Két francia EP-képviselő érkezett a napokban Budapestre, hogy az Orbán-rendszer működését tanulmányozzák. Valérie Hayer a költségvetési bizottság tagja, Pierre Karleskind pedig a költségvetési ellenőrzési bizottságé, de mindketten érintettek jogállami ügyekben is. Hayer például részt vett annak a helyreállítási alapnak a tárgyalásain is, melyen a magyar pályázatot még mindig nem fogadta el az Európai Bizottság. A két képviselő Budapestről Lengyelországba utazik, hogy az unió másik, visszatérően problémás tagországában is találkozzon civilekkel.
Egyeztettek többek között a Transparency International vezetőjével, a CEU igazgatójával, a Telex főszerkesztőjével, valamint Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölttel is. Természetesen találkoztak két momentumos politikussal is, Cseh Katalinnal, akivel egy frakcióban ülnek az Európai Parlamentben, és Orosz Annával, a párt alelnökével, aki Fekete-Győr András lemondása óta ideiglenesen a pártelnöki teendőket ellátja.
A két képviselő nem először jár Budapesten, korábban a Pride-on is képviselték a liberális Renew frakcióját, és akkor is beszéltek civil szervezetek vezetőivel. Ennyi idő alatt nem sok minden változhatott, de Karleskind szerint valami elmozdulás azért látszik.
Van vezetője az ellenzéknek, szerintem ez a legfontosabb változás. Be kell vallanom, legutóbb elhűltem attól, hogy az ellenzék gyengének látszott, és mintha azon gondolkodtak volna, hogy egy nyilvános beszédben mondhatnak-e olyat, ami miatt a kormány utólag megtámadhatja őket, felhasználhatja ellenük. Most azt látom, hogy van vezető. Nem tudom, hogy mindenki elfogadja-e, de egy erős ember, képes szembemenni Orbánnal. És elég meglepő számunkra, hogy valaki a jobboldalról azt tudja mondani, hogy neki megvan a saját véleménye, de ő az ellenzéki koalíció jelöltje lesz, és nyitott arra, hogy más ötletek is megjelenjenek a kampányban
– mondta Karleskind. Szerinte Márki-Zay Péter felkészült arra, hogy a kormány támadni fogja.
Hayer és Karleskind látogatásának az ad súlyt, hogy franciák. Angela Merkel távozásával Emmanuel Macron lett/lesz az EU legnagyobb hatalmú politikusa. Macron számára pedig a következő hónapokban fontos lesz még keményebben politizálni, mert választások következnek Franciaországban.
Ezzel párhuzamosan Franciaország veszi át az Európai Unió soros elnökségét is 2022. január elsejétől, így éppen a magyar kormány számára legkritikusabb időszakban, a parlamenti választás előtti négy hónapban lehet totális francia uralom Európában. Az En Marche, Macron pártja, amelynek a két képviselő is tagja, közben egyre erősödik az Európai Parlamentben. A Renew Europe frakció a két nagy néppárti képviselőcsoport, a szociáldemokraták és az Európai Néppárt gyengülése miatt jelentős szerepet játszik a parlamentben, ráadásul a csoport vezetője is francia lett. Dacian Ciolos, az előző frakcióvezető ugyanis visszatért Romániába, hogy otthon politizáljon tovább, és a Renew vezetését Séjourné Stéphan vette át, aki korábban Macron tanácsadója is volt.
Macron fő kihívói a francia elnökválasztáson a jobboldalról érkeznek. A nemrég Budapestre látogató Marine Le Pen tűnik a legesélyesebbnek, de egyre többen támogatják Éric Zemmour szélsőjobboldali gondolatait is, így a centrista En Marche alapvetően ezekkel a nézetekkel szemben tudja magát pozícionálni a választáson. És mivel ezeknek a gondolatoknak Orbán Viktor az egyik legismertebb képviselője az európai politikában, így Macron szükségszerűen Orbánnal is szembehelyezkedik.
Ennek a keményedő francia politikának voltak már jelei. Clément Beaune, a franciák Európa-minisztere például Pozsonyban mondta el nekünk, hogy elsőként akarták az EU egyik meghatározó szerve, az Általános Ügyek Tanácsa elé vinni az Orbán-kormány homofób pedofiltörvényét.
Hayer szerint Magyarország és Lengyelország esetében is az a legfontosabb kérdés, tiszteletben tartják-e a jogállamot. És szerinte a költségvetési nyomás lehet a megoldás. Ez a stratégia Lengyelországban sikeres volt már, hiszen amikor a lengyel kormány azzal az ötlettel állt elő, hogy különböző városok mentén LGBT-független zónákat hoznak létre, az EU azzal fenyegetett, hogy nem kapják meg a strukturális alapokból járó támogatásokat – ettől a lengyelek meg is hátráltak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban azt mondta, hogy a pedofiltörvénynek és a magyar kormány jogállami visszaéléseinek nincs köze ahhoz, hogy a bizottság még mindig nem hagyta jóvá Magyarország pályázatát a gigantikus méretű koronavírus-segélycsomagra, a helyreállítási alapra. Karleskind szerint elsősorban a korrupcióra hivatkoznak, de a jogállam és az európai értékek tisztelete ettől nem független.
Tagja vagyok a költségvetési ellenőrző bizottságnak, ami a hétéves költségvetést felügyeli, és miközben folyt a harc a jogállami mechanizmus megindításáért, mi azt is megnéztük, milyen eszközöket ad még az EU a kezünkbe. Azt láttuk, hogy a strukturális alapokat is akkor lehet csak kifizetni, ha az országok tiszteletben tartják az EU alapértékeit a pályázatok során. 2021–22 specifikus időszak, mert ez a hétéves költségvetés első éve. Most tudunk tárgyalni erről, valamint a helyreállítási alapról is. Később erre nem lesz lehetőség. Ha most nem lépünk fel, jövőre már nem tudunk
– mondja Karleskind, aki szerint persze azért lépnek fel a jogállami normák betartásáért, mert ebben hisznek, de azért más okaik is vannak.
Kaptam hívásokat és üzeneteket is a szavazóimtól, akik azt kérdezik: miért adunk pénzt azoknak az országoknak, akik csalnak vele? Nem fizetünk olyan Európáért, ami oligarchákat pénzel Magyarországon és homofób politikusokat Lengyelországban – ezt mondják a szavazóim.
Karleskind szerint ez mostanra politikai ügy lett náluk, hiszen Franciaország nettó befizetője az EU-nak, ezért a szavazóik pénzéről van szó. Szerinte mindenképp ügy lesz ez a francia elnökválasztási kampányban is.
Orbán lehetett volna nagy európai vezető, de teljesen elszigetelődött mostanra. Nem fogunk beleavatkozni a magyar választásba, de szeretnénk változásokat látni. Azt sem tudom mondani, hogy a francia elnökség keményebben lépne fel, de azt tudom, hogy változások kellenek, Magyarországnak vissza kell térnie az Európai Unióba,
tette hozzá.
A helyreállítási alap pénzeivel kapcsolatban Hayer azt mondta, három feltételt szerettek volna a jóváhagyásért kérni:
- Magyarország vezessen be egy mechanizmust, ami világossá teszi, kik a végső haszonélvezői ezeknek a támogatásoknak.
- Akik korábban csalással kapcsolatos ügyekben voltak érintettek, ne kaphassanak uniós támogatást.
- A harmadik pedig, hogy ezek az információk legyenek mindenki számára elérhetőek.
A bizottság szerinte halogatja a döntést, de a Renew frakció azt szeretné elérni, hogy dobják vissza a magyar pályázatot, mert ez azt üzenné, hogy nem tolerálják a korrupciót.
Hayer megerősítette, ő is hallott olyan pletykákat, miszerint akár napokon belül is jóváhagyhatják a helyreállítási alap pénzeit, de szerinte ezt nem lenne jó feltételek nélkül megtenni. Úgy véli, például nem lenne elég az, ha a kormány vissszavonná a pedofiltörvényt (bár erről sincs hír egyelőre), hiszen ezzel a korrupció nem szűnne meg.
Hasonlóképpen akár napokon vagy heteken belül döntés születhet az Európai Bíróságon is a kondicionalitási (korábbi nevén jogállamisági) mechanizmusról, és Hayer szerint a bizottságnak nem lesz más választása, mint elindítani azt, hiszen 2021. január 1-jétől érvényben van, függetlenül attól, hogy még nem alkalmazták. Mint ismert, az Európai Parlament jogi szolgálata nyújtott be keresetet az uniós bírósághoz az Európai Bizottság ellen a mechanizmusról szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt. A tavaly decemberben elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van.
