Oroszország elismeri a szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságokat” – közölte hétfő este a Kreml. Vlagyimir Putyin erről értesítette Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt is. Az orosz elnök már hétfőn napközben arról beszélt, hogy a szakadár területek elismerését fontolgatja, de hozzátette, hogy nem az elcsatolásukról van szó.
A Kreml korábban arról tájékoztatott, hogy Putyin a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok felhívását követően az elismerésről szóló rendeletet is kész aláírni. Ez, jegyzi meg a Spiegel, lehetőséget ad az orosz csapatoknak arra, hogy bevonuljanak az érintett területekre. Az oroszbarát szeparatisták az általuk követelt területnek jelenleg nagyjából az egyharmadát tartják ellenőrzésük alatt.
ezért a televíziós beszéd után csatlakozott a luhanszki és donyecki vezetőkhöz, hogy aláírják az erről szóló dekrétumot. Putyin arra kérte az orosz parlamentet, hogy minél előbb fogadják el a nyilatkozatot. Az MTI beszámolója szerint a tervek szerint ez kedden történhet meg.
Az orosz elnök a beszéd elején történelmi jellegű fejtegetésbe fogott, amelyben kijelentette:
A modern Ukrajnát teljes egészében Oroszország hozta létre, egészen pontosan a bolsevik, kommunista Oroszország.
Putyin hozzátette, hogy szerinte Lenin ártott Oroszországnak, mármint azzal, hogy létrehozta Ukrajnát. Az orosz elnök látszólag egy fenyegetést is elejtett: azt mondta, ha Ukrajna „kommunizmus-mentesítést” akar, akkor Oroszország majd megmutatja, hogyan is néz ez ki.
Az orosz elnök a beszédben azt is kiemelte, hogy Oroszországot „kirabolták”, amikor 1991-ben összeomlott a Szovjetunió. A BBC megjegyzi, hogy Putyin korábban a keleti blokk összeomlását geopolitikai katasztrófának nevezte, arról pedig már mi is írtunk, hogy az egykori KGB-tiszt olyan traumaként érte meg a rendszerváltást, hogy azóta sem tudta feldolgozni, és folyamatosan a Nyugat elleni bosszúra készült.
Az orosz elnök szóba hozta és puccsnak nevezte a 2014-es ukrán tüntetéssorozatot, amelynek során megbuktatták az oroszbarát elnökét, és hozzátette – bármiféle bizonyíték nélkül –, hogy Ukrajnát külföldről „irányítják”. Fél órával a beszéd kezdete után rátért a NATO-ra is, szerinte a katonai szövetség (az USA segítségével) háborús övezetté változtatta Ukrajnát.
Információink vannak arról, hogy Ukrajna NATO-tag lesz és meg fog támadni minket,
szögezte le Putyin és azt állította, hogy a NATO segítségével Ukrajna akár az Ural-hegység vonaláig is képes lesz támadást mérni Oroszországra. Mi mindent megtettünk azért, hogy diplomáciai úton meg tudjuk oldani a problémát, tette hozzá, de az amerikaiak csak a másodlagos kérdésekkel voltak hajlandók foglalkozni.
kiegészítve azzal, hogy Ukrajnának szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak, így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok.
Max Seddon, a Financial Times moszkai tudósítója a Twitteren a beszéddel kapcsolatban megjegyezte: jó pár alkalommal beszéltek neki ilyen hangnemben Ukrajnáról átlagos orosz állampolgárok, csak ők Putyinnal ellentétben nem fértek hozzá a világ legnagyobb nukleáris fegyverarzenáljához.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyar idő szerint nem sokkal 21 óra előtt azt írta a Twitteren, hogy tárgyalást folytatott Joe Biden amerikai elnökkel az elmúlt órák eseményeivel kapcsolatban és még hétfő este összehívja a nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot. Hozzátette, hogy tervei szerint Boris Johnson brit miniszterelnökkel is tárgyalni fog, aki nem sokkal korábban kijelentette, hogy Oroszország egyértelműen meg akarja sérteni a nemzetközi jogokat.
Discussed the events of the last hours with @POTUS. We begin the meeting of the National Security and Defense Council. A conversation with @BorisJohnson is also planned.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 21, 2022
A nemzetközi közösség tiltakozik
Steffen Hebestreit német kormányszóvivő szerint Olaf Scholz elítélte a donyecki és luhanszki népköztársaságok független államként történő elismerésére irányuló oroszországi terveket, mert
A német kancellár ezzel együtt felszólította az orosz elnököt, hogy vonja vissza az ukrán határ térségében felvonultatott egységeket.
A Guardiannek egy meg nem nevezett kelet-európai kormánytisztviselő azt mondta, szerinte esélyesebb, hogy nem közvetlen megszállásról lesz szó, hanem az elismerés után Oroszország még néhány napig húzni fogja az időt, mielőtt az úgynevezett „békefenntartók” bevonulnak Luhanszkba és Donyeckbe – és hogy ez elegendő lesz-e az európai uniós szankciók bevetésére, nem tudni.
Mindenesetre Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn azt mondta, hogy az EU határozottan és egységesen fog fellépni, továbbá kész szankciók bevezetésére is abban az esetben, ha Moszkva elismeri a szakadár területeket. Borrell arra is figyelmeztetett, hogy az EU példátlan megszorító intézkedéseket fog bevezetni Moszkvával szemben, ha megtámadja Ukrajnát, miután Moszkva – idézi Borrelt az MTI – a becslések szerint mintegy 150 ezer katonát telepített az Ukrajnával közös határára.
Az MTI azt írja Morawiecki Facebook-oldalára hivatkozva, hogy a lengyel miniszterelnök a szakadár köztársaságok elismeréséről szóló döntést a párbeszéd végleges elutasításának, a nemzetközi jog kirívó megsértésének, és Ukrajnával szembeni agresszív cselekedetnek nevezte. Erre egyértelmű választ kell adni haladéktalan szankciók formájában – írta Morawiecki, hozzáfűzve: Putyin „csak ezt a nyelvet értheti meg”.
A lengyel kormány kibervédelmi megbízottja, Janusz Cieszynski a Twitteren közölte: Morawiecki az ukrajnai helyzet miatt már hétfőtől harmadfokúra emelte a kibervédelmi riasztást, az intézkedés március 4-ig lesz érvényben. Lengyelországban négyfokú a kibertérben fenyegető terrorveszélyre figyelmeztető skála, az orosz-ukrán feszültség miatt február közepétől már érvényben volt a legalacsonyabb, elsőfokú riasztás.
Emmanuel Macron hétfő estére összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot az Elysee palotába. A nap folyamán Putyin mellett egyeztetett Volodimir Zelenszkijjel, Olaf Scholzccal, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Von der Leyen később kijelentette, hogy a szakadár területek elismerése egyértelmű megsértése a nemzetközi egyezményeknek, ennek megfelelően az EU és partnerei gyors, elkötelezett és erőteljes választ fognak adni az orosz lépésekre. Még a beszédet megelőzően az Európai Unió Külügyi Tanácsa újabb öt személyt vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára. A jegyzékbe vett öt ember az Orosz Föderáció Állami Dumája tagja. Mindegyiküket szeptember 19-én választották meg az illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városának képviseletére, valamint a Szevasztopol választási bizottság vezetőjének és helyettes vezetőjének.
The recognition of the two separatist territories in #Ukraine is a blatant violation of international law, the territorial integrity of Ukraine and the #Minsk agreements.
The EU and its partners will react with unity, firmness and with determination in solidarity with Ukraine.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 21, 2022
Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését – szögezte le Klaus Iohannis román államfő az elnöki hivatal honlapján hétfőn este közzétett állásfoglalásában.
Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, valamint a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország azt a világbékét és biztonságot veszélyezteti, amelyet éppen a Biztonsági Tanács garantál, tudatosan megsértve az ENSZ alapokmánya és a helsinki egyezmény által szentesített nemzetközi jog alapelveit,
olvasható a román elnök állásfoglalásában.
Iohannis szerint a nemzetközi közösségnek haladéktalanul határozott és félreérthetetlen módon meg kell büntetnie Oroszország „felelőtlen döntését”. Románia továbbra is kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása mellett, a megfelelő válaszlépésekről pedig nemzetközi partnereivel és szövetségeseivel egyeztetve dönt.
Ez Oroszország háborúja lesz a ukrán nép ellen
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója az NBC televízióban még a bejelentés előtt arról beszélt, hogy Oroszország „rendkívül erőszakos” invázióra készül Ukrajna ellen, és Moszkva célja, hogy „összezúzza” az ukrán népet.
Úgy gondoljuk, hogy az oroszok által tervezett bármely katonai művelet rendkívül erőszakos lesz. Ukránok és oroszok, civilek és katonák is életüket fogják veszíteni,
vélekedett Sullivan. A nemzetbiztonsági tanácsadó hatalmas brutalitásra számít, ugyanis szerinte ez nem csak hagyományos háború lesz két hadsereg között. Sullivan hozzátette:
ez Oroszország háborúja lesz az ukrán nép ellen, azzal a céllal, hogy elnyomja, összezúzza őket és ártson nekik.
A korábbi megállapodások szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Genfben találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, pénteken pedig Lavrov francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal fog tárgyalni.
A hírekre reagált az ENSZ is: a főtitkár felszólított „minden érintettet, hogy tartózkodjék minden olyan egyoldalú döntéstől, amely sértheti Ukrajna területi épségét” – jelentette ki a világszervezet szóvivője.
Hangsúlyosan szorgalmazzuk az ellenségeskedések azonnali beszüntetését, a legnagyobb önmérsékletet minden fél részéről, hogy elkerülhető legyen minden olyan lépés és nyilatkozat, amely tovább súlyosbítaná a feszültségeket,
mondta Stéphane Dujarric, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője, hangsúlyozva, hogy a vitás kérdéseket diplomáciai úton kell megoldani.
„António Guterres főtitkárt nagyon aggasztják a legutóbbi információk, a tűzszünet megsértései számának növekedése, egyebek mellett nehézfegyverek bevetésével a kelet-ukrajnai fontvonal mentén, valamint a polgári áldozatokról érkező értesülések” – tette hozzá a szóvivő.
Stéphane Dujarric elmondta, hogy az ENSZ engedélyezte Ukrajnában szolgálatot teljesítő, nem kulcsfontosságú feladatot ellátó személyzete egyes tagjainak, valamint ENSZ-alkalmazottak egyes családtagjainak, hogy ideiglenesen elhagyják tartózkodási helyüket. Hozzátette, hogy az ENSZ-nek jelenleg 1510 alkalmazottja van Ukrajnában, közülük 149-en külföldiek és 1361-en ukrán állampolgárok.
