információja arról, hogy ki hajtott végre belgorodi támadást. Az oroszok állítják, a légterükbe behatoló két ukrán helikopter mért csapást egy olajtárolóra a határ közelében fekvő Belgorodban, aminek következtében a létesítmény kigyulladt.

Az ukrán külügyminiszter kijelentette, „sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja”, hogy az ukrán erők részt vettek-e az állítólagos belgorodi támadásban, mivel nem ismer minden katonai információt.

Dmitro Kuleba ezt egy Lengyelországban megtartott sajtótájékoztatón mondta, ahol arról is beszélt:Ukrajna továbbra is várja Oroszország hivatalos válaszát a hét elején az isztambuli béketárgyalásokon megfogalmazott javaslatokra.

(AlJazeera)

Az, hogy az ukrán helikopterek ilyen jó teljesítménnyel tudnak dolgozni Oroszország területén belül, szimbolikus jelképe Oroszország eltűnésének, mint nagyhatalom. El tudnátok képzelni azt, hogy ellenséges helikopterek Kína vagy az Egyesült Államok területére támadjanak?

– nyilatkozta Bruno Macaes nemzetközileg elismert Eurázsia szakértő, miután ma reggel két ukrán Mi-24-es harci helikopter nem irányított rakétákkal légicsapást mért egy olajtárolóra az oroszországi Belgorod körül. A létesítmény azóta is lángokban áll.

Kapcsolódó

„Mostanra szinte lehetetlen, hogy egy európai vezető pozitívan beszéljen Kínáról. Az egyetlen kivétel Orbán Viktor”

Portugália korábbi Európa-ügyi minisztere és az elmúlt évek egyik sikerszerzője szerint a nyugati politika nyelvezete keményebb lett Kínával szemben, de a tettek egyelőre elmaradnak. Azt nem érti, miért a Fudan Egyetem budapesti kampuszából lett balhé, miért nem a kínai 5G-hálózatból.

A Kreml reagált a belgorodi orosz olajraktár elleni ukrán támadásra. Szerintük az üzemanyagraktár elleni légicsapás nem teremt ideális feltételeket a béketárgyalások folytatásához – írja a Reuters.

Dmitrij Peszkov szóvivő hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt tájékoztatták az incidensről, és azt mondja, mindent megtesznek az üzemanyag-ellátási lánc átszervezése érdekében, hogy elkerüljék a fennakadásokat a városban.

Az ukránok továbbra sem vállalták magukra a támadást.

Szergjev Lavrov orosz külügyminiszter szerint a hét elején az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon történt némi előrelépés, és hozzátette, hogy Moszkva már készíti válaszát az isztambuli megbeszéléseken elhangzott ukrán javaslatokra.

Lavrov indiai látogatását követően a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a Kijevvel folytatott tárgyalásokat folytatni kell. Egyúttal azt is elmondta, hogy az ukrán félnek sokkal belátóbbnak kell lenni a krími és donbászi helyzettel, valamint a semleges státusz szükségességével kapcsolatban.

(Al Jazeera)

Péntek reggel adta hírül a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, hogy a Mariupolba tartó segélyszállító konvoj Zaporizzsjában rekedt. Most a buszokkal megindulhattak az ostromlott kikötő város felé. A szervezet szóvivője reméli, hogy pénteken több ezer civilt tudnak evakuálni.

Ma megkaptuk az engedélyt, és úton vagyunk Mariupol felé

– mondta Ewan Watson, a Vöröskereszt szóvivője.

https://twitter.com/ICRC_ua/status/1509806119690117120?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1509806119690117120%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.aljazeera.com%2Fnews%2F2022%2F3%2F31%2Frussian-troops-leave-chernobyl-nuclear-power-plant-ukraine-says-liveblog

A szervezet azonban arra nem kapott engedélyt, hogy humanitárius segélyt vigyen a konvojjal, ezért az ellátmány nélkül indult el.

(Al Jazeera)

Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5728 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4620-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 1599 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől szerdán 1717 ember, köztük 808 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – írták. Hozzátették: a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 96 ember, köztük 56 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában segít a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálja az ukránok állítását, miszerint a csernobili atomerőművet megszálló orosz katonákat távozásuk előtt nagy dózisú sugárzás érte.

A NAÜ közölte, hogy nem tudja megerősíteni az Energoatom ukrán állami energetikai vállalat állításait, ezért független vizsgálatot kér.

Az Energoatom szerint az oroszok árkokat ástak az erdőben, a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszínén fekvő tilalmi zónán belül. Mikor a katonák elkezdték észlelni magukon a nagyon gyorsan jelentkező sugárfertőzés jeleit, azonnal megkezdték a távozás előkészítését. Meg nem erősített hírek szerint a katonákat egy speciális fehéroroszországi egészségügyi létesítménybe küldték, miután tankokkal áthajtottak az atomerőmű körüli holt zónán, amivel felverték a radioaktív port.

Az ukrán híresztelések alapján a katonáknál akut sugárbetegség jelentkezhetett, melyet az egész testet érő szuperintenzív sugárzás okoz. Árokásástól ilyen mértékű sugárzás Jeremy Gordon nukleáris energia szakértő szerint nem érhette a katonákat.

(Guardian)

Ukrajna népességének 9,7 százaléka menekült el az országból.

A menekültek ország szerinti megoszlása a következő:

• Lengyelország – 2 337 000
• Románia – 609 000
• Moldova – 387 000
• Magyarország – 365 000
• Oroszország – 351 000
• Szlovákia – 281 000
• Fehéroroszország – 11 000

A Vöröskereszt Mariupolba tartó humanitárius- és orvosi segélytszállítmánya pénteken Zaporizzsjában rekedt, miután az öt támogató járműből és két segélyszállító teherautóból álló konvoj nem kapta meg a szükséges biztonsági garanciákat ahhoz, hogy tovább menjen.

A Vöröskereszt csapata azt is reméli, hogy felügyelheti annak a több száz civilnek az evakuálását, akiket az ukrán kormány próbál buszokkal kimenekíteni a hevesen ostromlott kikötő városból. Ez a több mint 40 busz csütörtökön a Vöröskereszt csapata előtt haladt, azonban ukrán források szerint az oroszok által ellenőrzött Berdjanszk városánál megállították őket, és mindössze négy busz tudott eljutni Zaporizzsjába.

A Vöröskereszt értesülései szerint az orosz katonák a buszokon a segélyszállítmányok egy részét kifosztották.

(BBC)

Az orosz légtérbe behatoló két ukrán helikopter csapást mért egy olajtárolóra a határ közelében fekvő Belgorodban, a létesítmény kigyulladt –  közölte Telegram-csatornáján Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

„Az olajraktárban keletkezett tüzet az ukrán fegyveres erők két helikopterének légicsapása okozta, amelyek kis magasságban érkeztek Oroszország területére. Áldozatok nem voltak” – írta Gladkov.

Közölte, hogy az olajtároló-tűz miatt változtatnak a helyi benzinkutak ellátási láncán, és az ígérte, hogy nem lesz üzemanyaghiány. (MTI)

Nyolc üzemanyagtartály ég az oroszországi Belgorodban levő olajraktárban, és fennáll a veszélye, hogy a tűz további nyolcra terjedjen át – idézi a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a katasztrófavédelmi szerveket.

Az ügynökség szerint a közeli utcák lakóit evakuálják. Anton Ivanov polgármester elmondta, hogy a regionális kormányzó korábbi nyilatkozatával szemben a raktár két dolgozója nem sérült meg.

A kormányzó korábban azt is mondta, hogy a tűzet két ukrán katonai helikopter légicsapása okozta, az ukrán fél azonban nem vállalta a felelősséget az akcióért.

(BBC)

Úton vagyok Kijevbe

– írta Roberta Metsola pénteken a Twitteren közzétett bejegyzésében.

A máltai politikus útjának részleteit és azt, hogy kivel fog találkozni, egy EP-tisztviselő szerint biztonsági okok miatt nem hozták nyilvánosságra. A hét elején az elnök arról beszélt, fontos, hogy az Európai Parlament támogassa Ukrajna törekvését, hogy tagjelölt országgá váljon.

On my way to Kyiv 🇺🇦

На шляху до Києва 🇺🇦 #StandWithUkraine

— Roberta Metsola (@EP_President) April 1, 2022

(BBC)