Készültségben az orosz nukleáris elrettentő erők, tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, az EU fegyvereket küld Ukrajnának

Amint beszámoltunk róla, Vlagyimir Putyin vasárnap magas fokú készültséget rendelt el a nukleáris elrettentő erőknél a NATO-tagországok vezetőinek „agresszív nyilatkozatai” miatt. Hogy ez mit jelent, arról ír Gordon Corera, a BBC News biztonságpolitikai tudósítója.

Emlékezetes, hogy az orosz elnök az Ukrajna elleni invázió megkezdésekor figyelmeztetett, hogy aki megpróbálja akadályozni őket, olyan következményekkel szembesülhet, amilyeneket még nem látott. Ezt széles körben úgy értelmezték, hogy Putyin nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik arra az esetre, ha a Nyugat az útjába áll.

A fokozott készültség elrendelése a figyelmeztetés egy módja, és valószínűleg megkönnyíti a nukleáris fegyverek gyorsabb elindítását. De ez nem jelenti azt, hogy szándék is van a használatukra, hangsúlyozza a BBC szakírója. Oroszország rendelkezik a legnagyobb nukleáris fegyverkészlettel, de azt is tudja, hogy a NATO-nak is elegendő fegyverzete van Oroszország elpusztításához.

Putyin célja az, hogy megpróbálja elrettenteni a NATO-t az Ukrajnának nyújtott támogatástól azáltal, hogy félelmet kelt, elbizonytalanítva a világot, hogy meddig hajlandó elmenni.

Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy az orosz és az ukrán delegációk előfeltételek nélkül találkoznak egymással az ukrán-fehérorosz határon.

Zelenszkij nem sokkal korábban egyeztetett telefonon Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel, a vele történt egyeztetés után született döntés a találkozóról.

A tárgyalás helyszíne az országhatáron lévő Pripjaty folyó közelében lesz valahol.

Az ukrán elnök hivatalos Telegram-oldalán megjelent közlemény szerint,

Lukasenka felelősségteljesen biztosított arról, hogy minden repülő, helikopter és rakéta a földön marad, amíg a delegáció úton van, miközben tárgyal és amíg haza nem tér.

Az oroszok már korábban jelezték, hogy a fehéroroszországi Gomelben ülnének tárgyalóasztalhoz az ukrán féllel. Zelenszkij ezt korábban azért utasította el, mert Moszkva Fehéroroszország irányából is támadást intézett ellenük.

Oroszország és Fehéroroszország egyelőre hivatalos formában nem erősítette meg a találkozót.

Vlagyimir Putyin vasárnap magas fokú készültséget rendelt el a nukleáris elrettentő erőknél, írja az AP hírügynökség.

Az orosz elnök kormányzati vezetőkkel tartott megbeszélésén beszélt arról, hogy a nyugati országok nem csak barátságtalan gazdasági szankciókat vetettek ki az országra, de a NATO-tagországok vezetői agresszív kijelentéseket is megfogalmaztak, ezért döntött úgy, hogy „speciális szolgálati rendet” hirdet a nukleáris elrettentő erőknél.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fokozottan készülnek Oroszország nukleáris fegyvereinek szükség esetén történő kilövésére.

Az Oroszország és a nyugati államok közti feszültség ezzel minden korábbinál jobban kiéleződött.

Putyin egyébként már a háború első napján azzal fenyegetett, hogy minden ország megtorlásra számíthat, amely közvetlenül beavatkozik az ukrajnai konfliktusba.

Eltört a mécses a német Welt tolmácsánál, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi beszédét kellett élő adásban fordítania. Az erről készült rögzített felvételt Ukrajna volt osztrák nagykövete tette közzé a Twitter-oldalán.

Zelenszkij a beszédbe felszólította a világ vezetőit, vegyék el Oroszországtól az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szavazati jogát, majd hozzátette, Oroszország Ukrajna ellen intézett cselekményei egy népirtásra hasonlítanak.

Arról is beszélt az ukrán elnök, hogy Moszkva lakott területeken bombáz, de addig fognak harcolni, amíg fel nem szabadítják az országot a megszállás alól.

Miután elsírta magát, a tolmács le sem tudta fordítani a beszédet, elnézést kért.

Ukrainian-German interpreter breaks down in tears while translating @ZelenskyyUa speech. #UkraineUnderAttack #StandWithUkraine #RussiaGoHome pic.twitter.com/Byno9Qsu79

— olexander scherba🇺🇦 (@olex_scherba) February 27, 2022

Közvetítést ajánlott fel az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokhoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Naftali Bennett izraeli miniszterelnök  – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata.

A közlemény szerint Putyin azt mondta Bennettnek, hogy – az izraeli közvetítési ajánlatig – Kijev nem élt Moszkvának azzal a javaslatával, hogy kezdődjenek tárgyalások a fehéroroszországi Gomelben.

Putyin azt is közölte, hogy az orosz tárgyalóküldöttség Gomelben van és kész a megbeszélésekre Kijev képviselőivel, akik „következetlenségről tanúbizonyságot téve mindeddig nem éltek ezzel a lehetőséggel.”

Ehhez képest a TASZSZ fehérorosz politikai forrásra hivatkozva arról írt, hogy ukrán delegáció indult Gomelbe, de ezt egyelőre az ukránok hivatalosan nem erősítették meg. Ez azért is lenne némileg meglepő fordulat, mert Volodimir Zelenszkij vasárnap délelőtt leszögezte, Fehéroroszországban ugyan tárgyalhattak volna a felek, de Oroszország abból az irányból is támadott, ezért az számukra így nem megfelelő.

Szintén friss információ, hogy Zelenszkij telefonon egyeztetett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, de a beszélgetés tartalmáról nem árultak el részleteket.

Nincsenek orosz katonák Kijevben, a katonai és védelmi egységek pedig folyamatosan derítik fel és semlegesítik a szabotőröket – közölte vasárnap Vitalij Klicsko a Telegram csatornáján.

Kijev polgármestere elmondta, a harcok kezdete óta kilenc kijevi lakos halt meg, köztük egy gyerek. A beszámolók szerint péntek óta vannak orosz csapatok az ukrán főváros környékén, és rendszeresen hallani puskaropogást és bombázást.

Sajtótájékoztatót tartott a záhonyi határátkelőhelyen Szijjártó Péter Viktor Mikitával, Kárpátalja kormányzójával. A külügyminiszter azt hangsúlyozta, Magyarország befogadja a bajba jutottakat, és Kárpátaljára is küld segítséget. A kormányzó kérésére vasárnap 100 ezer liter üzemanyagot hoztak a térség üzemanyag-ellátási krízisének enyhítésére. A magyar kormány emellett az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve élelmiszert, higiéniai és gyermekápolási termékeket juttat a bajba jutottaknak, az első szállítmány 28 tonna élelmiszerrel már meg is érkezett, a minisztérium hétfő reggel pedig újabb egymillió eurót bocsát a segélyszervezet rendelkezésére.

Szijjártó úgy fogalmazott, a háború elfogadhatatlan, nem jelent megoldást semmire sem, ezért véget kell vetni annak.

A tárcavezető beszámolt arról is: február 24. óta

66 ezren lépték át a határt Ukrajnából. Magyarország segíteni tud a szlovák-ukrán határon tarthatatlanná vált helyzet kezelésében, vasárnaptól megkezdődik az ott hosszú ideje várakozó gyermekek és édanyák átszállítása a magyar határra, ahol biztosítják belépésüket.

Viktor Mikita kormányzó új szemléletet hozott Kárpátaljára, a megbékélés kultúráját képviseli, annak érdekében, hogy ukránok és magyarok egymás mellett békében élhessenek. Az itt élő emberek egymásra vannak utalva, főleg a jelenlegihez hasonló bajban – jelentette ki Szijjártó.

Mikita elmondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem hagyja el Ukrajnát, amivel arra lelkesíti népét, hogy álljon ki saját országáért. Hangsúlyozta, Ukrajna minden régiója, települése részt vesz az orosz agresszor elleni harcban, a hadsereg hősies háborút vív. Ebben a helyzetben Kárpátaljának is kötelessége, hogy ellássa a katonák családját – mondta a kormányzó, majd kijelentette, biztosítják Kárpátalja stabilitását, amelyet akár az életük árán is készek megvédeni. Kárpátalja 25 ezer, Ukrajna más területéről érkező menekültet fogadott már be.

Az ukrán légierő nagy rakomány levegő-levegő rakétát kapott nyugati partnereitől – jelentette be az ukrán védelmi minisztérium. Azt nem részletezték, hogy pontosan mennyi rakétát kaptak és melyik országoktól, azt azonban közölték, hogy már fel is szerelték azokat a repülőkre.

Beszámoltunk róla, hogy vasárnap óta ingyen utazhatnak a MÁV járatain az Ukrajnából érkező menekültek, most pedig a vasúttársaság részleteket is megosztott.

• Szombat éjféltől azok, akik Ukrajnából érkeztek, díjmentes „szolidaritási jeggyel” utazhatnak tovább bármely magyarországi állomásra, és Magyarországon keresztül más külföldi célállomás felé a magyar határállomásig, a nemzetközi vonatokra is érvényes a díjmentesség.
• A szolidaritási jegy csak másodosztályon vehető igénybe, mellé a feláras vonatokon a gyorsvonati pótjegyet nem kell megvásárolni.
• A jegy a helybiztosítással közlekedő vonatokon elsődlegesen a többletkocsikban szabadon maradó ülőhelyeken használható fel.
• A szolidaritási jegy kizárólag Záhony állomáson vagy az onnan induló vonatokon váltható meg.

A MÁV közölte azt is, hogy a vasúti személyforgalom folyamatos Záhony és Csap, illetve Munkács között. Záhonyból menetrend szerint naponta nyolc vonat, Ukrajna felől pedig kilenc vonat közlekedik a kishatárforgalomban, a távolsági nemzetközi vonatok a kijevi hálókocsikat nem továbbítják. A megnövekedett utasforgalom kiszolgálása érdekében a vonatok több kocsival járnak és tartalékjárműveket is irányítottak Záhonyba.

Azt írták, az ukrán határállomásról egyre nagyobb tömegek szeretnének Magyarország felé utazni, ezért a legtöbb vonat 6 kocsival közlekedik, további tartalékkocsik is rendelkezésre állnak a záhonyi állomáson. Az éjszakai órákban, szombat este 18 órától vasárnap reggel 8 óráig vasúton csaknem 1500 ember érkezett Záhonyba.

Záhony állomáson és a budapesti fejpályaudvarokon a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt önkéntesei az érkezőknek ellátást biztosítanak, segítenek az ügyintézésben és a tolmácsolásban.

A MÁV a záhonyi állomáson egy 14 kocsis szerelvényt is a menekültek részére bocsátott, vasárnap délelőtt 450-en tartózkodtak rajta. Ezen kívül a vasútállomás minden alkalmas helyiségét megnyitották a menekültek számára, mintegy hatszázan várakoznak a területen, de számuk folyamatosan változik, mert közúton és vasúton egyaránt érkeznek és indulnak tovább az emberek.

A MÁV éjszakára is nyitva tartotta a várótermeket Debrecen, Mátészalka, Nyíregyháza és Vásárosnamény állomáson.

A Deutsche Bahn ugyancsak bejelentette, hogy vasárnaptól a Lengyelországból Németország és Berlin felé tartó járatain ingyen utazhatnak a menekülnek.

⁦Effective immediately, ⁦@DB_Bahn⁩ offers refugees with a Ukrainian passport or identity card free travel on long-distance trains from Poland towards Germany/Berlin. ⁦👏⁩ #Ukraine 🇺🇦🇪🇺 ⁦@DB_Presse⁩ https://t.co/LGolCEyZJh

— Kristian Schmidt (@EUAmbSchmidt) February 27, 2022

Az ukrán erők visszaszerezték az irányítást Harkiv városa felett – közölte a régió kormányzója, Oleh Sznyehubov.

A fegyveres erők, a rendőrség és a védelmi erők dolgoznak, a várost teljesen megtisztították az ellenségtől.

A BBC (amely egy videót is közzétett a Harkivban folyó harcokról) arról ír, hogy Ukrajna második legnagyobb városában továbbra is változékony a helyzet, és nehéz ellenőrizni az információkat, de valóban úgy látszik, hogy Harkiv, ahová vasárnapra virradóra jutottak be az orosz csapatok, visszakerült ukrán ellenőrzés alá.

Eddig több mint 210 ukrán civil halt meg az Oroszország által indított támadássorozatban – közölte vasárnap Ljudmila Gyeniszova emberi jogi ombudsman, hozzátéve, hogy a sebesültek száma is több mint 1100-ra nőtt.

Gyeniszova beszámolója szerint a halottak között van egy kisgyerek, aki egy kijevi kórház bombázása közben halt meg, illetve egy nő, akit rakétatalálat ért Harkivban.

(BBC)

Az orosz jegybank nyugalomra szólította fel az embereket, attól tartva, hogy az Oroszországgal szembeni pénzügyi szankciók miatt az emberek megrohamozzák a bankokat. Közlésük szerint képesek a pénzügyi stabilitás fenntartására, és biztosítani tudják a pénzügyi szektor folyamatos működését.

Eközben a központi bank azt is bejelentette, hogy a SWIFT orosz megfelelője biztosítani tudja a pénzügyi információk továbbítását, átvitelét. A szankciók részeként számos orosz bankot kizárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, amely a pénzmozgások zavartalan lebonyolításához szükséges.

A csütörtök és szombat között eltelt három napban hat baba született ukrán óvóhelyeken – közölte az ukrán egészségügyi minisztérium. A légiriadók miatt a kismamák kénytelenek a kórházak pincéiben kialakított óvóhelyeken szülni, ugyanakkor egy kislány a kijevi metróban jött világra.

Románia lőszert, katonai felszereléseket, üzemanyagot, élelmiszert, vizet és gyógyszert küld Ukrajnának, a katonai és civil kórházai pedig készen állnak az ukrán sebesültek fogadására – jelentette be vasárnap a bukaresti kormány szóvivője. Dan Carbunaru elmondta: az első, gyógyszereket és egészségügyi felszereléseket tartalmazó szállítmány már megérkezett Ukrajnába, a mostani, mintegy hárommillió euró értékű segélycsomagról vasárnap döntöttek.

A román védelmi minisztérium közlése szerint Románia küld Ukrajnának lőszert, kétezer védősisakot és kétezer golyóálló mellényt, amelyre a február 24-én kezdődött orosz támadás elhárításához van szükség.

A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kezdete óta szombat éjfélig mintegy 47 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába, és csaknem 23 ezren már elhagyták az országot. Eddig 102 ukrán állampolgár kért menedéket Romániában. (MTI)

Ukrajna benyújtotta Oroszország elleni keresetét a hágai Nemzetközi Bíróságon,

jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Twitteren. Az államfő bejegyzése szerint Oroszországot felelősségre kell vonni azért, amiért manipulálta a népirtás fogalmát, hogy igazolja az agressziót. Ukrajna sürgős döntést kér, amely elrendeli, hogy Oroszország azonnal szüntesse be a katonai tevékenységet és várhatóan jövő héten el is indulnak a perek – tette hozzá Zelenszkij.

Ukraine has submitted its application against Russia to the ICJ. Russia must be held accountable for manipulating the notion of genocide to justify aggression. We request an urgent decision ordering Russia to cease military activity now and expect trials to start next week.

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 27, 2022

Helyi idő szerint délután 3 óráig adott haladékot Oroszország, hogy az ukrán vezetők eldöntsék, hajlandók-e tárgyalni a fehéroroszországi Homel (Gomel) városában, írja a CNN. Zelenszkij ukrán elnök azonban már korábban kinyilvánította, hogy bár tárgyalni akarnak, és több lehetséges helyszínt megnevezett, köztük Budapestet is, Belaruszt kizárta, mondván, onnan is támadják országát az orosz csapatok.

Ha elutasítják a a tárgyalásokat, az ukrán fél viseli a teljes felelősséget a vérontásért

– jelentette ki az orosz delegáció vezetője.

Az ukrajnai események miatt 100 milliárd euróval támogatja meg a német költségvetés a hadsereget, azaz a Bundeswehrt – jelentette be a vasárnapi, rendkívüli parlamenti ülésen Olaf Scholz. A német kancellár kijelentette:

Egy dolog világos: lényegesen többet kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy így védjük szabadságunkat és demokráciánkat.

Scholz megfogalmazásában a cél egy hatékony, ultramodern és progresszív Bundeswehr, amely megbízható védelmet tud nyújtani. A kancellár bejelentette azt is, hogy Németország mostantól minden évben a bruttó hazai termék több mint két százalékát fogja védelmi célokra fordítani. A kormánykoalíció ezt eddig elutasította, de Scholz szerint Oroszország ukrajnai inváziója fordulópontot jelentett.

(Spiegel)

Számos európai ország lezárta már a légterét az orosz kereskedelmi repülőgépek előtt. Vasárnap így tett Románia, Finnország, Ausztria, Dánia, Írország, Izland és Svédország, valamint erre készül Németország is. Lengyelország, Csehország, Bulgária és Moldova már korábban hasonlóan döntött, csak úgy, mint Nagy-Britannia, amely már csütörtökön lezárta a légterét az Aeroflot járatai előtt.

A Reuters szerint ugyanakkor a tiltás az egész EU-ban érvényes lehet a legújabb, Moszkvával szembeni szankciókról szóló tervek alapján, melyeket vasárnap tárgyalnak meg az uniós külügyminiszterek.

Törökország már korábban is elfogadhatatlannak nevezte Oroszország ukrajnai invázióját, azonban egészen vasárnapig kellett arra várni, hogy ténylegesen háborúnak is nevezzék azt. Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője a Twitteren azt írta:

Az ukrajnai háború negyedik napján megismételjük Erdoğan elnök üzenetét, amelyben az orosz támadás azonnali megállítására és a tűzszüneti megbeszélések elkezdésére szólított fel. Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy segítsünk Ukrajna népén, és véget vessünk a vérontásnak ebben az igazságtalan és törvénytelen háborúban.

On the fourth day of the Ukraine war, we repeat President Erdoğan’s call for an immediate halt of Russian attacks and the start of ceasefire negotiations.

We will continue our efforts to help the people of Ukraine and end bloodshed in this unjust and unlawful war.

— Ibrahim Kalin (@ikalin1) February 27, 2022

A Magyar Honvédség mindenkit arra kér a Facebookon, ha vannak is információi a magyar csapatokról, ne ossza meg azokat se telefonon, se e-mailben, se a közösségi oldalon, se a csapatok mozgásáról, feladatairól, felszereléséről, se azok tagjairól.

A tiszabecsi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tornatermében is gyűjtik az Ukrajnából érkező menekülteknek szánt segélyeket – számolt be a helyszínről a 24.hu munkatársa. A menekülteket a művelődési házban szállásolták el.

Dajka Csaba református lelkésszel is tudtunk beszélni, aki helyben koordinálja az adománygyűjtést.

Nagyon meglepődtünk, nem számítottunk erre, váratlan fordulat volt, de igyekeztünk helyt állni,

mondta a menekültválságról.

Pár nap kellett felocsúdni, aztán a helyiek nagyon példás magatartást mutattak

mondta a lelkész, aki szerint a helyi és kisebbségi önkormányzattal fogtak össze. „Nyilván a helyiek tudnak a leggyorsabban reagálni” – tette hozzá. Ugyanis lehet tudni a faluban, kik tudnak segíteni azonnal.

Egy rövid Facebook-poszt után egy fél ország mozdult meg, sőt Dániából is kerestek, Romániából hívtak segítséget felajánlva,

lelkesült Dajka Csaba. Az önkéntesek létszáma állandósult idővel. Megterhelő a munka, kinn lenni a hidegben és bent szelektálni a lerakatban. Hamar ki is nőtték a gyülekezeti házat, csütörtök esti két szállítmányból meg is telt az épület.

Az általános iskola igazgatója segített felajánlva a rendezvénytermet. Itt a romlandó árut is tudják tárolni. Igyekeznek az itt lévőknek és az átmenőknek minden segítséget megadni.

Több száz vagy akár több ezer ember is megfordulhatott itt tegnap,

mondta arról, mennyien érkeztek. Jött nyolcgyerekes család is, akiknek nehéz lesz az elhelyezésük. Az első napokban telefonálgatni is próbált, a terepen is lenni, de rájött, a kettő együtt nem fog menni. Csak tegnap több száz hívás jött a telefonjára.

A horvát Nova TV-hez tartozó Dnevnik című internetes lap szerint horvát önkéntesek indulnak napokon belül Ukrajnába. Az ukrán hadsereghez akarnak csatlakozni, az ország védelmében, az oroszok ellenében a zágrábi hírek szerint. Erről elsőként Ivan Corkalo horvát újságíró adott hírt erről a Twitteren, további részleteket ígérve, majd maga a Dnevnik is beszámolt a hírről. A horvát információk szerint az önkéntesek napokon belül csatlakozhatnak az ukrán hadsereghez. A horvátok rendelkeznek háborús tapasztalatokkal, magas a katonai moráljuk, és segíteni akarnak az ukrán hadseregnek – egyelőre csak ennyit lehet róluk tudni.

Civileket szállító buszt lőttek ki orosz tankok Szumi régióban, Ahtirszki körzetben – számolt be a regionális kormányzat vezetőjének Facebook-posztja alapján az ukrán Interfax hírügynökség.

Ugyanerről írt a Suspilne hírportál is, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudni, hogy hány halálos áldozata vagy sebesültje van a támadásnak, ráadásul a környező területek alá vannak aknázva, így a segítségükre siető orvosok gyalog próbálnak a helyszínre jutni.

Az ukrán védelmi minisztérium vasárnap délelőtti közlése szerint a támadó orosz csapatok a csütörtöktől szombatig tartó időszakban 4300 katonát vesztettek. Ezen felül – állítják az ukránok – a katonaságnak és a védelmi erőknek sikerült megsemmisíteniük többek között 27 ellenséges repülőt, 26 helikoptert, 146 tankot, 49 ágyút és 706 páncélos harci járművet is.