Az elmúlt órák történései egyértelműen azt támasztják alá, hogy Oroszország egy totális és nagyon gyors lefolyású konfliktusra készül
– mondta a 24.hu kérdésére Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója hozzátéve, hogy az erőviszonyok messze nem kiegyenlítettek. Ha összevetjük a számokat, akkor egy 250 ezres ukrán haderő áll szemben a 900 ezer fős orosz haderővel – szemléltette a különbséget.
Ami a stratégiai mozgásokat illeti: látható volt az elmúlt hónapokban, hogy Ukrajnát gyakorlatilag teljes egészében bekerítették az orosz erők. Belorusz területre is érkezett a becslések szerint 30 ezer orosz katona, és mindennel egybevetve körülbelül 170–190 ezres orosz haderő-összevonás történt az ukrán határok közelében. A szakértő kiemelte: egy héttel korábban is arról érkeztek információk, hogy a szárazföldi haderőben rendelkezésre álló, összesen 168 zászlóaljnak körülbelül 70 százaléka, vagyis mintegy 100 zászlóaljharccsoport van már Ukrajna körül. Oroszország tehát nagyon jelentős erőösszpontosítást hajtott végre, Ukrajnát szinte teljes egészében bekerítette.
A támadás megindítása óta látható volt, hogy az orosz légierő, illetve a szárazföldi erők nagy hatótávolságú tüzérségi eszközei csapásokat mértek az ukrán katonai infrastruktúrára, reptereket, vezetési pontokat, logisztikai központokat iktattak ki különböző rakéta-sorozatvető eszközökkel, az orosz légierő gépeivel, illetve hajófedélzetről meg tengeralattjáró fedélzetről indítható cirkáló rakétákkal.
A balti flotta, az északi flotta erőit, a csapatszállító deszanthajókat átmozgatták a Fekete-tengerre. Oroszország teljes egészében le is zárta az Azovi-tengert a hajóforgalom elől, Oroszország tehát minden tekintetben egy nagyon határozott erőkoncentrációt hajtott végre az elmúlt hónapokban. Mindeközben pedig az látható, hogy megindult az orosz szárazföldi erők előrenyomulása is. A belorusz–ukrán határt átlépte egy konvoj, a Krímből érkeznek orosz haditechnikai eszközök és járművek. Illetve úgy tűnik, hogy Harkiv egyes főútvonalait már az orosz erők tartják ellenőrzés alatt. Mindent egybevetve tehát igen gyors lefolyásúnak tűnik eddig ez a háború a szakember szerint.
Jójárt Krisztián azt mondta: az orosz stratégiai érdek tehát mindenképp az, hogy egy villámháborúban verjék tönkre az ukrán haderőt. Ha ugyanis a konfliktus elhúzódik, akkor éppen a Nyugat által szállított fegyverek, illetve az ukrán városokban az ütközetek elhúzódása kedvezőtlen hatással lenne az orosz katonai erőviszonyok, illetve erőfölények kihasználása szempontjából.
A szemben álló felek erőviszonyairól a szakember továbbá azt mondta: a ukrán és az orosz haderő nem összemérhető, még azzal együtt sem, hogy 2014 óta nagyot változott az ukrán hozzáállás.
Az ukrán állam – teljesen érthető okokból – az alkotmányban is meghatározott módon nagyon jelentős forrásokat fordít a haderőfejlesztésre. Nagyon korszerű technikai eszközöket szereztek be. A szovjet múlt miatt pedig rendelkezésre áll egy nagyon jelentős katonai gyártó infrastruktúra Ukrajnában
– mondta Jójárt Krisztián, hozzátéve azt is: 2014 előtt az orosz haderő, illetve védelmi szektor épp emiatt jelentős függőségben is volt az ukrán beszállítóktól.
A szakértő azt mondta, Ukrajna saját maga is képes egy csomó haditechnikai eszközt gyártani, és nagyon sokat le is gyártottak ezekből az elmúlt nyolc évben.
A régió egyik legütőképesebb hadereje az ukrán, ám ezzel együtt sem összevethető az orosz haderővel, ami világviszonylatban az egyik legjobbnak számít
– fogalmazott.
Jójárt Krisztián kitért arra a körülményre is, hogy Oroszország 2015 óta ott van Szíriában, amit az oroszok lényegében gyakorlóterepnek használtak. A szakértő azt mondja, gyakorlatilag az összes orosz katonai körzet parancsnokát keresztülrotálták a szíriai konfliktuson, így szinte mindenki szerzett ott releváns harci tapasztalatot. Az orosz légierő pilótáinak nagy részét szintén bevetették. A helikopterpilótákat is kipróbálták Szíriában harci körülmények között, csakúgy, mint a több száz új fegyverrendszert és haditechnikai eszközt. Ezekből aztán levonták a megfelelő tanulságokat és a tapasztalatokat felhasználva azokat a haditechnikai fejlesztések során. A szakértő szerint a szíriai hadszintér gyakorlóterep jellegét mi sem igazolja jobban, minthogy Oroszország az ottani hadszíntéren demonstratív módon olyan haditechnikai eszközöket is bevetett, amikre egyébként semmi szükség nem volt.
A szíriai harci cselekmények, a harctér jellege önmagában nem indokolta, hogy bevessenek olyan, többezer kilométerről indítható precíziós csapásmérő képességeket, amiket mégis csak alkalmaztak
– mondta. Ez a taktika egyébként nemcsak Szíriában, hanem a kelet-ukrajnai hadszíntéren is nyilvánvalóan működött. Ott főleg az elektronikai hadviselési eszközöket tesztelik évek óta.
Arra a kérdésre, hogy várható-e a harci cselekmények átterjedése a magyar határhoz közel eső nyugat-ukrajnai területekre, a szakértő azt mondta, nem tartja valószínűnek, de az már most látható, hogy az orosz légierő, illetve a nagy hatótávolságú tüzérség Ukrajna-szerte pusztít célpontokat.
Az a forgatókönyv valósul meg, amit egyébként nyílt forrásból dolgozó katonai szakértők az elmúlt hetekben fel is vázoltak. Azt látjuk, hogy most Belorusz felől indultak meg, tehát Kijev nyugati partját fogják valószínűleg megszállni, vagy legalábbis bekeríteni, Belgorod térségéből kiindulva Harkiv város irányába haladnak, illetve dél felől, a Krímből kiindulva észak felé indulnak az orosz erők. Valószínű, hogy az ukrán erőket akarják rászorítani a szeparatista területeket elválasztó kontaktvonalra.
– fogalmazott a Jójárt Krisztián.
