Feladatainak ellátása után az egész kontingenst feltétlenül ki fogják vonni Kazahsztán területéről
– ismertette hétfőn az MTI Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontját abban a kérdésben, vajon meddig tartózkodik majd az ország területén a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének békefenntartó kontingense. A keleti NATO-ként is emlegetett, posztszovjet államokat magába foglaló katonai szövetséget az után hívta be Kászim-Zsomart Tokajev kazah elnök, hogy az országban intenzív zavargások kezdődtek január elején. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a katonai szervezet tanácsa hétfőn tartott rendkívüli online ülést, ahol az ország elnöke azt mondta, helyreállt a rend,
Kazahsztán túlélte a „puccskísérletet”.
Az orosz államfő a tanácskozáson időszerűnek és legitimnek nevezte a katonai beavatkozást, amelynek hétfőig százhatvannégy halálos áldozata vált ismertté, közöttük három gyerek. Putyin a megbeszélésen méltatta a szövetség hatékonyságát, biztosította továbbá a csúcstalálkozó többi részvevőjét, hogy a békefenntartó kontingens parancsnoka, Andrej Szergyukov vezérezredes érti a dolgát, a csoportosulásban részt vevő orosz légideszant alegységek valós harci tapasztalattal rendelkeznek.
Azt Tokajev elnöktől lehet tudni, hogy a békefenntartó kontingens létszáma 2030 fő lehet. A moszkvai védelmi tárca korábbi tájékoztatása szerint a békefenntartó kontingensben csaknem 1500 orosz katona szolgál. Ez azt jelenti, hogy a szervezet katonáinak, akik az akcióban részt vesznek, körülbelül a háromnegyedet orosz.
Putyin a hétfői tanácskozáson azt is mondta, hogy a kazah államiság veszélybe került, amit nem az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetések okoztak, hanem az, hogy a helyzetet „kihasználták belső és külső destruktív erők”.
Honnan jöttek ezek a felfegyverkezett, külföldi központokban kiképzett és nyilvánvalóan a bolygó válsággócaiban harci tapasztalatokat szerzett bandák?
– erősítette meg Putyin kérdés formájában azt a legendát, amelyet a múlt héten az orosz külügyminisztérium közleménye ismertetett, miután hasonló előjellel beszélt a zavargások hátteréről csütörtökön Alekszandar Vucsics szerb elnök is. Putyin a kérdést ugyanakkor megválaszolatlanul hagyta, így az abban foglalt állítása igazolás híján inkább látszik továbbra is összeesküvés-elméletnek, mint valós politikai forgatókönyvnek. Vlagyimir Putyin hozzátette: a katonai szövetség tagállamai megmutatták, nem fogják hagyni, hogy a belső helyzetüket megingassák, és hogy „a színes forradalom forgatókönyveit” valósítsák meg náluk.
„Tudatában vagyunk annak, hogy a kazahsztáni események nem az első és messze nem az utolsó kísérletet jelentik arra, hogy kívülről beavatkozzanak államaink belügyeibe” – mondta az orosz elnök, majd azt javasolta, hogy a szövetség tagállamai biztonsági tanácsának titkárai dolgozzanak ki javaslatokat a külső beavatkozási kísérletekkel szembeni közös ellenintézkedésekre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a katonai szövetség minden tagállamát váratlanul érték a kazahsztáni események, hozzátette azonban, hogy a kazahsztáni események felelőseinek megnevezése nem Oroszország, hanem Kazahsztán feladata.
Arról, hogy mit akarnak és várhatóan meddig maradnak az orosz katonák Kazahsztánban, itt írtunk részletesen:
