Az elmúlt napokban nagy feltűnést keltett Magyarországon is, hogy a Bulgáriát kisebb-nagyobb megszakításokkal 12 éven át kormányzó, 2009 és 2021 között hatalmon lévő Bojko Boriszov ex-miniszterelnököt őrizetbe vették. A jobboldali populista politikust a magyar illiberalizmushoz időnként kísértetiesen hasonlító politikája miatt sokszor emlegetik „bolgár Orbánként” is.
Az exkormányfő őrizetbevételének hírére sokan talán felbuzdultak, hogy Bulgáriában győz a jogállam, és a régóta Európa egyik legkorruptabb államának tartott balkáni országban végre megkezdődik a politika, a gazdaság és a bűnözés zavaros összefonódásainak felszámolása. Ehelyett immár az új kormányt kezdik a jogállamiság megsértésével vádolni. Bulgáriában ugyanis speciális a helyzet: az ügyészséget az előző kormány kinevezettje irányítja, a rendőrséget pedig a jelenlegi kabinet –
Hogy bonyolódjon a helyzet, Boriszovot akkor vették őrizetbe, amikor Bulgáriába érkezett az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze, Laura Codruta-Kövesi is. Az első hírek szerint a látogatással függött össze az akció a „bolgár Orbán” ellen, aki jelenleg a GERB nevű, magát jobbközépnek nevező, de inkább populista párt élén áll. A GERB tavaly három választás után vesztette el a hatalmát, miután az addigi ellenzéke koalíciós kormányt tudott alakítani – így került hatalomra Kiril Petkov, a 2021-ben alakult, „Folytatjuk a Változást” (PP) nevű párt vezetője.
Ám ezek csak az első hírek voltak. Utóbb kiderült: nem az EPPO, hanem a bolgár belügy aktivizálhatta magát Boriszov letartóztatásakor. Aztán újabb hidegzuhany jött – mármint azok számára, akik azt hitték, hogy ezután tisztábban látunk majd a bolgár politikában. Egyrészt Boriszovot és két társát – Vladiszlav Goranov korábbi pénzügyminisztert és Szevdalina Arnaudovát, Boriszov sajtótitkárát – 24 óra után kiengedték a rendőrségről, miután az ügyészség szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztották alá, hogy bűncselekmény történt, és ezért törvényellenes lenne vádat emelni ellenük.
Az esetből Boriszov is megerősödve kerülhet ki. Erre utalt egy volt belügyminiszter, Rumen Petkov is: Boriszov hőssé válhat. Ez a mártírszerep nagyon tetszik az immár ellenzékbe szorult GERB vezérének, a bukott miniszterelnöknek.
Legközelebb talán meg is ölnek
– mondta a „bolgár Orbán”, gyors szabadulása után. Hívei pedig lelkesen támogatták fogvatartása alatt is: tüntetni kezdtek és a jelenlegi belügyminiszter, Bojko Raskov lemondását követelték. A parlamentben pedig a PP és a GERB képviselői estek egymásnak – a Novinite.com szerint majdnem szó szerint, de a verekedést végül elkerülték.
Boriszov ügyvédje közben panaszt tett az eljárás ellen. Menko Menkov politikai elnyomásról beszél, és hangsúlyozza: az egész akció illegális volt, hiszen szerinte a belügyminiszter és a miniszterelnök instruálta a rendőrséget az akció előtt, ami törvénytelen volt.
A Boriszovot „kiszabadító” ügyészség viszont Ivan Gesev főügyész irányítása alatt áll, aki nem másnak, mint Boriszovnak volt a kiszemeltje 2019-es kinevezésekor. Így hívhatnánk őt „szófiai Polt Péternek” is, hiszen egy 12 éven át a bolgár politikát meghatározó illiberális párt, a GERB érte el a kinevezését. Főügyésszé való előléptetése ellen Bulgáriában tüntetéseket rendeztek, az ottani Helsinki Bizottság is tiltakozott 2019-ben, miután szerintük Gesev korábbi tevékenysége nem tette őt méltóvá a posztra.
Akármennyire volt erős a tiltakozás, Bojko Boriszov miniszterelnökként átvitte 2019-ben Gesev kinevezését, és ez most, 2022-ben „érett be” a GERB számára. Most látható, hogy mennyire fontos a volt kormányfő ellen indított eljárásban a főügyész rálátása és befolyása.
Persze vitatott az is, hogy Gesevnek volt-e Boriszov őrizetbevételére rálátása. Az egyik ügyészségi szóvivő szerint a főügyésznek nem szóltak arról az akcióról, amelyet a rendőrség központi főigazgatósága hajtott végre. Végül persze Gesev is értesült róla, hogy mi történt, és Boriszov letartóztatása után azonnal lépett. El is érte a volt miniszterelnök szabadon engedését, szembe menve a rendőrség indítványával.
Kiril Petkov mindezek után azt mondta, hogy Bulgáriában nincs független ügyészség, ugyanis Gesev szabotálja azok munkáját, akik a korrupció ellen lépnének fel. Petkov szerint a bolgár ügyészségnek az a fő problémája, hogy az Európai Ügyészség is dolgozik az ügyön. Hozzátette: harcolni fogunk, és mindent megteszünk, hogy Bulgáriát egy normális európai országgá tegyük.
A csata elkezdődött, minden eszközt igénybe veszünk
– mondta a kormányfő a Novinite.com szerint.
Petkov elhatárolta magát elődjétől: Boriszovnak szerinte alkut kellett kötnie az oligarcha-rendszerrel, hogy fenn tudja tartani a hatalmát. Ám ő és Aszen Vaszilev pénzügyminiszter – akivel együtt végeztek a Harvardon és akivel együtt alapították a mostani legnagyobb kormánypártot, a PP-t – állítása szerint „függetlenek” maradtak, azaz „tisztán kezdik”, és nem függenek senkitől.
Petkov feltette egy nyilatkozatában azt a kérdést is, hogy 2021-ben miért Washingtonnak kellett szankcionálnia Deljan Peevskit, egy bolgár oligarchát, médiamogult és politikai „királycsinálót”, aki állítólag nagy befolyást gyakorolt Bojko Boriszov kormányzására is. (A Peevski elleni amerikai szankciók váltották ki azt a politikai földindulást tavaly Bulgáriában, amely végül Boriszov bukásához vezetett.)
Az USA szerint Peevski rendszeresen részese korrupciós ügyleteknek, megvesztegetéseknek, hogy védje magát a nyilvánosság ellenőrzésétől, és befolyást gyakorol a bolgár társadalom számos intézményére. Petkov most azon morfondírozott: miért látja valaki 8000 kilométeres távolságból jobban, hogy milyen korrupció zajlik Bulgáriában. Szerinte ezért a felelősség a bolgár ügyészséget terheli, amelyik „behunyta eddig a szemét”.
Petkov szeretné elérni, hogy Gesev főügyész mondjon le, de erre nincs jogköre. A múlt hónapban Petkov 19 személyről adott át magas szintű korrupcióra vonatkozó információkat, azzal a céllal, hogy az ügyészség tegye a dolgát. Ám Gesev nem volt vevő a jelenlegi miniszterelnök ötleteire. Most csütörtökön derült ki, hogy egy speciális ügyészség inkább az Insa Oil tulajdonosához kapcsolódó eset miatt vizsgálódik, ráadásul éppen a jelenlegi pénzügyminiszter, Aszen Vaszilev ellen. A PP-társalapító Vaszilevről tudni kell: Petkov kormányfő legfontosabb szövetségese.
Mindez a politika és bűnüldözés összefonódását jelezné – csakhogy most már nemcsak Boriszov és Gesev részéről, hanem a jelenlegi kormány és az akció végrehajtói, a belügy és a rendőrség közötti kapcsolatról lenne szó. A bolgár parlamentben Boriszov letartóztatásáért a jelenlegi kormányfőt, Kiril Petkovot teszi ugyanis felelőssé a „bolgár Orbán” pártja, a GERB. A GERB honatyája, Radoszlav Csolakov egyenesen veszélyesnek nevezte az államra nézve Petkovot.
Miközben Csolakov a jogállamiságért aggódik, addig jó tudni, hogy a „főnökéről”, a GERB pártvezéréről, Bojko Boriszovról a tavalyi három választási kampányban olyan állítások jelentek meg a bolgár sajtóban, amelyek még a sokat látott Balkánon is hihetetlennek tűnnek. Kormányzása idején üzletembereket fenyegethettek meg és korrupciós vádak is felmerültek már a GERB emberei ellen. A legemlékezetesebb eset az volt, amikor 2021-ben bejárta egy fotó a világsajtót: Boriszov akkori kormányfő éjjeliszekrényén egy pisztoly volt látható, de a fiókból aranyrudak is előcsillantak.
hanem most delegációt indít Szófiába, hogy tájékozódjon: érte-e politikai befolyás az igazságszolgáltatást, amikor a GERB vezetői ellen felléptek a bolgár hatóságok. Két európai parlamenti képviselő érkezik Szófiába, ahol a magát mártírként beállító Boriszovval, Bojko Raskov belügyminiszterrel és ügyészekkel is találkozni fognak.
Mindazonáltal Manfred Weber, az EPP európai parlamenti vezetője máris elmondta a véleményét, meg sem várva a vizsgálatot. Szerinte Boriszovot „elrabolták”, de azért azt is leszögezte, hogy ki kell vizsgálni, miként tartóztathatták le a volt miniszterelnököt – amint arról a bolgár állami hírügynökség, a BTA beszámolt. Weber tehát nem a korrupciós ügyeket vagy a vádakat akarja kideríteni, hanem azt, hogy hogy merészelték Boriszovot őrizetbe venni.
Az Európai Parlament balközép S&D-frakciójának (Szocialisták és Demokraták) vezetője, Iratxe Garcia Perez viszont kiadott egy közleményt, miszerint az EPP ahelyett, hogy panaszkodik a letartóztatások miatt, jobban tenné, ha rávenné Boriszovot: működjön együtt az igazságszolgáltatással.
A GERB politikusai mindeközben nyilvánosságra hoztak egy állítólagos tanúvallomást, amelyet a jelenlegi miniszterelnök, Kiril Petkov adhatott a nyomozó hatóságoknak Boriszov elfogása előtt. Amúgy a tanúvallomásban semmi érdemi nincs az eljárással kapcsolatban. Március 23-i hírek szerint egyébként Petkovot és Boriszovot most a bolgár hatóságok újra beidézhetik (Petkovot tanúként), az eljárás folytatásaként.
Dokumentumok tehát egyelőre nem az ügy valódi célpontjairól, Boriszovékról láttak napvilágot, hanem az eljárást feltehetően indítványozókról, a kormány vezetőiről és környezetükről. Legalábbis ezt sugallja a rendőrség és a kormány, amely szemben áll „a szófiai Polt Péterrel”.
A négypárti és igencsak ingatag koalíción alapuló kabinet csak tavaly év végén alakult meg Kiril Petkov vezetésével. Egyelőre a négy koalíciós párt kevés dologban ért egyet, de mindegyik igyekszik fellépni az előző kabinet, azaz Boriszov korrupciójával szemben. Ám egyelőre nem tudnak mit kezdeni Gesevvel, hiszen annak mandátuma 2026-ig szól.
Ugyanakkor a brit Guardian szerint Petkovnak túl sok válsághelyzettel kell egyszerre megküzdenie, ezért eredeti céljait nehezen tudja megvalósítani. A vágtató infláció, a Covid-járvány (Bulgáriában a legalacsonyabb az átoltottság az EU-n belül, és a legmagasabb a halálozás) és az oroszok által Ukrajna ellen indított háború egyaránt nehezíti a kormányfő helyzetét. A kormánykoalíciót ugyanis a háború ügye megosztja. A kabinetnek voltak tagjai, akik hagyományosan oroszbarát álláspontot foglalnak el, bár mindenki elítélte az inváziót. A hónap elején ugyanakkor távoznia kellett a kabinetből Sztefan Janev védelmi miniszternek, aki nem volt hajlandó háborúnak nevezni az orosz inváziót.
Bulgária ellenzi ugyanakkor az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciós elképzeléseket, ezt az álláspontot az EU-n belül a németek és a magyarok támogatják a Guardian szerint. „Mi vagyunk a leginkább orosz gáztól függő EU-nemzet. Időnként 100 százalékos a függőségünk” – mondta Petkov, valószínűleg azért eltúlozva a helyzetet. A miniszterelnök most épp abban bízik, hogy idén végre elkészül egy régóta húzódó beruházás. Egy 182 kilométeres gázvezetékről és egy interkonnektorról (összekötő létesítményről) van szó, amely a bolgár-görög határon át nyúlna, és amelyen keresztül azerbajdzsáni gáz érkezhet Bulgáriába. Így olcsóbb energiához jutna Szófia, és megtörhetné az orosz gázmonopóliumot.
Egyelőre azonban a szerencse is elpártolni látszik Petkov új kormányától: szerda éjjel érkezett a hír, hogy a még Boriszovék által megrendelt vízierőmű-felújítás próbaüzeme során meghibásodás történt, így probléma lehet a Balkán legnagyobb vízierőművének beindításával, amely segíthetett volna a bolgár áramellátásban.
Ám az energia eladását azonban hosszú távú nemzetközi szerződések szabályozzák, ezért nem tarthat vissza hazai célokra belőle a kormány. Így néhány vidéki önkormányzat már a közvilágítást is korlátozza Bulgáriában, mert nincs pénze kifizetni a villanyszámlát, sőt egyes templomokban is lekapcsolták a kristálycsillárokat, mert az egyház piaci áron kénytelen vásárolni az áramot, amelynek ára négyszeresére ugrott három hónap alatt.
A lakossági díjakat Bulgáriában az állam szabályozza, s ezeket áprilisig befagyasztotta a kormány. Az állam közben segíteni próbál a bajba jutott önkormányzatoknak, illetve kis- és középvállalkozásoknak – ez utóbbi célra egymilliárd eurót tartalékolnak a költségvetésben.
Miközben tehát az ország irányítása egyre nehezebbé vált, a tavaly év végén hatalomra került koalíció úgy gondolhatta, hogy ideje az egymással is vitatkozó kormánypártokat egy táborba terelni, és fel kellene lépni az előd, Bojko Boriszov ellen – immár büntetőjogilag is. Ehhez az EPPO-ra, az Európai Ügyészségre is szüksége lehet most a kabinetnek. Laura Codruta-Kövesi európai főügyész ugyan Boriszov lefogásakor érkezett Bulgáriába, de a bolgár hatóságok – most már tudjuk – saját hatáskörükben jártak el az ügyben.
A hírek szerint irodát, munkatársakat, anyagi és fizikai eszközöket bocsátana az új bolgár kormánykoalíció az EPPO rendelkezésére. Azaz Gesev főügyészt nemzetközi segítséggel igyekeznek megkerülni – feltéve, hogy a szükséges jogszabályokat a szófiai parlament jóváhagyja.
Codruta-Kövesi sem véletlenül jelent meg Bulgáriában a napokban: 120 beadványt kapott az Európai Ügyészség az EU-költségvetéssel kapcsolatos bolgár visszaélésekről. Az EPPO ugyanis az ilyen típusú ügyeket vizsgálhatja, ezek a vizsgálatok jelenleg is zajlanak.
Kiril Petrov miniszterelnök mindenesetre most azt hangsúlyozza, hogy „senki sem áll a törvény felett” – ezzel nyilvánvalóan Boriszovra utalt. És arra, hogy mindenképpen ki akarja vizsgáltatni elődjének zavaros ügyeit. Ám Petrov eltökéltsége nem elég – bizonyíték is kellene. És a legnagyobb meglepetés ekkor érheti a magyar olvasókat a „bolgár Orbán” ügyében. Mint utóbb kiderült, hogy egy kétes alak vádjaira alapozódott a legújabb hírek szerint az egész Boriszov elleni friss eljárás.
Arról van szó, hogy a már sokat emlegetett Gesev főügyész 2020-ban fellépett egy bolgár „vállalkozó” ellen. Vaszil Bozskov az egyik leghírhedtebb üzletember Bulgáriában: pénzváltáson és lottójátékokon gazdagodott meg, de ezeket az üzleteit a GERB kormányzása alatt fokozatosan felszámolta vagy visszaszorította a parlament.
Bozskov neve a WikiLeaks iratokban is szerepel. Az amerikai nagykövetség kiszivárgott anyagai közül az egyikben úgy emlegetik Bozskovot, mint a bolgár üzleti élet és a szervezett bűnözés közti „legismertebb kapcsolatok egyikét”. 2009-ben pedig az akkori amerikai nagykövet Bozskovot
a leghírhedtebb gengszternek
nevezte, mint aki aktív „pénzmosásban, privatizációs csalásban, fenyegetésben, zsarolásban, védelmi pénz szedésében és műkincsek illegális kereskedelmében”.
Gesev 2020-ban igyekezett végleg leszámolni ezzel a vállalkozóval, aki közben azonban Dubaiba menekült. Gesev azután jelentette be a Bozskov elleni eljárást, hogy a parlament betiltotta a magánlottó intézményét – gyakorlatilag államosítva ezt a tevékenységet –, amivel Bozskovot egy 560 millió dolláros piactól fosztotta meg az akkor még a GERB által uralt parlament.
Bozskovról ezután még kiderült, hogy adócsalással is vádolják: 300 és 400 millió dollár között mozog az az összeg, amellyel állítólag megkárosította a bolgár államot a vádak szerint. Bozskov válaszul már 2020-ban nyilvánosságra hozta, hogy Boriszov akkori miniszterelnök és az akkori pénzügyminiszter, Vladiszlav Goranov azt kérte tőle, hogy adja le nekik a lottóüzlet nyereségének 20 százalékát.
Idei hírek szerint 60 millió levát (majdnem 30 millió eurót) ki is fizetett Bozskov a GERB embereinek. Bozskov most csütörtökön videón jelentkezett be Dubaiból, és elmondta, Boriszovnál is járt, mielőtt megkezdték volna a zsarolását a GERB emberei. Az Egyesült Arab Emírségek bírósága tavaly döntött arról, hogy nem adják ki a bolgár hatóságoknak Bozskovot.
Tehát az új, a korrupció elleni küzdelmet meghirdető bolgár kormány az ország egyik legkétesebb vállalkozójának állításaira alapozta feltehetően a mostani eljárást. Ráadásul azáltal, hogy Boriszov „mártírrá” válhat, tovább növekszik az esélye annak, hogy a hatalomba visszatérjen. Hívei ugyanis a mostani, GERB-ellenes büntetőeljárás láttán máris új választásokat követelnek – Bulgáriában ez már szinte rutin ügy lenne, hiszen tavaly már hármat is lebonyolítottak belőle.
