A 11,5 millió lakosú Belgiumban a 65 és 85 év közöttiek 93 százaléka teljesen be van oltva, a vakcinára jogosult (12 évesnél idősebb) lakosságnak pedig több mint a 60 százaléka kapott már legalább egy dózist a koronavírus ellen. Az Európai Unióban csak Málta áll előttük, Magyarországot, ahol 56 százalékon áll az átoltottság (a felnőttek több mint kétharmada pedig már kapott oltást), e tekintetben megelőzték a belgák, igaz, a második oltásokat tekintve mi teljesítünk jobban az 50 százalék feletti mutatónkkal, a belgáknál az oltási kampány későbbi felfutása miatt még csak 33 százalék kapta meg mindkét dózist.
Pedig a járványkezelésben Belgium egyáltalán nem tűnt példaértékűnek, a halálozási ráta sokáig az egyik legmagasabb volt a nyugati világban – ennyiben is stimmel a hazánkkal vont párhuzam –, és az oltási program is elég rosszul állt még március közepén is.
Tudtuk, hogy lassabban indulunk be, mint más országok, de szerettünk volna egy olyan kampányt felépíteni, amely képes a szállításokkal egy ütemben gyorsulni
– mondta az Insidernek Alexander De Croo miniszterelnök. Vagyis tisztában voltak vele, hogy az oltási program maraton, és nem sprint.
Főleg a legnépesebb régióban, Flandriában állnak jól, ahol a 18 éven felüliek 79 százaléka kapott már legalább egy dózist, a veszélyeztetett 65 évnél idősebbeknek pedig a 95 százaléka be van oltva. A cél az volt, hogy a veszélyeztetett csoportokat lehetőleg teljesen beoltsák, még mielőtt mások is hozzájuthatnak a vakcinához. Az oltási programot úgy alakították, hogy mindenki kapott egy időpontot, ehhez 150 tömeges oltópontot alakítottak ki, ami nem hangzik soknak, de így is mindenki felveheti a vakcináját 10 kilométeren belül, és ez a rendszer megkönnyítette a nagy mennyiségű oltóanyag tárolását és beadását is.
A logisztikai feladatokat annak ellenére jól megoldották, hogy az egészségügyért kilenc miniszter felel az országban a közigazgatás komplikáltsága miatt, és részben ez okozta a járványkezelés előző szakaszainak a kudarcát is. A vakcináció lebonyolítása is öt különböző miniszter feladata volt, de ezúttal sikerült kooperálniuk, és megosztaniuk egymással a sikeres megoldásokat.
Egy másik nagy előny Belgiumban, hogy – sok más európai országgal ellentétben – kitartottak a vakcinák beadása mellett akkor is, amikor a ritka mellékhatások miatt problémák merültek fel az AstraZeneca és a Johnson & Johnson oltóanyagával, mert úgy számoltak, hogy a koronavírus sokkal nagyobb veszély jelent, mint a kevés embernél előforduló komplikációk, például a trombózis.
Emellett el akarták kerülni a vakcinák elpazarlását. Ahelyett, hogy hosszú sorok állnának esténként az oltópontokon, egy digitális tartaléklistát hoztak létre arra az esetre, ha valaki nem jelenik meg a felkínált időpontban. Ezt egy startup, a Seaters fejlesztette ki, amely szoftverével arra fókuszál, hogyan lehet megtölteni az utolsó pillanatban a stadionokat. Most ugyanezzel a technikával töltötték fel az oltópontokat is. A Seaters vezérigazgatója, Jean-Sébastien Gosuin elmondása szerint júniusig 200 ezer regisztrált került sorra a szoftverük segítségévvel.
Azt viszont nem lépték meg, amit az Egyesült Államok: nem vezettek be exporttilalmat, pedig az országban a Pfizernek és az AstraZenecának is van gyára, ahol összesen több száz millió vakcinát gyártanak.
Ahogy más uniós országokban, Belgiumban is mostanra már nem az oltóanyagok elérhetősége a kérdés, hanem az oltási hajlandóság. Az Antwerpeni Egyetem munkatársa, a belga kormány kommunikációs tanácsadója, Karolien Poels szerint Flandriában azért is állnak olyan jól, mert hagyományosan nyílt a kommunikáció a vakcinákról. Nem erőltették az emberekre az oltóanyagot, hanem rájuk bízták a döntést, és megértették, hogy létezhetnek fenntartások. Vannak azonban olyan közösségek is, ahol szenvednek a lakosok meggyőzésével. A francia nyelvű Vallónia régióban például többen szkeptikusak, bár ott is 72 százaléknyian kaptak már egy dózist. A legnagyobb gond Brüsszelben van, ahol a felnőtt lakosság beoltottsága „mindössze” 54 százalékos.
Van olyan, akinek nincs orvosa, vagy hiányzik a szükséges digitális képzettsége. Tízből legalább egy ember nem kapta meg a behívóját, vagy nem érti azt. Ez az oltási kampányt csak még nehezebbé teszi
– mondta a Politicónak Inge Neven, a koronavírus brüsszeli krízismenedzsere. Ezért olyan felvilágosító programokat indítottak, amelyekkel elérhetők a hajléktalanok és a hivatalos papírokkal nem rendelkező migránsok is. A piacokra és az önkormányzati intézményekbe is telepítettek csapatokat, ezek akár időpontot is foglalnak annak, akit sikerül meggyőzniük. A helyi közösségek vezetőit is megkeresték, főleg romákat és afrikaiakat, akik különösen aggódnak a vakcina termékenységre gyakorolt hatása miatt – tette hozzá Neven. A cél, hogy július közepére Brüsszelben is elérjék a 70 százalékos átoltottságot, ami egy ilyen nagyvárosban különösen nagy kihívás a krízismenedzser szerint.
Különösen a fővárosban aggódnak amiatt is, hogy egy újabb hullám érkezhet a nemzetközi lakosság miatt, akik nyáron, az uniós intézmények szabadságolásai miatt nem Brüsszelben tartózkodnak, és csak őszre térnek vissza. Főleg a delta variánstól tartanak, így a belga kormány például már szombaton dönt arról, hogy betiltsák-e a Nagy-Britanniából való beutazást.
