A tervezett 5800 helyett egyelőre csak 2500 milliárd forintot kér az Orbán-kormány az EU helyreállítási alapjából – írja a 444.hu, miután a kabinet beadta tervét az Európai Bizottságnak a 750 milliárd eurós csomag ránk eső részének felhasználására. Az 5800 milliárd forintból körülbelül 2500 milliárd forint lett volna vissza nem térítendő támogatás, és körülbelül 3300 milliárd forint kedvezményes hitel, vagyis az utóbbiról mondott le a kormányzat.
A 444 szerint azonban nemcsak arról van szó, hogy a kormány nem akar még jobban eladósodni, hanem arról is, hogy a törekvései nem teljesen feleltek meg a bizottsági kritériumoknak, és félő volt, hogy olyan vita indul el Brüsszel és Budapest között, aminek nyomán nem lehet a pénzből annyit költeni a 2022-es választásig, mint amennyire Orbánék számítottak.
A leginkább vitatott pont az alapítványokba kiszervezett felsőoktatás támogatása lehet, a lap úgy tudja, az Európai Bizottság aggódott, hogy ellenőrizetlen kezekbe kerül a pénz, és ragaszkodott volna ahhoz, hogy az egyetemek szenátusai legalább olyan erős jogokat kapjanak az önrendelkezéshez, mint amilyeneket a most föléjük emelt alapítványi kuratóriumok kaptak. A felsőoktatási program mindenesetre jelentősen szűkült az áprilisi tervekhez képest. Míg az eredeti tervben 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására és 458 milliárd az alsóbb fokú iskolákra és általában család- és gyermekvédelemre, addig a szerdán leadott tervben a három célra együtt már csak 510 milliárd forintot irányzott elő a kormány.
Arányaiban a legkevesebbet az egészségügy vesztett, amire eredetileg 1268 milliárd forint ment volna. A mostani állás szerint 852 milliárd forint maradt a kosárban, ez 33 százalékos csökkentés, jóval kisebb, mint amekkorával a teljes keret csökkent.
