A tárcavezető azt mondta: egyetért azzal a megközelítéssel, hogy az együttes bevonulást együttes, egyidejű kivonulásnak kell követni, amennyiben megszületik a döntés arról, hogy a NATO erők kivonulnak Afganisztánból.
Tájékoztatása szerint korábban Magyarország 120-130 katonával volt jelen az ázsiai országban, ma már csak egy kilencfős magyar kontingens tartózkodik az afganisztáni NATO-kötelékben.
Szijjártó Péter fontosnak tartotta, hogy a szerdai rendkívüli NATO-értekezleten olyan döntés szülessen, amelynek nyomán az elmúlt húsz év erőfeszítései és áldozatai nem vesznek kárba.
Úgy fogalmazott: szeretné, ha garanciák születnének arra, hogy Afganisztán a kivonulás után nem lesz ismételten a terrorizmus melegágya, és nem lesz azonnal egy komoly migrációs kibocsátó ország.
Ugyanis ha Afganisztán visszaesik egy komoly terrorfenyegetettségbe, százezrek vagy milliók indulhatnak meg újra az országból
– mondta.
A külgazdasági és külügyminiszter szorgalmazta azt is, hogy azok az országok, amelyek határosak Afganisztánnal, és eddig is hajlottak együttműködésre a NATO-val – például Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán – kapjanak támogatást határaik védelmére.
Hozzátette: fontos lesz valamifajta együttműködést felépíteni Iránnal is annak érdekében, hogy ne indulhassanak meg az országon keresztül az illegális migránsok Európa irányába.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Afganisztán biztonsága sokkal több szálon és sokkal közvetlenebbül függ össze az európai biztonsággal, mint gondolnánk. Az európai NATO-szövetségeseknek is fontosak a garanciák arra, hogy az afganisztáni kivonulást követően nem emelkedik a korábbi szintre a terrorfenyegetettség és nem indulnak meg illegális migrációs hullámok – jegyezte meg.
Kiemelte: Magyarország 2024-ig fenntartja az afgán nemzeti biztonsági és védelmi erők évi 500 ezer dolláros támogatását, hozzájárulva a belső afganisztáni stabilitáshoz.
A szerdai rendkívüli NATO értekezleten a Honvédelmi Minisztériumot a tárca honvédelmi államtitkára, Szabó István képviseli.
