– Elismertük a népköztársaságok alkotmányát is, amelyekben a határok egybeesnek az egykori Donyeck és Luhanszk megyék akkori határaival, amikor azok Ukrajna részét képezték – erről is beszélt Vlagyimir Putyin hétfőn, miután az orosz parlament felsőházától megkapta a felhatalmazást az orosz csapatok külföldi bevetéséhez. Hivatalosan a két terület továbbra is Ukrajna része, hiába nyilvánították ki függetlenségüket 2014-ben, ugyanakkor a 2015-ös minszki egyezmény óta nagyfokú önállóságot élveznek.
A két régió azon részei, amelyeket 2014 óta nem sikerült az ukrán hadseregnek visszahódítania, gyakorlatilag Moszkva irányítása alatt állnak. Ez körülbelül az érintett két terület egyharmadát jelenti.
Az orosz elnök a függetlenség elismerése mellett kiadott egy rendeletet is, amivel „békefenntartókat” küld a régióba. Helyi megfigyelők, valamint műholdképek is bizonyítják, hogy valóban érkeztek orosz hadi járművek és csapatok a szakadár területekre. Békefenntartókra Putyin szerint azért van szükség, mert
- Donbaszban az orosz nemzetiségűek elleni népirtás folyik;
- Kijev nem tartja be a minszki egyezményt;
- a NATO nem tartja be korábbi ígéretét, hogy nem terjeszkedik kelet felé.
Putyin hétfőn is beszélt arról, hogy a NATO-nak ki kell vonnia csapatait, fegyvereit és katonai infrastruktúráját azokból az országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak (ezek között van Magyarország is) a katonai szövetséghez.
Ugyanakkor az oroszokon kívül tulajdonképpen senki nem gondolja azt, hogy ezek a csapatok békefenntartók lennének.
Teljesen nonszensz, tudjuk kik ők valójában
– mondta erre Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke korábban határozottan azt mondta, az invázió ott kezdődik, ha „csapatok és tankok lépik át az ukrán határt”. Ő mondta azt is, nemcsak az utal arra, további tervei vannak Putyinnak, hogy 150 ezer katonát rendelt a határmenti területekre, hanem hogy a vérellátást is megszervezték. – Nincs szükséged vérre, hacsak nem tervezel háborút indítani – jelentette ki az amerikai elnök.
Az amerikai elnök sajtótitkára, Jen Psaki a múlt hónapban így nyilatkozott:
Ha bármilyen orosz katonai erő átlép az ukrán határon, az egy újabb invázió, amelyre az Egyesült Államok és szövetségeseink gyors, szigorú és egységes válaszlépései lesznek.
Ezek alapján az, ami most történik, hivatalosan is inváziónak tekinthető még akkor is, ha a hétfői moszkvai kijelentésekre reagálva némileg változott, finomodott az amerikai kommunikáció. Linda Thomas-Greenfield hétfő éjjel például azt mondta, hogy ami Putyin bejelentésével elkezdődött, az „egyértelműen az alapja annak, hogy Oroszország ürügyet teremtsen egy újabb ukrajnai invázióhoz”. Míg Biden kijelentette, „ez egy invázió kezdete”.
Az AP-nek Mary Ellen O’Connell, a Notre Dame nemzetközi joggal és az erőszak alkalmazásával foglalkozó jogászprofesszora szerint hívhatjuk ezt akárhogy, ha katonai egységek egy nemzeti határt átlépnek, az mindenképpen jogellenes.
Ehhez hozzátehetjük azt is, hogy ha Ukrajna NATO-tag lenne, egész kicsi lenne az esélye annak, hogy a szövetségeseik ne nyújtsanak katonai segítséget. A szervezet alapító egyezménye, az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye ugyanis kimondja, ha egy tagállamot megtámadnak, azt mindegyik tagállam elleni támadásként kell értelmezni. Eddig ezt a cikkelyt egyszer alkalmazták, a 2011. szeptember 11-i terrortámadások után.
A helyzetet ugyanakkor nagyban bonyolítja, hogy a donbaszi térségben már nyolc éve jelen vannak az oroszok, s bár az oroszok sosem ismerték el, számos bizonyíték van arra, hogy a térség oroszbarát egységeit Moszkva katonailag támogatja.
Az orosz csapatok Donbaszba vonulása önmagában nem jelentene új lépést. Oroszországnak az elmúlt nyolc évben hadereje van itt
– mondta a Politicónak egy névtelenségét kérő forrása, de például a Washington Postnak is ezt nyilatkozta egy amerikai tisztségviselő, valamint a CNN-nek Jon Finer, nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettes is erről beszélt a hét elején.
Hasonlóan vélekedett Anatol Lieven, a Felelős Államvezetés Quincy Intézetének elemzője. Szerinte „ez messze elmarad az inváziótól. Ez egy korlátozott eszkalációja annak, ami Donyeckben megy a 2014 óta tartó konfliktusban”.
Mindettől függetlenül akár történtek csapatmozgások, akár nem, akár voltak már a szeparatista területen orosz csapatok, akár nem, Putyin kijelentése új szintet jelent.
Arra, hogy „békefenntatókat” küldött Putyin a területre, a nyugat szankciókkal reagál:
- Oroszország már nem tud nyugati pénzintézetektől pénzt szerezni az állam finanszírozására;
- az orosz elit tagjait is büntetik az amerikaiak, ahogy az EU is az orosz felsőház 351 képviselőjét, mert megszavazták a két ukrán terület független államként való elismerését, illetve 27 olyan személyt, akik részt vettek a bevonulásról való döntésben;
- Nagy Britannia öt orosz bank vagyonát fagyasztotta be, három orosz milliárdost pedig beutazási tilalommal sújt. Kanada, Japán és Ausztrália ugyanígy tett;
- Németország felfüggesztette a 3,5 ezer milliárd forintra rúgó Északi Áramlat üzembe helyezését.
Ha az oroszok egész Ukrajnát megpróbálnák lerohanni – ami egyébként nem valószínű –, akkor sem biztos, hogy a NATO katonailag közbeavatkozna. Biden egyelőre nem küld katonákat Ukrajnába, igaz Európában állomásozó csapatokat vezényelnek három, Oroszországhoz közel lévő NATO-tagállamba: Litvániába, Észtországba és Lettországba. A három Balti-államot a második világháború után kebelezte be a Szovjetunió, és annak szétesése után, 1991-ben nyerték vissza függetlenségüket. 2004-ben lettek az Észak-atlanti Szövetség tagja, jóval később tehát, mint a Putyin által elfogadhatónak tekintett 1997-es állapot.
