Mariupol feladására szólították fel Ukrajnát az oroszok, miközben Zelenszkij szerint a tárgyalások elakadása világháborút hozhat

A Sky Sophie Ridge című műsorában beszélt hosszabban az ukrajnai helyzetről az ország miniszterelnök-helyettese, Olha Stefanishyna, ahol rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg a megszálló orosz erőkkel szemben.

A beszélgetést szemléző BBC szerint Stefanishyna kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml vezetői mind háborús bűnösök, az orosz hadsereg pedig népirtást követett el Ukrajnában. A politikus ezt alátámasztandó arról beszélt, hogy az invázió során megsebesült vagy életüket vesztő civil áldozatok száma a többszöröse az ukrán katonákénak, ami jól mutatja, hogy az oroszok célpontja a lakosság.

A politikus arról is beszélt, hogy mielőtt a megszálló orosz katonák végeztek volna velük, órákon át erőszakolták meg a foglyul ejtett ukrán nőket.

A borzalmak ellenére Stefanishyna kijelentette, hogy Ukrajna addig fog ellenállni, ameddig csak szükséges. Jelezte továbbá, hogy az ország ügyésze vádat emel a háborús bűnökkel gyanúsított orosz csapatok ellen, megjegyezve, hogy mintegy 2000 ügyet már indítottak.

Az ukrajnai háború elől menekülők közül szombaton 1770 ember, köztük 548 gyermek érkezett Budapestre vonattal, közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a police.hu-n.

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 89 ember, köztük 55 gyermek elhelyezését és odaszállítását a hatóságok oldották meg.

Éppen ezért az MSZP-s Ujhelyi István szerint haladéktalanul fel kell mondani a debreceni oltóanyaggyár orosz szerződéseit.

Kapcsolódó

Ujhelyi: fel kell mondani a debreceni vakcinagyár orosz szerződéseit

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy cirkálórakétákat lőttek ki ukrán célpontokra a Fekete-tengeren és a Kaszpi-tengeren állomásozó hajókról, írja a Sky News.

A minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov hozzátette, hogy Oroszország hiperszonikus, a hangsebességnél ötször gyorsabban haladó rakétákat is bevetett, a krími légtérből lőtték ki őket, amelyekkel Ukrajna katonai infrastruktúráját célozták.

Kalibr cirkálórakétákat indítottak a Fekete-tenger vizeiről a harcokban megsérült ukrán páncélozott járműveket javító Nyizsi üzem ellen

– mondta egészen pontosan Konasenkov, hozzátéve, hogy hiperszonikus Kinzhal rakétákat indítottak a Krímből egy Ukrajna által használt üzemanyagtároló megsemmisítésére is.

Moszkva azt is állítja, hogy csapást mért egy ukrán katonai előkészítő központra, ahol a kijevi haderőhöz csatlakozó külföldi harcosok állomásoztak.

Azt viszont továbbra is tagadja az orosz diplomácia, hogy a tűzerejükkel civilek lakta területeket vennének célba.

A Reuters szerint Zelenszkij aláírta azt az elnöki rendeletet, aminek értelmében a hadi állapot beállta miatt egy platformon egyesítik az összes nemzeti tévécsatornát. Az elnöki kommunikáció szerint erre az egységes információs politika miatt van égető szükség.

Bár Ukrajna inváziója már huszonötödik napja tart, a Reuters emlékeztet, hogy a magánkézben lévő tévécsatornák a mai napig működnek az országban, kisebb-nagyobb kihagyásokkal.

A lapnak arról nincsenek információi, hogy az új intézkedés milyen gyorsan lép majd életbe.

Azok után, hogy Joe Biden amerikai elnök óva intette Hszi Csin-ping kínai elnököt attól, hogy bárminemű segítséget nyújtson Oroszországnak, a brit miniszterelnök is intézett néhány mondatot az ázsiai szuperhatalom vezetője felé.

Boris Johnson a Sunday Times-nak adott interjújában úgy fogalmazott,

az idő előrehaladtával és az orosz atrocitások számának növekedésével egyre nehezebb és politikailag kínosabb lesz, ha valaki akár aktívan, akár passzívan szemet huny Putyin háborúja felett.

Ukrajna inváziójának kezdete óta Kína még nem ítélte el Oroszországot, amit a hírek szerint az oroszok ki is használnának, egyes hírek szerint szorult helyzetükben már kérték is Peking segítségét. Miután Biden ettől óva intette a kínaiakat, az ország külügyminisztere, Wang Yi azt nyilatkozta, hogy Kína álláspontja objektív és méltányos a háború kérdésében, nem fognak megijedni a Nyugat fenyegetéseitől, az idő pedig majd megmutatja, hogy Kína a jó oldalra állt a konfliktusban.

A hétvége során már több helyütt is előkerült az a vélemény, hogy a délkelet-ukrajnai Mariupol védői már nem sokáig bírják az orosz nyomást és a város napokon belül eleshet. Utóbbit eddig még egyik harcban álló fél sem jelentette be hivatalosan, a városból érkező hírek viszont arról adnak bizonyosságot, hogy ezekben a napokban a déli kikötőváros szenvedi meg a legjobban az orosz agressziót.

Arról már írtunk korábban, hogy a régió kormányzója szerint az oroszok több ezer civilt deportáltak a városból orosz területre. Vadim Bocsenko polgármester úgy kommentálta a történteket, hogy az oroszok tette hasonló azokhoz a borzalmakhoz, amiket a náci Németország katonái követtek el a II. világháborúban.

Ehhez tartozó adalék, hogy a Kyiv Independent információi szerint az orosz erők feltartóztattak Berdjanszkt-nál egy buszos konvojt, ami civileket menekített volna ki a városból. Az oroszok nem engedték őket az ostromlott város közelébe, a sofőröknek azt sem engedték, hogy a környéken töltsék az éjszakát, abban a reményben, hogy később mégis tovább mehetnek.

According to the Berdyansk city council, the convoy was heading to Berdyansk from Zaporizhzhia to pick up fleeing Mariupol residents but was stopped by Russian occupying forces near the village Azovske, three kilometers from Berdyansk.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 20, 2022

Mindeközben a várost továbbra is folyamatosan bombázzák az oroszok, a leghevesebb harcok a város kikötőjében dúlnak. A CNN tudósítása szerint gyakorlatilag az életét kockáztatja bárki, ha csak egy pillanatra is előmerészkedik az óvóhelyéről. Még a várost védő Azov ezred egyik őrnagya, Denis Prokopenko is azt mondta a kialakult helyzetről, hogy a város elleni légi és szárazföldi támadások könyörtelenek, már-már tarthatatlanok.

Prokopenko elmondta azt is, hogy már meg sem kísérlik összegyűjteni a halottakat az utcákról, mert egyrészt veszélyes, másrészt nincs rá elegendő emberük.

Az oroszok a város egyik iskoláját is lebombázták, ahol információk szerint közel 400-an kerestek menedéket. A 12. számú Művészeti Iskola a Telegramm-csatornáján tette közzé, hogy egy bombatalálat romba döntötte az épületet, a romok maguk alá temették a menedéket kereső civileket.

A város acélgyárának, az Ukrajna egyik kulcsfontosságú ipari létesítményének számító Azov Steelnek a helyzete is folyamatosan változik. Egy pénteki híradás még arról számolt be, hogy az oroszok elfoglalták az üzem területét, szombaton viszont az Azov ezred képviselői deklarálták, hogy a gyár továbbra is az ő fennhatóságuk alatt áll. Azóta olyan hírek is napvilágot láttak már, hogy az üzem teljesen megsemmisült, ezt azonban hivatalosan még nem erősítette meg senki. A gyár főigazgatója a Telegramon elismerte, hogy a gyár súlyos károkat szenvedett, de részletekbe nem bocsátkozott. A Twitteren mindenesetre terjednek a videók az Azov Steelről:

#Mariupol #Azovstal One of the biggest metallurgic plants in #Europe destroyed. The economic losses for #Ukraine are huge. The environment is devastated #StopRussiaNOW pic.twitter.com/4GMbkYb0es

— Lesia Vasylenko (@lesiavasylenko) March 19, 2022

A CNN közben arról is ír, hogy a város színházát a bombázások szinte a földdel tették egyenlővé. A lap szerint a műholdfelvételeken látszik, hogy a romok között még valamennyire kivehető és olvasható a „gyerekek” szó. Ezt a kórház dolgozói írták ki nagy betűkkel a színház mellé, hogy jelezzék az orosz pilótáknak, az épületben gyerekek is tartózkodnak, de az igyekezetük hiábavalónak bizonyult.

A fentiek mellett az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij sem ment el szó nélkül, bejelentkezésében úgy fogalmazott, a Mariupolban lezajlott terrorcselekményekre évszázadok múlva is emlékezni fog a világ.

Az ukrán hatóságok azt kommunikálták, hogy sikerült 71 gyermeket biztonságosabb területre költöztetniük egy szumi árvaházból. A BBC szerint a csecsemőket az elmúlt hetekben egy bunkerben bújtatták a gondozók.

A lap emékeztet, hogy az orosz csapatok bekerítették a várost északkeleten, a héten pedig már a lakóövezetet is lőtték, így azonnal cselekedni kellett.

Amint lehetőség nyílt rá, a humanitárius folyosón keresztül kivittük az árvaházi gyerekeket a harci övezetből

–  mondta Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója, hozzátéve, hogy a gyerekek közül többen állandó orvosi ellátásra szorulnak, ezért továbbra is kórházi személyzet felügyelete alatt maradnak.

A Reuters arról ír, hogy több szíriai zsoldos is úgy nyilatkozott, hogy kész Ukrajnába menni, hogy Oroszország oldalán harcoljon, de még nem kapta meg az utasítást. Nabil Abdallah, a Félkatonai Nemzetvédelmi Erők (NDF) parancsonoka egyenesen úgy fogalmazott, készen áll a szíriai háborúban a városi harcok során szerzett szakértelmét bevetni az ukrajnai háborúban, hogy ezzel győzelemre segítse az oroszokat.

„Ha megkapjuk az utasításokat a szíriai és az orosz vezetéstől, megvívjuk a háborút” – mondta Abdallah még március 14-én, négy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök zöld utat adott 16 000 közel-keleti önkéntesnek, hogy Ukrajnába telepítsenek.

„Nem félünk ettől a harctól, és készen állunk rá, hogy menjünk és csatlakozzunk, ha megérkezik az utasítás. Megmutatjuk nekik, amit soha nem láttak

– tette hozzá a zsoldosvezér.

A Reuters felkereste a Kremlt, hogy az szándékozik-e parancsba adni az NDF harcosainak, hogy Ukrajnában harcoljanak az orosz hadsereg oldalán, de nem kaptak választ.

Szíria Oroszország legközelebbi szövetségese a Közel-Keleten, amit mi sem bizonyít jobban, hogy Moszkva 2015-ben a szíriai háborúba is beszállt. Az oroszok jelenléte később döntőnek bizonyult abban, hogy a harcok végeztével Bassár el-Aszad elnök legyőzze a lázadó erőket az ország nagy részének enklávéin.

A vatikáni gyermekkórházban tett látogatást Ferenc pápa, ahol az ukrajnai háború elől menekülő betegekkel és sebesültekkel találkozott, írja a BBC.

A harcok kirobbanása óta mintegy 50 ukrajnai gyermeket kezeltek a Bambino Gesù Gyermekkórházban, jelenleg tizenkilenc betegről gondoskodnak. Egyesek a háború korai napjaiban elmenekültek Ukrajnából, idegrendszeri betegségeik vagy rákos megbetegedéseik voltak, míg másokat súlyos robbanásos sebekkel kezelnek a vatikáni intézményben.

Ukrajnában a hadiállapot idejére felfüggesztették több olyan ellenzéki párt tevékenységét, amelyek állítólag kapcsolatban állnak Oroszországgal, írja az MTI.

Az ukrán nemzetbiztonsági tanács, tekintettel a teljes körű háborús helyzetre és az országgal kapcsolatban álló bizonyos politikai szervezetekre, úgy határozott, hogy felfüggeszti a hadiállapot idejére egy sor politikai párt tevékenységét

– jelentette be szintén a vasárnap hajnali videóüzenetében Zelenszkij.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint az érintett pártok és politikai erők:

• az Ellenzéki Platform – Az Életért,
• a Sarija Pártja,
• a Mieink,
• az Ellenzéki Blokk,
• a Baloldali Ellenzék,
• a Baloldali Erők Szövetsége,
• a Hatalom,
• az Ukrajna Progresszív Szocialista Pártja,
• az Ukrajna Szocialista Pártja,
• a Szocialisták
• és a Volodimir Szaldo Pártja.

„Nem fognak sikerrel járni a politikusaik kollaborációt és társadalmi megosztást célzó tevékenységei, de kemény választ fognak kapni ezért” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán államfő közölte azt is, hogy utasítást adott az igazságügyi minisztériumnak, hogy haladéktalanul függessze fel az említett politikai erők tevékenységét.

A felfüggesztett csoportok közül az Ellenzéki Platform – Az Életért és az Ellenzéki Blokk az ukrán parlamentben is képviselettel rendelkezett, mindkét párt esetében euroszkeptikus, antiliberális, oroszbarát politikai erőkről van szó.

Ukrajna elnöke, Volodomir Zelenszkij az éjjel újabb videóval jelentkezett a közösségi médiában. Ebben elmondta, hogy szombaton több mint 6600 embert evakuáltak nyolc humanitárius folyosón keresztül, köztük Bervicsából és Buchából. Emellett az ukrán elnök említést tett arról is, hogy több mint 4000 mariupoli lakosnak sikerült Zaporizzsjába távoznia.

Zelenszkij ezután a háború állásáról fejtette ki álláspontját:

Nyolc év agresszió után az ukránok bebizonyították, hogy professzionálisabban tudnak harcolni, mint egy olyan hadsereg, amely évtizedek óta harcol különböző régiókban és körülmények között. Ezért vonul be például az ukrán Csornobayivka a történelembe. Ez az a hely, ahol az orosz parancsonokok megmutatták a valódi arcukat: alkalmatlanok, akik képesek a vágóhídra küldeni a saját embereiket.

A mariupoli városi tanács szerint az ostromlott város lakóit akaratuk ellenére orosz területre szállítják az ellenséges erők, számolt be róla a CNN.

Az elfogott lakosokat táborokba viszik, ahol ellenőrzik a telefonjaikat és az irataikat. Ezután távoli orosz városokba irányítják őket.

A Guardian ezzel kapcsolatban Pjotr ​​Andryuscsenkóra, a város polgármesterének asszisztensére hivatkozik, ő azt állította, hogy az oroszok 4000-4500 mariupoli lakost vittek át erőszakkal a határon Taganrog felé, útlevél nélkül. Andryuscsenko szerint az orosz katonák a város pincéit járják, ahol a harcok elől menedéket kereső civileket kutatják, hogy aztán őket is orosz földre vigyék.

Kína élesen bírálta szombaton az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését, miután Joe Biden amerikai elnök az előző nap figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni invázióhoz, írja az MTI.

„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. A diplomata egyebek mellett az orosz oligarchák, illetve Vlagyimir Putyin elnök és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekre tekintettel azt sérelmezte, hogy szerinte teljesen alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait.

A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat, mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet

– tette hozzá.

Li Ju-cseng mindemellett az orosz álláspontot felkarolva kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem szabadna továbbterjeszkednie keletre, sarokba szorítva ezzel egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai egyre szorosabbakká válnak.

Olyan időkben, amikor a Nyugat arcátlanul lebontja a nemzetközi rendszer alapjait, nekünk mint két nagyhatalomnak fontolóra kell vennünk, miként járjunk el ebben a világban

– fogalmazott Lavrov.

Biden pénteken beszélt Hszi Csin-pinggel telefonon. Óva intette kínai hivatali partnerét, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak. Az Egyesült Államok ezenfelül attól is tart, hogy Moszkva Peking segítségével játszhatja ki az ukrajnai invázió nyomán elrendelt nyugati büntetőintézkedéseket. Az aggodalmaknak további táptalajt nyújt a három hete kötött barátsági szerződés Oroszország és Kína között.

Legalább ötven holttestet emeltek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv kaszárnyájának romjai alól, az épületet szombaton orosz rakétacsapás érte, írja az MTI.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint mintegy kétszáz katona aludt a létesítményben, amikor a rakéták becsapódtak. Csaknem hatvan sebesültet szállítottak a környező kórházakba. Olekszandr Szenkevics polgármester szerint a támadást Mikolajiv közvetlen közeléből indították, így nem maradt idő riadót fújni.

A dpa német hírügynökség jelezte, hogy egyelőre nem tudták független forrásból ellenőrizni a halottak számát.

Fehéroroszország bejelentette, hogy utolsó diplomatái is elhagyták Ukrajnát, írja az MTI. Ihar Szokol, Fehéroroszország eddigi kijevi nagykövete az állami televíziónak nyilatkozva a fehérorosz állampolgárokra nézve elviselhetetlen körülményekre panaszkodott. Egyebek mellett felidézte, hogy az ukrán hatóságok befagyasztották a bankszámlákat. Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatója mindemellett arról számolt be, hogy fehérorosz dolgozók megszakították a vasúti összeköttetést a két ország között.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Kamisin megköszönte a fehérorosz kollégáknak a közelebbről meg nem határozott akciójukat, amellyel feltehetően megszakították az orosz csapatok ellátását ezeken a vonalakon keresztül.

Szvjatlana Cihanouszkaja külföldre menekült fehérorosz ellenzéki vezető egyik tanácsadója a Twitter-oldalán számolt be a történtekről.

Hősök! Fehérorosz vasutasok megszakították a vasúti összeköttetést Ukrajnával, hogy az orosz felszerelést szállító vonatok ne mehessenek Ukrajnába,

írta Franak Viacsorka. Hangsúlyozta, ez a vasutak eddigi legnagyobb háború elleni tiltakozó akciója.

Minszk szoros szövetségese Oroszországnak, amely február 24-én háborút indított Ukrajnában. Bár Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajnában nem harcolnak fehérorosz katonák, az állam területét rendelkezésre bocsátotta az orosz csapatok felvonulásához.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök haladéktalan béketárgyalásokat sürget Moszkvával, szerinte az orosz veszteségek olyan mértékűek lesznek, hogy több generációra lesz szükségük a talpra álláshoz.
• Az ukránok szerint egy orosz altábornagy is meghalt a harcokban.
• Ukrajna elvesztette az ellenőrzést az Azovi-tenger felett.
• Humanitárius folyosó nyíltLuhanszkban.
• A britek szerint az orosz hadsereg taktikája megváltoztatására kényszerült.
• Lengyelország a legsúlyosabb szankció, a totális kereskedelmi bojkott bevetését kérte Oroszország ellen.
• Szombati közvetítésünket itt olvashatja.