Nagyvilág

Minszkbe repült egy felfegyverezhető magyar kisgép, miközben az EU bojkottálja Fehéroroszországot

Sóki Tamás / MTI
Sóki Tamás / MTI
Miközben Fehéroroszországgal szemben szokatlanul súlyos büntető intézkedést, összeurópai repülési tilalmat rendeltek el a Ryanair-gép földre kényszerítése miatt, egy magyar gyártó gépe múlt héten a bojkott alatt álló országba repült, majd napokig időzött Minszkben. A Magnus Aircraft Zrt. szerint az általános repülési tilalom rájuk nem vonatkozik, a katonai célokra is felhasználható gép és a személyzet „kiküldetésen” vett részt.

Egy magyar repülőgép landolt június 16-án Fehéroroszország fővárosában. A Flightradar adatai szerint a Magnus Aircraft Zrt. HA-XCN lajstromjelű kisgépe Debrecenből indulva Breszt érintésével érkezett Minszkbe. A kétüléses Magnus Fusion ezután négy napot töltött a belarusz főváros repülőterén, majd hétfőn repült vissza Jakabszállásra.

Flightradar24

A magyar gép látogatását egy – légi forgalommal foglalkozó – Facebook-csoport tagjai szúrták ki. A Magnus Fusion útját az tette feltűnővé, hogy a fehéroroszországi légtér szinte teljesen kiürült, mióta az Európai Tanács büntetőintézkedéseket vezetett be az országgal szemben. Mint ismert, május 23-án Aljekszandr Lukasenka elnök parancsára Minszkben leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athén és Vilnius között közlekedő járatát, amely elvileg csak átrepült volna az ország felett. Az akció célja az volt, hogy a belarusz hatóságok letartóztathassák a fedélzeten tartózkodó Raman Prataszevics ellenzéki újságíró aktivistát.

Az állami gépeltérítésre adott brüsszeli válasz lényegében beszüntette a légi közlekedést Európa és Fehéroroszország között. Május vége óta az uniós repterek nem fogadják a fehérorosz légitársaságok repülőgépeit, sőt a belarusz gépek nem is repülhetnek keresztül az EU-s tagállamok légterén. Emellett az EU-s légitársaságok gépei sem repülhetnek be a belarusz légtérbe, és értelemszerűen le sem szállhatnak az ország területén.

A szokatlanul kemény légtérzár alól uniós tagállamként természetesen Magyarország sem vonhatja ki magát. Magyar állami légitársaság ugyan már nem létezik, de a légügyi hatóság a június 4-én kiadott repülésbiztonsági tájékoztatásában, az úgynevezett NOTAM-ban ennél sokkal szélesebben határozta meg a tilalom érvényességét. Eszerint a Magyarországon kiadott engedéllyel működő légi fuvarozók, a magyar engedéllyel rendelkező gépek pilótái és a magyar regisztrációval rendelkező gépek számára sem megengedett, hogy belépjenek a minszki (belarusz) légtérbe. Ettől az utasítástól eltérni lényegében csak szükséghelyzetben, előre nem látható körülmények miatt lehet.

A 24.hu megkereste a Pécs melletti Pogányban működő, kompozit kisrepülőgépek gyártására alapított Magnus Aircraft Zrt.-t, hogy rákérdezzünk: az uniós tiltás idején milyen célból vitték ki a fő terméküknek számító típust Minszkbe?

Kollégáink, valamint a Magnus Fusion Business bemutató repülőgépünk kiküldetésen vettek részt Fehéroroszországban

– írta válaszában Tarány Regina. A cég marketing menedzsere azt is hozzátette, hogy az érvényben lévő NOTAM a cég szerint csak „a kereskedelmi tevékenységet végző repülőgépek repülési tilalmára vonatkozik”, ezért „az utazás szabályos volt”.

Sóki Tamás / MTI Magnus Fusion repülőgépek a Magnus Aircaft Zrt. repülőgépgyár hangárjában a pécs-pogányi repülőtéren 2020. december 18-án.

A Magnus Aircraft az elmúlt időszakban – miután nem igazán sikerült felpörgetnie a gyártást – meglepő húzásokkal próbál piacot szerezni a gépeinek.

Az Orbán-kormány három éve több mint 2 milliárd forinttal támogatta meg a Kecskemétről elköltöző cég 105 munkahelyet ígérő pogányi központjának építését, amivel országos összehasonlításban is kiugró, 19,6 milliós összeget adott egyetlen új pozíció létrehozására. Az Opten adatai alapján azonban úgy tűnik, hogy a Magnus bevételei az állami támogatás ellenére sem emelkedtek: 2019-ben 155 millió forint volt az éves forgalom, ami kevesebb mint a fele az egy évvel korábbinak. Bár Tarány Gábor, a Magnus egyik tulajdonosa nyilatkozataiban rendszeresen sikertörténetként mutatja be a repülőprojektet, és kínai, valamint amerikai terjeszkedésről is beszél, a tengerentúlról rossz hírek érkeztek. Tavasszal az Egyesült Államokban, Colorado államban lezuhant a Magnus Fusion egyik eladott példánya, a pilóta pedig meghalt.

A pécsi cég januárban azt jelentette be, hogy a nigériai légierővel kötöttek megállapodást polgári és megfigyelő légcsavaros repülőgépek szállításáról, valamint nigériai pilóták magyarországi kiképzéséről. Boros László ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy 20 és 50 között lehet majd az afrikai országba szállított repülőgépek száma, legalábbis ennyiről zajlanak a tárgyalások. A jelentős üzletről szóló első hírek azt érzékeltették, hogy a könnyűszerkezetes és olcsó fenntartási költséggel működtethető gépet katonai célokra is használnák. A 24.hu is beszámolt arról, hogy nigériai források szerint a gépeket a Boko Haram, illetve más fegyveres szervezetek ellen tervezik bevetni, és egy helyi fegyvergyár szerelheti majd fel légitámogatási és felderítési katonai küldetésekhez.

Az uniós légtérbojkottról és a Magnus minszki útjáról a magyar légügyi hatóságokat is megkérdeztük, de érdemi állásfoglalást sehonnan sem kaptunk. A belarusz légtér használatát tiltó NOTAM-ot kiadó HungaroControl azt írta, hogy ők csak a magyar légtér forgalmának biztonságáért felelnek, a járatok útvonaltervezésére nincs ráhatásuk. Kérdéseinket a légiközlekedési hatóságként eljáró Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz is elküldtük, de onnan sem érkezett válasz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik