Nagyvilág koronavírus

„Csehszlovák mutáns” pusztíthat a szomszédban, teljes a tanácstalanság

Zuzana Gogova / Getty Images
Zuzana Gogova / Getty Images

Miközben az ellenzék a kormányra, a kormánypártok pedig egymásra mutogatnak, a koronavírus-járvány okozta terhelés miatt az utolsókat rúgják a kórházak Szlovákiában, erről beszélt a 24.hu megkeresésére Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet igazgatója.

Jelenleg északi szomszédunknál a legmagasabb lakosságarányosan a halálozási arány az egész világon, és Európában ugyancsak lakosságarányosan az elmúlt 14 napban itt azonosították átlagban a legtöbb új fertőzöttet. Az országban körülbelül 800 lélegeztetőgép áll rendelkezésre, de keddre ezekből mindössze 52 volt szabad.

Ravasz szerint a harmadik hullám valósággal rárúgta az ajtót Szlovákiára, ami azért különösen sokkoló, mert tavaly tavasszal még a világ élmezőnyéhez tartoztak a járvány kezelésében. Mostanra odáig jutottak, hogy az orvosoknak esetenként választani kell a kórházba került betegek között, kit próbálnak megmenteni és van olyan intézmény, ahol már a folyosón tudják csak elhelyezni a pácienseket.

Hogy tarol a vírus, ha kijárási tilalom van?

A Híd párt elnökségi tagja lapunknak arról beszélt, Szlovákiában hetekkel ezelőtt vezettek be kijárási tilalmat, amelynek értelmében csak kivételes esetekben lehet hagyhatják el az állampolgárok az otthonaikat. Arra a kérdésre, hogy a teljes zárlat ellenére miért terjedhet ilyen mindent elsöprő gyorsasággal a fertőzés az országban, azt felelte, összetett okok húzódhatnak a háttérben.

Nem tudni pontosan, hogy a koronavírus brit vagy más változata miatt robbant a járvány, de egyesek szerint beszélhetünk csehszlovák mutánsról is, hiszen a járvány képe Csehországban és Szlovákiában lényegében azonos. Ez rendkívüli kihívást jelent

– magyarázta. Való igaz, hogy Csehországban hasonlóan rosszak az elmúlt hetek halálozási adatai, mint Szlovákiában.

Ravasz Ábel hozzátette, Szlovákiában hetente mintát vesznek a lakosságtól, de nem PCR-, hanem antigén tesztekkel, amelyek kevésbé megbízhatók. És mostanra felmerült az a kérdés is, hogy egyáltalán van-e értelme.

A településeken hétvégente tesztpontokat állítanak fel, de egyes vállalkozóknál egész héten el lehet végeztetni a teszteket.

A kijárási tilalom alól azok mentesülhetnek, akiknek van negatív antigén tesztje, de a mutánsokat ezzel kevésbé lehet kiszűrni. Felmerült az a forgatókönyv is, hogy mivel a heti szűréssel mobilizálják a lakosságot, utat teremtenek a vírusnak a terjedésre, hiszen egymást fertőzhetik a mintavételre várakozó emberek a sokszor órás sorokban

– mondta.

Megjegyezte azt is, az első hullámban kiemelkedő volt a szlovák lakosság fegyelmezettsége még úgy is, hogy alig-alig találtak fertőzötteket az országban. Ehhez képest most sokan pont a negatív antigén tesztekkel játsszák ki a kijárási tilalmat, hogy szabadabban élhessenek. Közülük pedig sokaknak fals negatív teszt lehet a birtokukban.

Ravasz Ábel felhívta rá a figyelmet, hogy bár a külföldről hazatérő szlovákoknak eddig is kötelező karantént vagy PCR-tesztet írtak elő, szlovák oldalról senki nem ellenőrizte a határokat. Ezen a kormány a múlt héten változtatott, azóta is szigorítottak az intézkedéseken és 14 napra meghosszabbították a kötelező karantén időszakát is.

Zuzana Gogova / Getty Images

A legnagyobb probléma az, hogy sem a kormány, sem a járványügyi szakértők nem látják, mikor lesz vége a krízisnek. A Bél Mátyás Intézet igazgatója kormányközeli forrására hivatkozva arról beszélt,

teljes tanácstalanság van az adatokkal kapcsolatban, az antigén tesztek nem adnak teljes képet arról, hogy pontosan hány fertőzött lehet. Tulajdonképpen a rendszeresen országos teszteléssel a kormány megvakította magát.

Bár senki nem érti, mi történik pontosan és miért ilyen magas a fertőzöttségi ráta, szakértők most abban reménykednek, hogy más vírusokhoz hasonlóan a koronavírus terjedése is visszaszorul majd a jobb idő beköszöntével.

Válogatott szavakkal esnek egymásnak

A kormány és a tavaly megválasztott Igor Matovič miniszterelnök megítélése és támogatottsága mindeközben zuhan, és ha ma rendeznék a parlamenti választás, aligha tudnának nyerni.

Ravasz szerint a kormányfő mániákusan vezeti az országot, ha kitalál valamit, ahhoz minden áron ragaszkodik. Ha viszont nem sikerül a terve, akkor néhány napra felszívódik és másra hárítja a felelősséget.

Ősszel ragaszkodott a tömeges teszteléshez, most ragaszkodik a Szputnyik-vakcina beszerzéséhez. Mindeközben folyamatos a bizalomvesztése, 78 százalék az elutasítottsága és a lakosság azt szeretné, ha végre mással foglalkozna. Nem produktív, sokkal inkább hullámzó a teljesítménye

– mutatott rá Ravasz, aki romaügyi kormánybiztos volt az előző kabinetben.

A járványkezelést tovább nehezíti, hogy nemcsak az ellenzék támadja a kormányt, hanem a kormánypártok között is súlyos ellentétek vannak. Matovič többször is felszólította már gazdasági miniszterét, a Szabadság és Szolidaritás pártot vezető Richard Sulíkot a távozásra, és nevezte már idiótának, valamint sírásónak is. A Le Monde című francia lapnak adott interjújában azzal vádolta meg, hogy 4000 ember haláláért felelős.

A konfliktussal kapcsolatban Ravasz példaként említette a korlátozások karácsony előtti ideiglenes feloldását is. Abban utólag egyetértés van, hogy ez óriási hiba volt, de mivel titkos szavazás döntött az intézkedésről nem tudni, ki mire voksolt. Most pedig mindenki a másikra mutogat.

Hogy ezek a teátrális konfliktusok belebukik-e idő előtt a kormány, azt nem tudni, de hogy a járványkezelést nem segíti, az biztos,

mondta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik