A Népszava birtokába jutott az Európa Tanács 14 oldalas jelentése, amelyet éppen a magyar sajtószabadság napján, március 15-én
véglegesítettek. A dokumentum szerint demokráciákban szokatlan nagy a hatalma a médiahatóság elnökének, a Médiatanácsban 2010 óta pedig csak kormánypártiak döntenek.
A jelentés kitér a járványügyi veszélyhelyzet idején hozott, a médiát érintő kormányzati döntésekre, így a rémhírterjesztés szankciójára. 134 esetben indult eljárás, ami, noha ezek többségét megszüntették, ugyanúgy alkalmas lehet a szabadságjogok szűkítésére, mint az, hogy már 45 napig húzható a válaszadás közérdekű adatkérésre, és a sajtó szabad működését veszélyezteti a „dróntörvény” is.
A fideszes sajtó mellett az állami média is kizárólag a kormány retorikáját követi, a jelentés külön kiemeli, hogy direkt utasítások vonatkoznak a kormányzati álláspont egyoldalú hangoztatására.
A jelentés kitér az Index tulajdonosváltására, a Klubrádió elhallgattatására és arra, hogy mára a Népszava maradt az egyetlen ellenzéki hangvételű nyomtatott lap.
Az Európa Tanács jelentése előtt interjút készítettek civilekkel, újságírókkal, kormányzati szereplőkkel (Varga Judit igazságügyi miniszterrel és Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség államtitkárával), illetve Karas Mónikával, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökével és Kozma Ákos ombudsmannal.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa maga tapasztalta kormányzati szereplőkkel interjúzva, hogy többségük „gonosz, kormányellenes propagandának”, „Soros-ügynökök tevékenységének” tartja a médiában megjelenő kritikát.
A jelentés szerint fizikai erőszak még nem fenyegeti a magyar újságírókat, de nem zárható ki, hogy a gyűlöletkampányoknak ilyen hatása lesz.
