Az Egészségügyi Világszervezet az utóbbi években túl lassan reagált az egészségügyi fenyegetések első figyelmeztető jeleire – állapította meg a WHO által megbízott független szakértői bizottság szerdán Genfben ismertetett jelentésében. A dokumentum szerint az egyes kormányok sem jeleskedtek a járvány elleni védekezésben, sok ország 2020 februárjában elpocsékolta az időt ahelyett, hogy előkészületeket tett volna a koronavírus megfékezésére.
A bizottság arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi rendszer alkalmatlan megakadályozni azt, hogy egy újabb, erősen fertőző kórokozó, amely bármely pillanatban felbukkanhat, világjárvánnyá nője ki magát
– áll az MTI által idézett jelentésben.
Kína 2019 decemberének végén tett bejelentést egy Vuhanban felbukkant, addig ismeretlen eredetű légúti betegségről. A WHO azonban csak 2020. január 30-án hirdetett nemzetközi vészhelyzetet, amely járványügyi előkészületek meghozatalára kötelezi az országokat, és csak március 11-én nevezte a fejleményeket világjárványnak. A szakértők szerint ez utóbbi bejelentés jelentette a kellő löketet ahhoz, hogy a kormányok vészhelyzetet rendeljenek el.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a szakemberek három nyomatékos javaslatot fogalmaztak meg.
- A tehetős országoknak, amelyek kellő oltóanyag-tartalékkal rendelkeznek, szeptemberig egymilliárd adagot kell 92 szegény ország rendelkezésére bocsájtaniuk.
- A gyógyszeripari cégeknek önként több szabadalmi használati engedélyt kell átengedniük a vakcinagyártás felgyorsítására. Amennyiben három hónapon belül ettől nem növekszik a legyártott mennyiség, fel kell függeszteni a szabadalmi engedélyeket.
- A világ hét vezető ipari hatalmának (G7) haladéktalanul biztosítania kell a hiányzó 19 milliárd dollár 60 százalékát a koronavírus elleni védőoltások és gyógyszerek kifejlesztésének felgyorsítására létrehozott ENSZ-program részére.
A WHO tagállamai tavaly kérték fel a szakértői bizottságot Helen Clark új-zélandi és Ellen Johnson Sirleaf libériai volt miniszterelnökök vezetésével, hogy gyűjtsék össze a járvány elleni küzdelem tapasztalatait, és tegyenek javaslatokat, miként lehetne javítani a helyzeten.
A szakértői testület a többi között egy, a globális egészségügyi fenyegetésekkel foglalkozó tanács létrehozását javasolta, hogy felkészülhessenek az esetleges újabb pandémiákra. A testület tagjai az elképzelések szerint állam- és kormányfők lennének, akik a globális járványügyi előkészületekre összpontosítanának. Felvetették egy globális megfigyelőrendszer kialakítását is a WHO-nál, ami szükség esetén haladéktalanul, az érintett államokkal történő egyeztetés nélkül riadót fújhatna a fertőző betegségek felbukkanásakor. A szakemberek egy járványügyi pénzalap létrehozását is szorgalmazzák, amely évente öttől tízmilliárd dollárig terjedő összeget gyűjtene be, előkészületeket téve egy esetlegesen felbukkanó újabb járvány megakadályozására.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója közölte, hogy meg fogja vitatni a bizottság megállapításait és javaslatait a szervezet 194 tagállamával.
Kiemelt kép: Biztonsági őr a Vuhani Virológiai Intézet épülete előtt Vuhanban 2021. január 27-én, a WHO nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértőinek látogatása idején.
