Nagyvilág

Didier Reynders: A Benes-dekrétumok nem sértik az uniós jogot

Francisco Seco / MTI / EPA / AP pool
Francisco Seco / MTI / EPA / AP pool
Az igazságügyi biztos szerint a történelmi dokumentumnak már  joghatása sincs. Szlovákiában nagyon nem így látják.

Didier Reynders szerint a Benes-dekrétumoknak nincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna – írja a pozsonyi Új Szó. Az igazságügyi biztos ezt válaszolta, amikor a szlovákiai kárpótlási ügyek miatt Vincze Loránt, az RMDSZ EP- képviselője magyarázatot kért, miként alkalmazhatják még ma is a faji alapon diszkrimináló dekrétumok egy részét.

Szlovákia ugyanis a pozsonyi körgyűrű, a D4/R7 autópálya és gyorsforgalmi út alatti földterületeket a dekrétumokra hivatkozva nem fizeti ki azoknak, akiknek felmenői magyarok vagy németek.

A második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó dekrétumokat Edvard Benes hozta. Azok rögzítették az ország területén élő németek, magyarok kollektív bűnösségét is, amely alapján megfosztották őket alapvető jogaiktól és vagyonuktól. Didier Reynders ezért írta válaszában, hogy a dekrétumok és a hozzá tartozó határozatok történelmi jogi aktusok, amelyeknek

nincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna.

Vincze Loránt felháborítónak tartja, hogy a válasz alapján arra sem vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek a felvetett problémának, érdemben vizsgálják. Emlékeztetett rá, szakértők szerint az ingatlanpiaci, kárpótlási ügyek a tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, érintik az uniós belső piacot.

Fiala-Butora János, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a Beneš-dekrétumok miatt indított perek jogi szakértője  az Új Szónak mondta, szerinte sem vizsgálták alaposan a kérdéses rendelkezések összhnagját az összhangját.

Az Európai Bizottság szemmel láthatóan a kérdésben született régebbi válaszait ismétli, de már két éve bizonyíték is van rá,

hogy a dekrétumok alapján ma is sor kerül vagyonelkobzásokra.

A jogász szerint ez nehezen képzelhető el az államok közti viszonyokra is kiterjedő uniós jog sérelme nélkül, hiszen

külföldi állampolgárok is érintettek az elkobzásokban.

A szakértő szerint a válasz nagyon nem meggyőző, az indoklás  hiányos, inkább egy politikai kívánságot, mint a jogi valóságot tükrözi. Szeretnék elkerülni, hogy nekik kelljen foglalkozniuk a  dologgal.

Kapcsolódó
Történelmi ítélet a Beneš-dekrétum alapján elvett föld ügyében
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Szlovákia ellen döntött, a panaszos vagyonát mégis elkobozhatják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik