Nagyvilág

Észak-Korea szándékosan szítja a tüzet

STR / KCNA / KNS / AFP
STR / KCNA / KNS / AFP
Kim Dzsongunnak nem tetszik, hogy közös hadgyakorlatot tart az Egyesült Államok és Dél-Korea a félszigeten, pedig már hozzászokhatott volna. A rezsim visszatért a régi retorikához, és valószínűleg nem kell sokat várni egy válasz rakétakísérletre sem.

Nem kellett sokáig várni, hogy kiderüljön, mire gondolt Kim Dzsongun, amikor június elején arról beszélt, országa felkészült a párbeszédre és a konfrontációra is az Amerikai Egyesült Államokkal.

Két héttel ezelőtt Észak-Korea még elhintette, hogy hajlandó a kommunikációra a külvilággal, és javítana a nemzetközi kapcsolatain. Biztató jel volt az is, hogy a diktátor és a dél-koreai elnök hosszú kihagyás után levelet váltott, és egy ideje a forródrót is jól működött a két ország között. Csakhogy Dél-Korea és az Egyesült Államok ezen a héten ismét hadgyakorlatot tart a félszigeten, ami az észak-koreai rezsimnek finoman szólva sem tetszik. Azt állítják, ez veszélyezteti a térség biztonságát, míg a másik két fél szerint sokkal inkább védekező jellegű az akció.

Észak-Korea már nem reagál a forródróton érkező hívásokra, a diktátor húga pedig árulást emleget. A ritka alkalmak egyike ez, amikor nem az USA, hanem Dél-Korea szúrja jobban Kim Dzsongun szemét, de erre nyomós oka van: Mun Dzse In dél-koreai elnöknek egy év sincs már hátra a mandátumából, és nem mindegy, milyen helyzetben adja majd át utódjának a stafétát.

PETER NICHOLLS / POOL / AFP Mun Dzse In

Védelmi hadgyakorlat, amit Észak-Korea támadásnak vél

Hivatalosan augusztus 16. és 26. között rendezik meg Dél-Korea és az Egyesült Államok közös hadgyakorlatát a Koreai-félszigeten, de már ezen a héten zajlanak az előkészületek. A két ország közösen jegyzett közleménye szerint a hadgyakorlat során egy esetleges megszállást és az arra adott válaszreakciót szimulálják.

Ebben sok újdonság nincs, hiszen a koronavírus-járvány kirobbanását megelőzően évente kétszer, tavasszal és ősszel, rendszeresen gyakorlatoztak a felek. Mindkét államnak érdeke ez: Dél-Korea technikailag még mindig háborúban áll Észak-Koreával, az 1953-as koreai háborút ugyanis soha nem zárták le, az Egyesült Államok pedig a diktatúra fő ellenségének számít, mely a fegyverarzenálja fejlődésének köszönhetően ma már képes lehet atombombát is dobni az amerikaiakra.

Jelenleg is körülbelül 28 500 amerikai katona állomásozik Dél-Koreában. A gyakorlatok lényege mindig ugyanaz: mi történne, ha Phenjan megtámadná Szöult? Az idén annyiban más a helyzet, hogy a pandémia miatt nem mennek terepre a katonák, hanem főként számítógépes szimulációkat végeznek.

Donald Trump elnöksége alatt előfordult, hogy mellőzték ezeket a gyakorlatokat, cserébe Észak-Korea is leállt nukleáris fegyverei fejlesztésével, de a kudarcba fulladt 2019-es Trump-Kim csúcstalálkozó után nem igazán sikerült javítani sem a két Korea közti, sem az amerikai-észak-koreai kapcsolaton.

A hadgyakorlatokban az is közös pont, hogy Észak-Korea a felháborodását fejezi ki, érzésük szerint a két ország háborút próbál előkészíteni velük szemben. Bár a valóság ettől távol áll, Kim Dzsongunnak ez mindig alapot ad az erőfitogtatásra. És most kivételesen nem Amerika került a célkeresztjébe, hanem Dél-Korea.

A dél-koreai elnök egyik utolsó kihívása

Az észak-korea rezsim ilyenkor a párbeszéd hiányát hánytorgatja fel ellenfeleinek, miközben folyamatosan fenyegetőzik, és próbálja nyomás alá helyezni az Egyesült Államokat és Dél-Koreát is. Ez pedig most kifejezetten kellemetlen időpontban érkezik Mun Dzse In dél-koreai államfő számára, akinek elnökként mindig elsődleges célja volt, hogy javítson a Korea-közti kapcsolatokon.

A tét azért is nagy, mert ha most háború törne ki a félszigeten, akkor a jelenlegi megállapodás szerint az amerikaiak irányítanák a két ország hadseregét, ők határoznák meg a stratégiát. Mun Dzse In pedig úgy akar szeretne leköszönni, hogy egy esetleges fegyveres konfliktusban Dél-Korea lehessen az irányadó, ám ehhez a mostanihoz hasonló gyakorlatokon a dél-koreai hadseregnek egy előre meghatározott színvonalat kellene elérnie.

Rakétákra lehet számítani

A folytatás, mint általában, most is Észak-Koreán múlik majd. Phenjan az elmúlt napokban feszültséget vetített előre, de a korábbiakkal ellentétben konkrét fenyegetést nem fogalmazott meg.

STR / KCNA / KNS / AFP Kim Dzsongun részt vesz a haderőparancsnokok és politikai tisztek találkozóján Phenjanban

Nukleáris tesztet évek óta nem végeztek Észak-Koreában, és ballisztikus rakétát is márciusban lőttek ki legutóbb, akkor is rövidtávút, amivel az Egyesült Államok partvidékét nem tudnák célba venni. Az aktivitás lecsendesedése főként azzal magyarázható, hogy Phenjan a járványkezeléssel és gazdasági problémáival volt elfoglalva, ugyanis az országot sújtó éhínség okán ismét humanitárius katasztrófa szélére sodródtak.

Ugyanakkor a dél-koreai hírszerzés szerint a kommunista rezsim a hadgyakorlat miatt napokon belül egy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát fog tesztelni. Az is előfordulhat, hogy feloszlatják a Korea-közti tárgyalásokért felelős kormányzati szervezeteket. De mindez még így is inkább szájkarate, mintsem valós fenyegetés, és Észak-Korea inkább a retorikájával próbál előnyt kovácsolni magának egy jobb tárgyalási alaphoz. Azt ugyanis pontosan tudják, hogy egy esetleges atomkísérlet most öngyilkossággal érne fel, mert a gazdaság már nem bír el újabb szankciókat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik