Az Associated Press összeszedte, mely fontosabb hatalmak vezetői tartják távol magukat a pekingi téli olimpiai játékok megnyitójától, és melyek vesznek részt rajta. Azt írják, a várható résztvevők között van Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a megnyitó ünnepség előtt találkozik Hszi Csinping kínai vezetővel, hangsúlyozva ezzel a Peking és Moszkva közötti szoros kapcsolatokat. Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi és Alekszandar Vucsics szerb elnök várhatóan szintén részt vesz a megnyitóünnepségen; kettejükben közös, hogy tekintélyelvű politikájuk miatt növekvő feszültség jellemzi országaik és a nyugati államok kapcsolatát. Az AP azt is megjegyzi, hogy a szerb elnök korábban „testvérének” nevezte a kínai elnököt, amiért a távol-keleti nagyhatalom lélegeztetőkészülékekkel és koronavírus elleni oltással látta el Szerbiát.
Szaúd-Arábia, Katar, az , Egyesült Arab Emírségek szintén képviselteti magát a megnyitón. A hírügynökség hozzáteszi, hogy Kína Szaúd-Arábia legnagyobb olajvásárlója és a katari földgáz egyik fő vásárlója. Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, az arab királyság tényleges vezetője személyesen teszi tiszteletét a téli játékokon. Az öt közép-ázsiai volt szovjet szocialista tagköztársaság vezetői szintén részt vesznek, hangsúlyozva ezzel Kínához fűződő egyre szorosabb kapcsolataikat. Argentína az első olyan nagy latin-amerikai ország, amely csatlakozik Kína Egy Övezet, Egy Út elnevezésű programjához, és – Magyarországhoz hasonlóan – várhatóan orosz segítséggel épít atomerőművet – utóbbi államok szintén részt veszenk a megnyitón. Ecuador, a másik latin-amerikai résztvevő épp újratárgyalni készül 4,6 milliárd dolláros adósságát Kínával.
Az ENSZ részéről Antonio Guterres főtitkár és Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója teszi tiszteletét a pekingi téli játékok megnyitóján. Guterres szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az ENSZ szoros partnere, az Olimpia pedig a szolidaritás és a béke üzenetével hozza össze az embereket.
Ez egy olyan üzenet, amely véleményem szerint jelentősebb, mint az olimpiának helyet adó országok politikai körülményei
– fogalmazott az Associated Press kérdésére az ENSZ főtitkára.
Diplomáciai bojkottot hirdetett ellenben az Amerikai Egyesült Államok, igaz, a sportolók részvételét engedélyezi. Az észak-amerikai nagyhatalmat több szövetségese is követte a tiltakozásban, köztük Nagy-Britannia, Ausztrália és Kanada. Koszovó és Litvánia szintén részt vesz a bojkottban. India azt követően jelentette be vezetői távolmaradását, hogy egy olyan kínai katonai parancsnokot választottak a pekingi olimpiai fáklyahordozók közé, aki 2020-ban halálos összecsapásokban vett részt indiai határőrökkel.
A norvég és a svéd királyi család, amelyek általában részt vesznek a téli olimpián, ezúttal szintén távol maradnak. Nem küld vezetőket Németország, Ausztria, és Svájc sem, ezek az államok azonban nem hirdettek diplomáciai bojkottot. Hivatalosan ők inkább a járványra hivatkoznak, mintsem, hogy diplomáciai tiltakozásként lehetne értelmezni távolmaradásukat. Mások, például Dánia, Hollandia és Új-Zéland szintén inkább a járványügyi korlátozásokra hivatkoztak, miközben aggodalmukat fejezték ki Kína emberi jogi helyzete miatt.
