Nagyvilág

Ahogy öregszik a magyar, úgy hízik

Matthew Horwood / Getty Images
Matthew Horwood / Getty Images

Ahogy öregszik a magyar, úgy hízik

Bár az Európai Unió lakosságának fele túlsúlyos, Magyarországon ez az arány még rosszabb, különösen a férfiak és a 35 évnél idősebbek körében.

Az Európai Unió lakosságának fele túlsúllyal küzdött 2019-ben – derül ki az Eurostat adatsorából. Az arányokat a testtömegindex (BMI) alapján számolták ki, ami az emberek magasságának és súlyának arányát mutatja. A 18,5-től 24,99-ig terjedő érték számít normálisnak, ez alatt alultápláltságról, felette túlsúlyról, illetve elhízásról beszélünk.

Made with Flourish

Az Eurostat szerint Máltán és Horvátországban található a legtöbb túlsúlyos ember, vagyis akinek a BMI-je legalább 25. Őket követi Csehország és Magyarország és Szlovákia, de a negyedik visegrádi ország, Lengyelország sincs nagyon lemaradva. Az uniós átlag 51,3 százalék, ami a magyar eredménynél 7 százalékponttal kevesebb. A túlsúlyosak aránya Olaszországban a legalacsonyabb, de további hét olyan tagállam van, ahol az arány 50 százalék alatt van.

Made with Flourish

Magyarországon a lakosság 2,7 százaléka számít alultápláltnak, ez szinte azonos az uniós aránnyal, és a magyaroknak kicsivel több, mint a harmada mondhatja el magáról, hogy a testtömegindexe a normális kategóriába tartozik. A lakosság további harmada már elhízottnak számít, közel negyede pedig erősen elhízottnak.

A férfiaknál a teljes lakossághoz képest alacsonyabb az alultápláltak és a normális BMI-vel rendelkezők aránya, az elhízottaké viszont 40 százalék, az erősen elhízottaké pedig átlépi a 25 százalékot. Ezzel szemben a nőknél az átlagosnál magasabb mind az alultápláltak (3,9 százalék), mind az egészséges testtömeggel rendelkezők aránya (44 százalék), az elhízottaké és az erősen elhízottaké viszont az átlagosnál alacsonyabb. Igaz, a túlsúlyosak aránya még a nők körében is 52,1 százalék, de ez jóval alatta marad a férfiaknál kimutatott 65,2 százalékos aránynak.

Made with Flourish

Érdekes képet mutat a korcsoportok szerinti felosztás. A 18 és 24 év közöttiek körében 5,8 az alultápláltak köre, ez több mint kétszerese az átlagnak. Ugyanebben a korosztályban a legnagyobb azonban azoknak az aránya is, akiknél normális BMI-t mértek – majdnem 63 százalék –, és ennek megfelelően a lakosság egészéhez képest itt a legkevesebb túlsúlyos is.

25 év felett ugyan az átlagos mértékűre csökken az alultápláltak aránya, de majdnem 13 százalékponttal növekszik a túlsúlyosaké, míg a normális testsúlyúaké mintegy 9 százalékponttal csökken.

Ez a trend gyakorlatilag az összes további korcsoportban folytatódik, mígnem a 75 éves és annál idősebbek körében valamelyest növekszik a 18,5-nél magasabb, de 25-nél alacsonyabb BMI-sek száma. Összességében csak a 34 évnél fiatalabbak esetében igaz az, hogy a túlsúlyosak aránya kevesebb, mint 50 százalék, a 65 és 74 év közöttieknél viszont a normális BMI-vel rendelkezők aránya még a 25 százalékot sem éri el.

Made with Flourish

Ha végzettség alapján nézzük az arányokat, akkor egy eredmény mindenképpen kiugró, mégpedig az, hogy azoknál, akik legfeljebb tíz osztályt végeztek, 6,1 százalékos az alultápláltak aránya, ami a háromszorosa a magasabb képzettségűeknek. Talán kicsit ellentmondásosnak tűnhet, hogy még ebben a csoportban is 55 százalékos a túlsúlyosak aránya, ezért érdemes kiemelni, hogy a túlsúlyhoz nem csak a mértéktelen étkezés járulhat hozzá, hanem az is, hogy ki mennyi zöldséghez és gyümölcshöz tud hozzájutni, és mennyiben kénytelen olcsóbb, de hizlalóbb ételeket fogyasztani.

Az adatokból kiolvasható az is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél a legmagasabb a se nem alultáplált, se nem túlsúlyosak aránya, míg a középfokú iskolát végzetteknél éppen hogy meghaladja a 35 százalékot. Ebből következik, hogy ez utóbbiaknál a legmagasabb a plusz kilókkal küzdők aránya is – több mint 10 százalékkal magasabb a diplomásokénál.

Made with Flourish
Olvasói sztorik