Kína elszabadult rakétája vasárnap, magyar idő szerint hajnali fél ötkor csapódott az Indiai-óceánba. A Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta a Maldív-szigetektől nem messze érte el a bolygó felszínét.
A hatalmas, 20 tonnás szerkezet maradványai irányíthatatlan becsapódásával kapcsolatban azonban napokig nem lehetett kizárni, hogy veszélyeztet-e majd lakott területet valahol a keringési pályája alatt.
A Hosszú Menetelés 5B az előző útján, egy éve szintén gondot okozott. Tavaly májusban Afrikára hullottak a rakéta darabjai. Elefántcsontparton több épület is megrongálódott, és csak a szerencsén múlt, hogy emberi sérülés nem történt.
A Guardian brit lap szerint az NASA most azzal vádolja Pekinget, hogy nem teljesíti az űrhulladékok kezelésével kapcsolatban támasztott nemzetközi elvárásokat.
Az űrhajózó nemzeteknek minimalizálniuk kell azt a kockázatot, amit az űrobjektumok visszatérése a Föld lakossága számára jelent, és maximalizálniuk kell a műveletek átláthatóságát”
– idézte a lap Bill Nelsont, a NASA egyik vezetőjét.
Nelson, a volt szenátor és űrhajós kijelentette:
Nyilvánvaló, hogy Kína nem felel meg az űrhulladékkal kapcsolatos felelős előírásoknak.
Az orbitális pályák potenciális törmelékzónája északon akár New York, Madrid vagy Peking, délen pedig Chile, Ausztrália és Új-Zéland térségéig terjedhet. 1979 júliusában a Nasa Skylab űrállomás nagy darabjai estek le pályájukról, majd irányíthatatlanul Ausztráliában landoltak. A 42 éve történt baleset óta a legtöbb ország már az űrszondák tervezésénél igyekszik elkerülni az ilyen eseteket.
A kínai rakétatervezők lustának tűnnek, hogy nem foglalkoztak ezzel
– közölte Jonathan McDowell harvardi asztrofizikus.
A Global Times nevű kínai bulvárlap viszont a nyugat eltúlzott reakciójának minősítette az aggodalmakat, és elutasította azokat az állításokat, hogy a rakéta nem volt irányítható és akár kárt is okozhatott volna.
Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy pénteki rendszeres médiatájékoztatón pedig azt mondta:
Világszerte bevett gyakorlat, hogy a rakéták felső szintjeit hagyják elégni, miközben visszatérnek a légkörbe.
A Hosszú Menetelés 5B-probléma egyébként messze nem oldódott meg. A rakéta most egy pilóta nélküli Tianhe-modult állított pályára, amely egy állandó kínai űrállomás része lesz. Az építkezés keretében további 10 missziót indítanak, hogy 2022-re elkészüljön a háromszemélyes állomás.
