Komoly vita tört ki az Amnesty International jogvédő szervezet és Izrael között, miután előbbi egy jelentésében apartheiddel vádolta meg a zsidó államot. A jelentés szerint az állam intézményesen nyomja el a palesztin népességet. Izrael visszautasította a vádakat, amik a külügy álláspontja szerint hazugságok, megalapozatlanok, valamint Izrael-ellenes és antiszemita gyökerekből táplálkoznak – írja a BBC News.
https://twitter.com/IsraelMFA/status/1488170042722299906
Az apartheid fogalma a búr nyelvből került át a köztudatba: Dél-Afrikában 1948-91 között a feketék másodrangú állampolgároknak számítottak, súlyosan korlátozták a jogaikat a fehérek előnyére. Ma már több nemzetközi szerződés is hatályos, ami tiltja az apartheid jellegű megkülönböztetést.
Izrael 9,45 millió lakosának mintegy ötöde arab, sok közülük palesztinnak vallja magát. Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben 2,9 millió palesztin él, ezeket a területeket 1967 óta megszállva tartja Izrael, míg a Gázai-övezetben 1,9 millióan laknak, e területet csak blokád alatt tartják. Hogy a képlet még bonyolultabb legyen, ciszjordániai zsidó telepeken (140 ilyen van már) mintegy 600 ezer zsidó telepes él. Ezeket a nemzetközi közösség illegálisnak tartja.
Dacára a nagyszámú palesztin lakosnak, sok törvény és gyakorlat miatt ők másodrendűnek számítanak. Azok jogait végképp nem ismerik el (az ENSZ szerint 5,3 millióan vannak), akik az izraeli-arab háborúk során menekültek el a zsidó állam területéről. Izrael azzal érvel, ha ők visszatérhetnének, nem lenne többé zsidó állam az ország. A jelentés szerint a palesztin lakosság szétaprózódása is a felettük való izraeli dominációt erősíti.
Ez olyan gyakorlati ügyekben merül ki, mint az utazás szabadságának elvétele a palesztinoktól vagy épp a gyakori letartóztatások, bántalmazások, kínzások az izraeli hatóságok részéről. Az Amnesty szerint a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie ezzel az apartheiddel.
