Kettészakadt Európa – ez derül ki abból a cikkből, amit a Reuters tett közzé a napokban, és azt vizsgálta, mely országokban mikor haltak meg a legtöbben 2020-ban az előző évekhez képest. Arra jutottak, hogy míg a nyugati országokban az év első felében ugrott meg leginkább a halálesetek száma a 2015 és 2019 közötti időszakhoz képest, addig a keleti országoknál ez az év második felében, annak is a végén következett be. A hírügynökség csak néhány példát említ, így elkészítettük a Magyarországra és a környező országokra vonatkozó grafikát – ehhez az Eurostat adatait használtuk fel, emiatt nem szerepel rajta például Ukrajna.

A körök a tavalyi évet mutatják, a jobb felső negyedében az év első három hónapja látható, a jobb alsóban az április–júniusi időszak és így tovább. A kör sugarának értékei nullától kettőig terjednek, és azt mutatják meg, hogyan viszonyultak az előző évekhez képest 2020 halálozási adatai. Az egy egységsugarú körön belüli értékek csökkenést jeleznek, az ábra széle pedig a duplázódást mutatja – utóbbira egyik országban sem volt példa. A teljes évre cikkünk írásáig csak Magyarország, Ausztria és Lengyelország szolgáltatott adatot az Eurostatnak, emiatt van az, hogy a többi országnál egy szakadék látható az év utolsó heteit illetően. Minden ország mögött halványszürkével megjelenítettük a másik nyolc ország értékeit is, hogy legyen összehasonlítási alap.

Mindebből az derül ki, hogy Magyarország októberig, azaz a második hullám hazai berobbanásáig a többi országnál jobb halálozási mutatókat hozott, és bár novemberben és decemberben jócskán megugrott az elhunytak száma, Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában sokkal rosszabb volt a helyzet. Számtalanszor elhangzott már, hogy hazánk Ausztriát tűzte ki példának, és az ottani intézkedéseket alkalmazzuk pár hetes csúszással – ezt egyébként a grafika igazolja: nyugati szomszédunk ábrája hasonlóan fest, mint a miénk.

Lengyelországban november első heteiben volt kiugró a halottak száma 2015–2019-hez képest, de aztán pár hét alatt nagyot csökkent. Szlovákia legfrissebb értéke november utolsó hetére vonatkozik, ami azért is kár, mert a coronavirus.app statisztikája szerint decemberben és még januárban is rekordokat döntött a halálozás: míg november legsötétebb napján ötven ember halt meg a koronavírus szövődményei miatt, addig decemberben volt olyan nap, amikor százan, januárban pedig kétszer is jegyeztek kétszáz körüli értéket.

Csehországban az ábra szerint november első napjaiban tetőzött az elhunytak száma, de érdemes lesz pár hét múlva újra ránézni az adatokra, ugyanis szintén a coronavirus.app-on látható adatok azt mutatják, hogy január közepén ismét elkezdett növekedni ez az érték, és közelíti a három hónappal ezelőttit. Magyarországgal ellentétben Romániában a nyár sem volt nyugodt: a tavaszi első hullám után augusztusban már napi 50–60 elhunytat jelentettek, ez nőtt november és december fordulójára kétszáz fölé. Azóta csökkenő trend figyelhető meg az országban.

A nyarat gyakorlatilag koronavírus-halottak nélkül vészelte át Szlovénia, december elején viszont náluk is rekordot döntött az előző öt évhez viszonyított halálozási adat. Horvátország sem mondható gyors adatszolgáltatónak: november végéhez tartoznak az Eurostatnál tárolt legfrissebb adatai, miközben a déli szomszédunknál a karácsonyi előtti napokban ugrott meg az elhunytak száma, így ez az ábránkon nem látszik.

A halottak számát tekintve Szerbia már a harmadik hullámnál jár: a tavasz után júliusban is elkezdett növekedni az elhunytak száma, hogy aztán december első pár napjában újra csúcsosodjon. Ez az ország ábráján is látható: a nyár közepéig nagyjából rezonált a többi ország adatával, majd jött egy kiugrás, egy hullámzó időszak, az év vége felé pedig újra elkezdett nyúlni a kör széle felé. November végi értékei azonban nem közelítették meg a többi országét.