Váratlanul rég nem látott agresszió lett úrrá Jeruzsálemen és egész Izraelen, a palesztin tüntetők és a rendőrök összecsapása után több száz rakéta- és légitámadást hajtott végre az izraeli hadsereg és a Hamász.
A fegyveres konfliktus közvetlen előzménye az volt, hogy hétfőn a zsidók fontos állami ünnepét, a Jeruzsálem-napot tartották az óvárosban. Ezen a napon azt ünneplik, hogy az izraeli csapatok 1967-ben a hatnapos háborúban elfoglalták az addig kettéosztott város keleti felét is. Várható volt, hogy az idei emléknapon is feszült lesz a helyzet, főleg mióta tudni lehetett, az ünnepség részeként szélsőjobboldali csoportok a muszlim negyeden át terveznek felvonulni (az indulás előtt pár perccel a hatóságok egy másik útvonalra irányították át a menetet).
Az erőszak végül akkor robbant ki, mikor az izraeli biztonsági erők gumilövedéket, könnygázt és villanógránátot vetettek be egy razzia során az iszlám harmadik legszentebb helyszínén, a templomhegyi al-Aksza-mecset épületegyüttesében, ahol a muszlimok az egyik legszentebb időszak, a ramadán böjti hónap alkalmából gyűltek össze imádkozni. Az izraeli fegyveres erők szerint a palesztinok köveket dobáltak, csupán erre reagáltak, a palesztinok szerint pedig mindez fordítva történt.
Imagine this intensity of attack INSIDE St Paul’s Cathedral. pic.twitter.com/rrToTe6r9Y
— Matthew Teller (@matthewteller) May 10, 2021
Erőszakos események zajlottak hétfőn a jeruzsálemi óváros határában, az Oroszlános-kapunál is, ahol palesztin tüntetők egy sofőrre kezdtek el köveket dobálni, aki aztán elütött egy demonstrálót. Egy odasiető rendőr mentette ki a kocsi vezetőjét a rátámadó fiatalok elől. Azt nem tudni, mi váltotta ki a kődobálást, azt a részt ugyanis levágták a videó elejéről.
Israeli police releases video of violent incident in Jerusalem today.
We don't know what happened before video starts but looks like a group of Palestinians attacked an Israeli's car.
The car then slams into one man (unclear if driver lost control or intentional) and crashes. pic.twitter.com/qWhuAjU4Az
— Raf Sanchez (@rafsanchez) May 10, 2021
Az egyik jeruzsálemi városrészben, Sejk Dzsarrahban szélsőjobboldali törvényhozók akartak menetelni a Jeruzsálem-nap alkalmából egy olyan utcán át, amelyben kilakoltatásra ítélt palesztinok laknak. Baloldali és arab képviselők egy csoportja próbálta őket ebben megakadályozni, rövid ideig dulakodás is kialakult a két csoport között.
Hétfőn késő délután rakétariadó volt Jeruzsálemben és a gázai határ közelében is. Az izraeli hadsereg több rakétát is elfogott, de elővigyázatosságból evakuálták a parlamentet is. A támadásért a Hamász fegyveres csoport vállalta a felelősséget. Közölték: „válasz volt a bűncselekményekre és a szent város elleni agresszióra”, valamint arra a határidejükre, amit az izraeli biztonsági erőknek adtak, hogy hagyják el az al-Aksza-mecsetet és környékét.
Az izraeli hatóságok szerint több száz rakétát indított a Hamász.
– közölte az egészségügyi minisztérium Gázában. Kedden, a reggeli rakéta- és légitámadások után a palesztin sérültek száma összességében meghaladta a 700-at, közülük 500-an kerültek kórházba.
Kedd este a Hamász 130 rakétát lőtt ki Tel-Avivra, Izrael második legnagyobb városára, gazdasági központjára (összességében már több mint 400-at), miután az izraeli hadsereg egyik támadásában ledőlt egy toronyház a Gázai övezetben. Az épületben üzemelt a Hamász politikai vezetésének irodája. Bár a lakosokat és a környékbelieket másfél órával a támadás előtt értesítették, órákkal a támadás után még nem lehetett tudni sérültekről, áldozatokról.
A Hamász keddi, askelóni „sikere” annak köszönhető, hogy gyors egymásutánban sok rakétát lőttek ki, a szervezet szóvivője szerint öt perc alatt 137-et, így az izraeli légvédelem, az úgynevezett Vaskupola nem volt képes kivédeni az összeset. Egy rakéta egy iskolát talált el – szerencsére nem tartózkodott benne senki –, egy másik Asdód egyik házát érte, de csak könnyebb sérültjei vannak a városban a rakétatámadásoknak. A fegyveres palesztin csoport azt ígérte, további „meglepetésekkel is készülnek”.
Izrael megerősítette a válaszként elrendelt légicsapások tényét. A hivatalos közlés szerint a Hamász 20 emberét, a hadsereg több területét és két, fegyveresek által használt alagutat – kedd estig összesen 150 célpontot – iktattak ki, arról viszont nem hangzott el információ, hogy civil áldozatai is lennének a repülőgépek és drónok támadásainak. Pedig vannak, a New York Times arról ír, hogy két gyerek az udvaron játszott, amikor rakéta csapódott be mellettük, valamint egy katonai vezető alsó szomszédjait, egy anyát és az agyi bénulásban szenvedő 17 éves fiát is említették az áldozatok között.
Mi áll a konfliktus hátterében?
Évek óta nem voltak ilyen erőszakos cselekmények a zsidó és a muszlim fél között Jeruzsálemben, mégsem állítható, hogy a mostani agresszió előzmények nélkül történt volna.
A kelet-jeruzsálemi városrész, a többségében palesztin lakosságú Sejk Dzsarrah lakosai már több mint egy évtizede küzdenek otthonaikért a zsidó telepesekkel szemben a bíróság előtt, egyúttal a kitelepítésük ellen. Éppen mostanra hirdetett meg egy újabb tárgyalást a legfelsőbb bíróság – hat család kitelepítéséről van szó –, de a tüntetésekre reagálva elhalasztotta azt.
Ennek a kezdeményezésnek a része volt, mikor Donald Trump volt amerikai elnök az USA nagykövetségének Jeruzsálembe való áthelyezése mellett döntött, ezzel elismerve, hogy Jeruzsálem a zsidó állam fővárosa. Kelet-Jeruzsálem 1967-es, a hatnapos háború alatti izraeli annektálása mindaddig jóval egyoldalúbb volt, a nemzetközi közösség jelentős része nem fogadta el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és mind a mai napig a kétállami megoldás híve maradt a legtöbb ország.
A palesztinok szerint, ami a városrészben történik, az etnikai tisztogatás és törvénytelen, miközben a jobboldali izraeli zsidók szerint a föld birtokosaiként ők csak harcolnak a tulajdonukért (az al-Aksza-mecset éppen a zsidó jeruzsálemi templomok helyére épült, és ahol bizonyos zsidó értelmezések szerint a harmadik templomnak újra kéne épülnie a megváltás eléréséhez), miközben próbálják biztosítani Kelet-Jeruzsálem zsidó ellenőrzését.
Hetek óta tüntetnek a palesztinok a városrészből való kilakoltatásuk ellen, több alkalommal összecsaptak a rendőrökkel vagy a szélsőjobboldali zsidókkal, de nemcsak itt, hanem a város más részein is. A tüntetések egyre gyakoribbak és egyre több részvevővel tartották meg a ramadán alatt, mikor alapvetően is nagyobb szokott lenni a vallási érzékenységből fakadó feszültség, főként a muszlim fiatalok körében. Sejk Dzsarrah példája azt mutatja, attól, hogy a palesztin-izraeli konfliktus nem volt középpontban az utóbbi években (mi sem mutatja ezt jobban, hogy nem ez volt a közelmúltban az izraeli politika legfontosabb témája), a zsidók és palesztinok között most már generációkon átívelő feszültség megmaradt, pillanatok alatt fellángolhat, és meghatározhatja a világpolitikát is. Az ENSZ, Katar, Egyiptom azonnal megkezdte a közvetítést Izrael és a Hamász között. Érdekes lesz, miként reagál a történésekre az arab világ többi része, különösen Irán, amely az utóbbi években Izrael legkomolyabb régiós ellenfelévé vált, és amely egyúttal a Hamász támogatója.
De nem csak a ramadán alatti szokásos komolyabb feszültségről van szó, a kilakoltatásokkal egy időben az izraeli hatóságok korlátozzák az építési engedélyeket Kelet-Jeruzsálemben, ami szintén arra ösztönzi a palesztinokat, hogy hagyják el a várost, már ha nem mernek illegálisan építkezni, amivel viszont azt kockáztatják, hogy lerombolhatják a lakóhelyüket. Ráadásul a palesztinok
Minden bizonnyal nem csak az Izraellel szembeni feszültség robbant ki most a palesztinokból, a történtek összefügghetnek a belső politikai ellentétek kiéleződésével is. 15 év után, május 22-én terveztek palesztin választást, ám ezt későbbre halasztotta Mahmúd Abbász palesztin elnök. A Palesztinai Felszabadítási Szervezetet vezető Fatah, vagyis a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom támogatja a tüntetőket, de a kialakult helyzet komoly dilemmát is okoz: egyrészt az elhalasztott választásokat Izraelre tudják kenni, másfelől viszont legfőbb ellenfelük, a Hamász kibővítheti a hatalmát a palesztin területeken azzal, hogy saját magát a palesztinok egyedüli védelmezőjeként állítja be, és erőszakhullámot indít el szerte a palesztin területeken. Abbász éppen ezért támogatta ugyan az eddigi tüntetéseket, ugyanakkor biztosítani próbálta, hogy ne terjedjenek át más területekre.
Politikailag nincs jobb helyzetben az izraeli fél sem, két éven belül nemrég tartották a negyedik választást, amely után kivételesen nem tudott kormányt alakítani az országot eddig a leghosszabb ideig vezető Benjamin Netanjahu. Ellenfelei, Jáir Lapid és Naftali Bennett viszont kormányt alakíthatnak akár már a héten.
Mikor lehet vége?
A ramadán most a héten, szerdán és csütörtökön fejeződik be a böjt megtörésével. Szombat pedig a palesztin gyásznap, a Nakba-nap, mikor az 1948-as palesztin háború alatt otthonából elűzött mintegy 700 ezer palesztinra emlékeznek.
Úgy tűnik, legalább csütörtökig egy eszkalációs spirálba ragadtunk
– mondta némileg optimistán a német ZDF-nek Michael Milshtein, a Tel Aviv-i Egyetem Palesztin Tanulmányok Fórumának vezetője.
Netanjahu – dacára a nemzetközi felszólításoknak – úgy nyilatkozott hétfőn, hogy „a jelenlegi konfrontáció eltarthat egy ideig”, mert a Hamász most „átlépett egy vörös vonalat”. Hasonlóan a Hamász vezetője, Iszmáíl Hanije is arról beszélt, hogy addig folytatják a rakétatámadásokat, míg Izrael be nem fejezi „a terrorista és agresszív cselekedeteit Jeruzsálemben és az al-Aksza-mecsetnél”. Vagyis a konfliktus még jó ideig eltarthat.
A Palesztin Hatóság sem döntött még arról, hogy „az al-Aksza ostromára” valamiképpen reagáljon-e, mindenesetre Abbász szerint – felhívás keringőre – az „új kihívást jelentene” a Biden-adminisztrációnak. Az Egyesült Államok egyelőre kivár, és mindkét oldalnak üzent: Izrael ne terjeszkedjen, a Hamász pedig ne támadjon, ha meg így tesz, Izraelnek joga van védekezni. Mindenesetre a jelenlegi amerikai elnöknek egyre sürgetőbb, hogy konkrét izraeli politikát fogalmazzon meg, mert elődje, ha sikereknek nem is feltétlenül nevezhetjük, bizonyos eredményeket azért elért a Közel-Keleten.
Mindenesetre a kedd hajnali imára érkező palesztinok az al-Aksza körül már kisebb rendőri jelenlétre lehettek figyelmesek, így az is lehet, hogy tényleg valamelyest rendeződhet a helyzet a két fél között.
