„Putyinnak most sokkal nagyobb a mozgástere, mint öt évvel ezelőtt volt, vagy öt év múlva lesz. Oroszország gazdasági helyzete közel egy évtizednyi szenvedés után jelentősen megerősödött. Ez leginkább az olaj és a földgáz nagyon magas árából fakad” – mondta Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő senior portfóliókezelője egy szerdai interjúban. A Krím elfoglalása óta harmadával, a GDP 20 százalékára csökkent az államadósság, ráadásul ennek nagy részét már belső piaci állampapírokból, rubelben finanszírozzák. Eközben az ország devizatartaléka csaknem megduplázódott az elmúlt nyolc év alatt.
„Moszkva nagyon komoly politikai alkupozíciókat birtokol, hiszen jól tudja, Európa nem tudná helyettesíteni a legfontosabb energiaexportőrét. Putyin ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy ez az ideális helyzet sem tarthat örökké, mivel a földgáz ára 1–2 éven belül normalizálódhat, míg a fosszilis energiahordozóknak hosszabb távon leáldozóban lesz a szerepe. Moszkva tehát egyfelől sokkal inkább el tudja viselni a szankciókat, mint korábban bármikor, másfelől pedig energiapiaci kulcspozíciója miatt kevésbé szankcionálható, mint korábban” – fogalmazott Szőcs.
Eddig az EU lépett keményebbeket
Az Európai Unió az amerikai és brit szankcióknál határozottabban lépett fel Oroszország ellen, miután Vlagyimir Putyin elnök hétfőn elismerte a két szakadár terület függetlenségét. Az uniós szankciók alapvetően személyeket és intézményeket érintettek, de szerepel közöttük például a védelmi miniszter, Putyin kabinetfőnöke és a Wagner nevű biztonsági cég vezetője is. Három bank ellen is szankciókat vezettek be – egyikük ellen pont azért, mert azt gondolják, hogy Putyin személyes bankjáról van szó. Emellett szerepel a listán az orosz Duma 351, a döntést megszavazó tagja is, de korlátozzák az oroszok hozzáférését az uniós piachoz is.
Az eddigi uniós válasz leghatározottabb része az Északi Áramlat második vezetékpárjának felfüggesztése volt. Ennek a vezetékpárnak az átadása hónapok óta politikai viták kérdése. Maga a vezeték készen van, és az oroszok nagyon szerették volna, ha át is adják, mert ezzel a két vezetékpárral olyan mennyiségű gázt lehetne Németországon keresztül Európába hozni, hogy nem lenne többé szükség az Ukrajnán áthaladó transzportra. Ukrajna ezekkel a vezetékekkel eddig zsarolni tudta Oroszországot, ráadásul kifejezetten sok pénzt is kapott a használatukért. Az Északi Áramlat felfüggesztéséről Angela Merkel volt német kancellár tárgyalni sem akart korábban, de Olaf Scholz, Németország új, szociáldemokrata kancellárja szinte az elsők között jelentette be ezt a lépést. Ez egyébként a német iparnak is fájdalmas, de nem annyira, mint az oroszok számára.
Az uniós szankciók valószínűleg még nem értek véget. A csütörtök esti különleges uniós csúcson a hírek szerint a korábbinál is sokkal keményebb szankciókat fogadhatnak el. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt jelentette be, hogy elzárják Oroszországot a pénzpiac egy részétől, valamint a technológiai importot is megnehezítik, mert
Akár még az ukránok kérése is teljesülhet, mert a hírek szerint tárgyalni fognak arról is, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapjon, bár valószínűtlennek tűnik, hogy ebben meg tudjanak egyezni a kormányfők.
A kiszolgáltatottság miatt az sem valószínű, hogy a rövid távon nem pótolható, masszív orosz bevételt jelentő földgázbehozatalt korlátozza az unió. Az olajimportot viszont korlátozhatják, ez ugyanis pótolható közel-keleti forrásból, a kőolaj nyolcéves csúcson tartózkodó, csütörtökön a százdolláros hordónkénti árat is áttörő árfolyama azt tükrözi, hogy a felfordulást már beárazta a piac – ez a szankció viszont nem volna megrendítő erejű.
Amerika a dolláron keresztül üthet oda
Az USA a szakadár tartományok hétfői orosz elismerésére inkább szimbolikusnak mondható, magánszereplőket célzó szankciókkal reagált, tartalékolva erősebb kártyáit egy esetleges és most valóban megindult egyértelmű háborúra. Joe Biden elnök amerikai idő szerint szerda éjjel közölte: csütörtökön tanácskozik a legerősebb gazdasági hatalmakkal, azaz a G7-országokkal, majd csütörtök délután (európai idő szerint késő este) beszédben jelenti be döntéseit.
Ilyen lehet az orosz bankok kizárása a SWIFT-ből, a pénzintézetek nemzetközi összekapcsolódását biztosító rendszerből – ezt 2012-ben már meglépték iráni bankokkal szemben. A szankciók szintjén ezt egykor atomcsapásként tartották számon – a Krím elleni orosz támadáskor, 2014-ben nem is sütötték el. Dmitrij Medvegyev korábbi orosz miniszterelnök nyolc éve azt mondta, ezt egy hadüzenettel felérő lépésnek tekintenék. Azóta azonban felkészültek Oroszországban egy saját, nemzetközi elszámolást lehetővé tévő rendszer felállításával – a most a biztonsági tanács elnökhelyetteseként dolgozó Medvegyev idén januárban már azt érzékeltette, ez a forgatókönyv „nem volna katasztrófa”.
Igazán mély szúrást az jelentene, ha minden dollárban jegyzett ügyletet befagyasztanának az orosz bankok (különösen az államiak) előtt. Erről Anton Sziljuanov orosz pénzügyminiszter szerdán úgy fogalmazott a Reuters hírügynökségnek, „kellemetlen” volna, de az állam így is szavatolná a rendszer működését. Ehhez azonban jócskán hozzá kellene nyúlniuk a felhalmozott devizatartalékhoz.
A lehetséges szankciók között szerepelhet az is, hogy megtiltsák az amerikai vagy nyugati befektetéseket Oroszországban. Ugyanakkor, mivel rengeteg európai és amerikai alap van már most is jelen az utóbbi évtizedben sokat fejlődött és jól teljesítő piacon, Szőcs Gábor szerint ez csak annyit érne, hogy ezek az alapok veszteséggel adhatnának túl a tulajdonaikon, miközben az orosz állami alapok, vállalatok és oligarchák nyomott áron vásárolhatnának be.
