Noha Joe Biden amerikai elnök közeledését Európa-szerte számos vezető bizalmatlansággal fogadta, úgy tűnik, sikerült megtenni az első lépést a következő tízéves ciklus stratégialakotása felé. Biden beiktatása óta többször kijelentette, hogy elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok megerősítésben. Sajtónyilatkozatok alapján a hétfői NATO-csúcs nem a nyilvánosan folytatott viták terepe, hanem a közös jövő tervezésének fóruma volt.
Jens Stoltenberg a 30 államot tömörítő, észak-atlanti katonai szövetség hétfői csúcstalálkozóját követően tartott sajtóértekezleten hangsúlyozta: minden tagállami vezető egyetértett abban, hogy a globális verseny időszakában és az egyre gyakrabban jelentkező kihívások közepette Európának és Észak-Amerikának szoros kapcsolatot kell fenntartania a közös érdekek és értékek védelme érdekében.
A szövetségesek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozva a főtitkár kijelentette: a közös munka elengedhetetlen, amikor olyan tekintélyelvű rezsimek, mint Oroszország és Kína fenyegetik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Szerinte a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre szálltak alá, Moszkva agresszív tettei veszélyt jelentenek a szövetségesek biztonságára. A szövetslég fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját Oroszországgal kapcsolatban – mondta.
Stoltenberg azt mondta, a NATO üdvözli, és teljes mértékben támogatja az Egyesült Államok és Oroszország között létrejött, a nukleáris leszerelést célzó Új START-szerződés ötéves meghosszabbításáról szóló megállapodást, és támogat minden párbeszédet a jövőbeli fegyverellenőrzésről.
A Kínáról folytatott megbeszélésről azt mondta, a szövetség lehetőséget lát a fegyverellenőrzésről és klímaváltozás elleni küzdelem terén való együttműködésben, ugyanakkor egyre nagyobb, több területet érintő befolyása és nukleáris erejének növekedése, és a fake news terjesztése komoly kihívást jelent a tagállamok biztonságára. A vezetők egyetértettek abban, hogy a kihívásokra a szövetségnek közös válaszokat kell adnia és meg kell védenie érdekeit – emelte ki. Hozzátette: a szövetségesek felelős magatartásra szólították fel Pekinget, beleértve a világűrben és a kibertérben kifejtett tevékenységét érintően.
Stoltenberg elmondta: a tagállamok vezetői nagyratörő terveket fogadtak el a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan. Megvalósításuk képessé teszi a szövetséget a fenyegetések, a kihívások elleni hatékony fellépésre és megoldásukra – hangsúlyozta.
Döntést hoztak egyebek mellett az elrettentés és a védekezés politikájának további alkalmazásáról, a társadalmi ellenállóképesség növeléséről, a tagországok között jelentkező technikai hiányosságok megszüntetéséről, a szabályokon alapuló nemzetközi rend megerősítéséről a partnerországokkal és új partnerségek kialakításáról, az Európai Unióval ápolt kapcsolatok megerősítéséről, a kiképző missziók folytatásáról a terrorizmus és a támogatott országok békéje és stabilitása szavatolása érdekében, és a klímaváltozás elleni közdelem fenntartásáról. A tagállamok emellett politikai kötelezettséget vállaltak a katonai műveletekkel járó nettó zéró károsanyag-kibocsátásra – mondta a főtitkár.
A szövetségesek egyetértettek abban, hogy ezeket az elhatározásokat megfelelő forrásokkal kell alátámasztani a honvédelmi kiadások és a NATO közös finanszírozása révén – tette hozzá.
A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a NATO-csapatok kivonása számos biztonsági kihívást jelent Afganisztán számra, a misszió munkájának befejezésével és a kivonulással azonban a szövetség nem hagyja magára az országot. A szövetség meghosszabbítja és megerősíti az afgán nép, a helyi hatóságok és az őket segítő civil személyzet támogatását, illetve nem hagy fel az afgán biztonsági erők képzését folytató misszió munkájával sem – tette hozzá Stoltenberg.
(MTI)
