François WALSCHAERTS / various sources / AFP
Nagyvilág koronavírus

Mostantól heti 2–3 napot otthonról fogunk dolgozni? – az Európai Unió ezt szeretné

Legalábbis az Európai Bizottság így tervezi átalakítani a saját működését. A következő években az épületeik felét bezárják, nagy a nyomás, hogy zöldebbek és munkaerőbarátabbak legyenek. Ugyanakkor – ha a franciákon múlik – havonta egyszer még mindig vonatra kell pakolni a teljes Európai Parlamentet.

2021 közepe több szempontból is átmeneti időszak. A koronavírus harmadik hulláma Európa nagy részén most kezd lecsengeni, és ugyan még nem élhetünk úgy, ahogy a járvány előtt tettünk, sok apró részletet már visszakaptunk a normális életből, de másoknál is felsejlik a szabadság a horizonton. A következő fél év pedig eldöntheti, hogy igaza volt-e azoknak, akik szerint a koronavírus okozta kényszerű életmódváltoztatások számos területen véglegesnek tekinthetők, és a jövőben már soha nem fogunk ugyanúgy dolgozni, mint a járvány előtt.

A nagy kérdés az, vissza fogunk-e térni valaha az irodákba, pontosabban: úgy fogunk-e ott dolgozni, mint korábban. Máig nem tudni, hogy azokban a szakmákban, ahol magas a munkaerőhiány, és a dolgozók alapvetően megszerették az otthoni munkát, heti hány alkalommal kényszerülnek majd újra beülni irodába, ha egyáltalán szükség lesz rá.

Az Európai Bizottság mostani bejelentése erre is adhat némi választ. Johannes Hahn, az EB költségvetésért felelős biztosa a múlt héten jelentette be, hogy a tervek szerint a bizottság 2030-ig bezárja az épületei felét.

Hahn azt mondta, az épületek számának csökkentése egy hosszútávú terv része, amivel egyszerre szeretnék zöldebbé és digitálisabbá tenni az Európai Uniót. Számos intézményt összeköltöztetnének, többet is ugyanazokban az épületekben helyeznének el.

Ez azért érdekes, mert az Európai Bizottság a gyakorlatban a világ második legnagyobb gazdasági csoportosulását igazgatja, több tízezer munkavállalóval. Ha egy ekkora szervezet ilyen lépésre szánja el magát, az részben azért van, mert ezt látja követendőnek a piaci szereplőktől, részben pedig saját maga is precedenst kíván vele teremteni.

Hahn szerint alapvetően az is cél, hogy a bizottság vonzóbb munkahely legyen. Készítettek egy felmérést a munkavállalók körében, amelyből az derült ki, hogy kilencven százalékuk nagyon szeretné, ha heti két–három napot otthonról dolgozhatna. Ennek megfelelően tervezik átalakítani a közös tereket, és lehetővé tenni, hogy a digitálisan és élőben bekapcsolódó munkatársak nagyjából ugyanúgy tudjanak dolgozni.

Egyébként az épületek felének bezárása nem jelenti azt, hogy fele akkora helyen kell majd a jövőben dolgoznia a munkavállalóknak. Az Európai Bizottságnak rengeteg épülete van, de a különböző főigazgatóságokat, amelyek a háttérmunkákért felelősek, a nagyobb, szellősebb épületekben szeretnék összevonni.

Ennek az is oka lehet, hogy az Európai Unió épületeinek felhúzásakor ezek nagy része kifejezetten modern volt, viszont nem tervezték a használatukat ilyen hosszú időre. Sok üvegépületet évtizedek óta felújítás nélkül használnak, és annak ellenére, hogy kívülről modernnek tűnnek, valójában jó részük elavult. Ezt a különbséget az Európai Parlament épületei között is látni, amelyek különböző időben épültek, és egy részük felújításra szorulna.

Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency / AFP

Konkrét állítás erről ugyan még nem hangzott el, de nagyon úgy tűnik, hogy a jövőben használandó épületek egy része új lesz, és Brüsszel északi negyedében szeretnék azokat felhúzni. Ez azért lenne jó, mert a mostani európai negyed a városközponttól keletre fekszik, az északi negyedet viszont sokan városépítészeti hibának tekintik, ahol rengeteg irodaépületet húztak fel, ledózerolva a lakóházakat, ám a hatalmas épületeket sosem töltötték meg, így aztán hiányzik a „városérzés” a városból. Ha a bizottság épületei ideköltöznének, valamennyit javíthatna a városrész hangulatán.

Ezek a tervek persze még változhatnak valamennyire a gyakorlatban, de remekül mutatják, hogy milyen politikai célok vezérlik a csúcsintézményeket a járvány utáni átalakításban. Az EU nem csak arra törekszik most, hogy megfeleljen a munkavállalói igényeknek, hanem arra is, hogy ezt felhasználva látványosan zöldebbé tegye a saját működését, és a környezeti hátrányokat legalább részben a munkavállalók saját otthonaira ruházza át.

Van viszont olyan része is az Európai Uniónak, ahol a politikai döntéshozatal az ellenkező irányba mozdul el. Hiába nem ért még véget a járvány Nyugat-Európában, az Európai Parlament a pandémia kezdete óta most először tervezi a visszatérést Franciaországba. Az EU szerződései alapján a parlamentnek évente többször is Strasbourgban kell üléseznie, ez az a nagy kék terem, ami a képekről igazán ismerős lehet. Annak, hogy így alakult, történelmi okai vannak, leginkább az, hogy a franciákat érdekeltebbé tegyék az Európai Unió működésében.

És hiába van szó róla évek óta, hogy el kellene felejteni ezt a költséges rituálét, a franciák ragaszkodnak hozzá. A szokás azért is költséges, mert ilyenkor, havonta egyszer, beáll egy vonat Brüsszelben az Európai Parlament épülete alá, ahol az EP szinte összes iratát felpakolják rá, és mint a bürokrácia Roxfort expressze, elrobog a strasbourgi épületig, ahol lepakolnak róla, majd a párnapos üléssorozat után vissza az egész. Az iratok mellett szinte az EP teljes stábja is elutazik Franciaországba.

Ez Strasbourgnak és környékének jelentős gazdasági hasznot jelent, ha belegondolunk, hány ember étkezik ilyenkor éttermekben, vagy száll meg a környék szállodáiban. Most viszont erre nem igazán lesz esély, ugyanis Strasbourgban még mindig érvényben van az este kilenckor kezdődő kijárási tilalom.

A képviselők és a stáb nagy része sem érti, mi az oka a sietségnek, nemrég többen levelet is írtak, amelyben kérték, hogy legalább egy hónappal, de lehetőleg inkább hárommal halasszák el az utazást, amíg minden visszaáll a rendes kerékvágásba.

Főleg azért, mert nem csak az EP összes iratát kell ezúttal magukkal vinniük az utazóknak, hanem egy rakás papírt arról, hogy ők valóban az Európai Parlamentnek dolgoznak, és hogy adott esetben be vannak-e oltva.

Ez ugyanis még mindig kérdés. Az EP-ben már hivatalosan is elkezdődött a képviselők és a munkatársak oltása, de még mindig nem mindenki került sorra, és sokan aggódnak, hogy védettség nélkül kényszerítik őket utazásra.

Emellett az is sokakat zavar, hogy az ülés ugyan rövidebb, mint szokott, háromnapos, de ez pont egy nappal hosszabb annál, mint amennyit Franciaországban tölthetnek anélkül, hogy Belgiumba visszatérve karanténba kelljen vonulniuk. Az EP munkatársai szerint a családos kollégákra különösen nagy terhet ró majd az utazás, és az azt követő egyhetes karantén. A parlament egyébként az ülés helyszínén felállít egy oltó- és tesztközpontot is, de ettől függetlenül Belgiumban még be kell mutatniuk két negatív tesztet az egyhetes karantén mellett.

Az egész hercehurca azért tűnik fölöslegesnek, mert a mostani ülés is részben digitális lesz, és pontosan ugyanúgy meg lehetne oldani az egészet, ahogy az elmúlt másfél évben tették: Brüsszelből. A mostani utat pedig tényleg csak a franciák akarják, és leginkább azért, hogy a koronavírus-járvány végére nehogy végleg elfelejtse mindenki, miért is járnak havonta egyszer Franciaországba az EP képviselői.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.