Csernobilt is elfoglalták az oroszok, Biden szerint Putyin megfizet ezért a háborúért

Érdekes üzenetet tett közzé a brit hírszerzés, az MI6 főnöke, Richard Moore – szúrta ki a BBC.

Ebben arról írt, hogy a brit és az amerikai hírszerzés alaposan tudott kavarni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai terveibe, amikor felfedték azokat. Így a „hamis zászlós” trükkjét, hogy egy megrendezett támadással teremtsen ürügyet Ukrajna elleni támadásához, vagy az ukrán vezetők likvidálásáról szőtt terveit.

– A nyugati hírszerzés belelátott Putyin lapjaiba és azzal, hogy terveit nyilvánosságra is hozta, meg tudta zavarni azokat. Putyinék így nem tudtak kamutámadásokkal és provokációkkal megalapozni Ukrajna lerohanását – állapította meg.
https://twitter.com/ChiefMI6/status/1496939916965695489?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1496939916965695489%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_c10&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.bbc.co.uk%2Fnews%2Flive%2Fworld-europe-60454795

Összesen 137 ukrán (civil és katona) vesztette életét csütörtökön, az orosz invázió első napján – jelentette be Volodimir Zelinszkij ukrán elnök.

Tömegével keresnek menedéket az emberek a biztonságosnak vélt metróállomásokon Kijevben és Harkovban. A felvételek szerint sokan hálózsákokkal, takarókkal érkeztek, hogy ott húzzák ki az éjszakát.

Mindkét nagyvárost támadták az oroszok, Harkovhoz ráadásul nagyon közel vannak az orosz szárazföldi alakulatok, heves harcra kényszerítve az ukrán fegyvereseket.

A Guardian számolt be arról, hogy a harcok helyi jelentések szerint is folytatódnak, az orosz-ukrán határhoz közeli Szumi városában például az alábbi videón látható helyzet alakult ki:

Sumy: Artillery school on fire, ongoing battle https://t.co/sUJF8Cpfty

— English Lugansk (@loogunda) February 24, 2022

Csütörtökön éjjel aláírta a lakosság általános mozgósításáról szóló rendeletet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az ukrán Interfax hírügynökség alapján a National Post. Az elnök honlapján is megtalálható jogszabály szerint a mozgósítást a rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül kell végrehajtani.

Ahogy korábban írtuk, csütörtök este óta a 18 és 60 év közötti férfi ukrán állampolgárok nem hagyhatják el Ukrajnát.

Óriási harc zajlott/zajlik a Kijev melletti Hostomelnél, a stratégiai fontosságú repülőtérért.

Ha az oroszok elfoglalják, akkor az nagyban megkönnyítené nekik az ukrán főváros elfoglalását. Csütörtök reggel helikopterekkel és ejtőernyősökkel támadták az oroszok a repülőteret, és kézre is kerítették, miközben legalább két helikoptert lőttek le az ukránok. A Bellingcat orosz oknyomozó portál szerint 18 katonai gép tartott a repülőtérre Oroszország irányából erősítést hozva, de az ukránok nem adták fel, légicsapásokkal és tüzérséggel támadták az objektumot. Ukrán hivatalos közlés szerint magyar idő szerint este tízkor vissza is szerezték a repülőteret – írta a BBC.

A Reuters szerint azonban még mindig folynak a harcok.

Minden bizonyíték arra utal, hogy Oroszország be akarja keríteni Kijevet és az emberi jogokat széleskörűen megsértő tevékenységek végrehajtására készül az ukrán néppel szemben,

mondta Tony Blinken amerikai külügyminiszter az EBESZ csütörtöki virtuális találkozóján. Blinken hozzátette, hogy „potenciálisan még ennél súlyosabb” tettekre is sor kerülhet, de ezt már nem részletezte.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország hónapokon keresztül diplomáciát színlelt és kitartott amellett, hogy nem akarja megszállni Ukrajnát, miközben ezt a hidegvérű támadást tervezte, amelyhez mértet a második világháború óta nem látott Európa.

Blinken a Twitteren arról is beszámolt, hogy produktív telefonbeszélgetést folytatott Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel arról, hogy az USA és Törökország továbbra is szorosan együttműködik az Ukrajnában kialakult helyzet ügyében.

Productive call with Turkish Foreign Minister @MevlutCavusoglu. The U.S. and Turkey continue our close coordination as NATO Allies against Russia’s unprovoked military attacks on Ukraine.

— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) February 24, 2022

A rendkívüli állapot bevezetése miatt a hatóságok megtiltják a 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak, hogy elhagyják az országot – írja a lvivi vámhatóság vezetőjének, Danil Mensikovnak a Facebook-posztja alapján a Spiegel. Mensikov arra kérte az emberek, hogy ne essenek pánikba és ne próbálják meg maguktól átlépni a határt.

Az Ukrajnában üzemelő atomerőművek biztonságosan működnek és nem történt “rombolás” a csernobili erőmű hulladéktárolójában és egyéb létesítményeiben sem – közölte csütörtökön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az atomerőműveket felügyelő ukrán hivatalra hivatkozva.

Az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója csütörtökön közölte, hogy orosz csapatok elfoglalták a 2000-ben végleg leállított csernobili atomerőművet, miután Moszkva csütörtökön hadműveletet indított a szomszédos ország ellen. A csernobili atomerőműben, ahol 1986 áprilisában Európa legsúlyosabb nukleáris balesete történt, hulladékkezelés és -tárolás folyik az üzemeltető Csernobil Különleges Állami Vállalat honlapja szerint.

“Ukrajna tájékoztatta a NAÜ-t, hogy ‘azonosítatlan fegyveres erők’ ellenőrzésük alá vonták a tiltott övezetben fekvő Csernobil Különleges Állami Vállalatot”– áll az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szervezete közleményében. Hozzátette: az ukrán fél tájékoztatása szerint nem történt személyi sérülés, sem rombolás az ipari létesítményben.

Ukrajnában négy üzemelő atomerő van. A NAÜ “mély aggodalommal figyeli az ukrajnai helyzetet és a legnagyobb önmegtartóztatásra szólítja fel a feleket, hogy elkerüljenek minden lépést, amely az ország nukleáris létesítményeit veszélyeztetné” – áll a közleményben, amit az MTI ismertetett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, közölte csütörtökön este a Kreml. Az MTI által idézett tájékoztatás szerint Putyin a beszélgetés során „kimerítő” magyarázatot adott hivatali partnerének Oroszország cselekedeteinek okaira.

A két politikus megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak. Az Elysée-palota szerint Macron követelte, hogy Putyin haladéktalanul állítsa le az orosz katonai műveletet Ukrajna ellen.

Macron az első nyugati politikus, aki Putyinnal felvette a kapcsolatot, miután az orosz elnök elrendelte az ukrajnai katonai műveletet. A telefonbeszélgetést Párizs kezdeményezte.

A CNN egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy Oroszország eddig összesen már több mint 160 rakétát indított Ukrajna felé. A rakéták többsége rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, de közepes hatótávolságú rakéták és cirkálórakéták is előfordultak.

Az este telefonon beszéltem Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterekkel, akik a segítségünket kérték abban, hogy amennyiben állampolgáraik eljutnak az ukrán-magyar határig, nyissunk számukra humanitárius folyosót a legközelebbi repülőtérig, ahonnan hazatérhetnek

– írta Szijjártó Péter csütörtök este Facebook-oldalán. A külügyminiszter egyúttal jelezte: segítenek mindenkinek, hogy biztonságban és épségben hazajusson. Ugyanakkor felhívta a kollégái figyelmét, hogy Kijev közúti elhagyása most „rendkívüli nehézségekbe” ütközik.

Az ukrán-magyar határon várakozók figyelmébe ajánlotta, hogy a barabási és lónyai határátkelőhelyek a szokásos 19 óra helyett 23 óráig tartanak nyitva.

Helyi idő szerint 11-től teljes elsötétítést rendeltek el a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában a hatóságok megelőző biztonsági intézkedés gyanánt. Minden utcai és épületvilágítást lekapcsolnak és arra kérik az háztartásokat, hogy senki se gyújtson fényt, és senki se hagyja el az otthonát – írta a CNN.

Az orosz fenyegetettség miatt számos nagykövetség és konzulátus költözött át Kijevből Lvivbe, mert biztonságosabbnak gondolták az Oroszországtól távol eső nagyvárost. Ennek ellenére Lviv sem maradt ki a bombázásból és itt is szóltak a légvédelmi szirénák – a második világháború után első alkalommal.

Az ukrán belügyminisztérium tájékoztatása szerint az elmúlt néhány órában mintegy tízezer automata lőfegyvert adtak civileknek Kijevben. Az ukrán parlament ugyanis korábban megszavazta, hogy a helyi civilek jogot kapjanak lőfegyver viselésére és önvédelemre.

Csütörtök este megszületett az egyezség az EU-s tagállamok között az Oroszországgal szembeni szankciókról, írja a Spiegel. A lap szerint a szankciók az energiaszektort, a pénzügyi és a közlekedési szektort érintik. A szankciók között szerepel ezen kívül néhány termékre vonatkozó export szabályozása, illetve a vízumpolitikára vonatkozó korlátozások is.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az intézkedést a valaha volt legkeményebb szankciós csomagnak nevezte.

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megkezdte működését a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs. A kormány különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő testülete az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására jött létre, írja az MTI.

A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs döntött arról is, hogy Magyarország védelmet nyújt az ukrajnai menekülteknek. Ők a kérelmüket Magyarországon is benyújthatják, közölték, hozzátéve: az erről szóló kormánydöntések hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelennek.

Kitértek arra is, hogy Magyarország természetesen védelmet nyújt a szomszédos Ukrajnából menekülőknek, nemcsak a kárpátaljai magyaroknak, hanem az ukrán állampolgároknak is.

Az Ukrajna területéről érkező ukrán állampolgárok, illetve az Ukrajna területén jogszerűen tartózkodó ukrán állampolgársággal nem rendelkező személyek Magyarországon is benyújthatják menekültügyi kérelmüket,

és a magyar hatóság ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el őket.

A menekültek befogadására való felkészülés is megkezdődött.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, elfoglalták az orosz haderők a csernobili atomerőművet, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója elmondta: „Lehetetlen megmondani, hogy a csernobili atomerőmű biztonságos-e az oroszok teljesen értelmetlen támadása után”.

Az orosz haderők érkezéséről videó is készült, melyet Christo Grozev, a Bellingcat egyik újságírója osztott meg Twitteren azzal a kommentárral, hogy „orosz tankok vonulnak be Csernobilba. A valaha volt összes rossz Bruce Willis-film nyitójelenete”.

Russian tanks entering Chernobyl… the opening scene of every bad Bruce Willis film ever. pic.twitter.com/jfyRWEU7QF

— Christo Grozev (@christogrozev) February 24, 2022

A Kyiv Post értesülései szerint jelenleg is hevesen támadják az orosz erők Mariupolt. A város az egyik legnagyobb ukrán kikötő az Azovi-tengeren, és ha az oroszok átveszik felette a hatalmat, akkor szárazföldön közvetlenül is el tudják érni a Krím-félszigetet.

Újabb szankciókat jelentett be csütörtökön Kanada 62 orosz magán- és jogi személy ellen az Ukrajna elleni orosz támadás miatt. A büntetőintézkedésekkel sújtottak között vannak az elit tagjai és nagyobb bankok. Ottawa egyben valamennyi oroszországi exportengedélyt bevonta.

Oroszország meggondolatlan és veszélyes katonai csapásának fényében további súlyos szankciókat rendelünk el,

közölte sajtótájékoztatóján Justin Trudeau kanadai kormányfő.

Ezek a szankciók húsba vágók. Súlyos kiadásokat okoznak a bűnrészes orosz elitnek, és korlátozni fogják, hogy Vlagyimir Putyin elnök tovább finanszírozhassa az indokolatlan inváziót,

mondta Trudeau.

A szankciók az orosz biztonsági tanácsot, így a védelmi minisztert, valamint a pénzügy- és az igazságügy-minisztert is érintik. Kanada 2019-ben mintegy 666 millió kanadai dollár (164,5 milliárd forint) értékben exportált árucikkeket Oroszországba a statisztikai hivatal adatai szerint.

A kanadai állampolgárok és állandó kanadai lakhellyel rendelkezők épségben átkelhetnek Ukrajnából a lengyel, szlovák, magyar, román és moldovai határon – közölte Trudeau és hozzátette, hogy Kanada elsődlegesen kezeli az Ukrajnából Kanadába bevándorolni kívánók kérelmét.

Kijevhez hasonlóan Harkov városában is rengetegen keresnek menedéket a metróállomásokon, ahogy a Bloomberg alábbi videója is mutatja, vannak, akik a földön, míg mások a lépcsőn ülve várakoznak.

LOOK: Residents of Kharkiv, Ukraine's second-largest city, take shelter at a subway station amid Russia's wide-ranging attack https://t.co/vVeEfJZLfW pic.twitter.com/kWn7b2S2fp

— Bloomberg Quicktake (@Quicktake) February 24, 2022

Csütörtök estig 57 ukrán állampolgár halt meg az orosz támadásokban – jelentette be Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter az Interfax beszámolója szerint. 169 ember megsebesült, az egészségügyi rendszer működik, de szükség van átszervezésre.

Csütörtökön több mint 100 ezer ukrán hagyta el a lakhelyét és menekült át máshova Ukrajnán belül az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának számításai szerint – írja a CNN. Jelentős mozgásokat figyeltek meg a határátkelők környékén is, de a helyzet kaotikus és folyamatosan változik.

Egyes jelentések szerint már 788 embert vettek őrizetbe 42 orosz városban a háborúellenes tüntetéseken. Néhány megmozduláson hatalmas tömeg gyűlt össze, alábbi videó például Szentpéterváron készült. Csak itt több mint 180 embert vettek őrizetbe.

Look at the size of anti-war protestors in St Petersburg, Russia. Wow pic.twitter.com/dHg9Uwt9RQ

— Ragıp Soylu (@ragipsoylu) February 24, 2022

Most egy óriási probléma van: hogy háború van Európában – kezdte beszédét Márki-Zay Péter az ellenzék csütörtök esti megmozdulásán. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt elmondta, az a kérésük, hogy legyen béke, azt szeretnék, hogy édesanyák ne veszítsék el a gyermekeiket.

Ma este sokkal fontosabb feladat van mindannyiunk előtt, mint Orbán Viktor leváltása

– hangsúlyozta Márki-Zay, majd hozzátette: „ma ebben az országban nincsenek ellenzékiek és kormánypártiak, ma ebben az országban emberek vannak, magyarok, ukránok és oroszok”.

Egy világrend sorsa forog kockán most, mondta Márki-Zay, aki hangsúlyozta, hogy csak az EU és a NATO a béke garanciája. Magyarország történelmében oly sokszor álltunk a rossz oldalra, mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, de most eljött az a pillanat, hogy Orbán Viktor fogalmazzon meg kéréseket.

Vége a hintapolitika idejének

– jelezte Márki-Zay, aki szeretné, ha Orbán nem próbálna meg Putyinnal üzletelni, amikor a szövetségeseinkről van szó. „Orbán Viktor ma Putyint agresszornak nevezte”, emlékeztetett, majd tapsot kért a miniszterelnöknek, amiért ezt megtette.

Márki-Zay további kéréseket fogalmazott meg Orbán felé:

• csatlakozzon az EU szankcióihoz, és haladéktalanul függesszék fel Paks II engedélyezési eljárását,
• „ne engedje többé, hogy orosz kémek grasszáljanak Budapesten, zavarja el a Nemzetközi Beruházási Bankot”,
• Szijjártó Péter adja vissza a Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől kapott kitüntetését.