Manfred Weber megsértette a magyar népet címmel interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lap.
Az MTI által szemlézett interjúban a kormányfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, igaz-e, hogy Angela Merkellel folytatott legutóbbi megbeszélésén a német kancellár felemelte a hangját. Mint mondta,
Angela Merkel erős asszony, a felemelt hang pedig a gyengeség jele lenne.
A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról kiemelte, hogy az Európai Parlament (EU) egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, és az álláspontjuk az volt, hogy ez ésszerűtlen.
Miért kellene még inkább megterhelni egy témát akkor, amikor éppen egy nehéz válságban vagyunk?
– vetette fel, hozzátéve, hogy a mechanizmusról később is lehet tárgyalni, méghozzá azzal a céllal, hogy mind a 27 tagállamra kötelező kritériumok érvényesüljenek.
A jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát ez a józan ész diadala
– mondta Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy ösztönözte-e a megállapodást a járvány okozta válság, kifejtette, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége csomagban akarta megtárgyalni a költségvetést és a helyreállítási alapot, amit valamennyi tagállam támogatott, az EP viszont utólagosan beavatkozott a folyamatba, mert teljességgel túlértékeli a szerepét.
A kormányfő szerint az EP azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké, ami teljes tévedés.
A testület ebből a szerepfelfogásból kiindulva előállt egy utólagos kiegészítéssel, amelynek célja a nyomásgyakorlás volt.
Ezért kényszerültünk a vétó bevetésére
– mondta a kormányfő.
Hozzátette, hogy valójában az összes tagállam szuverenitásáról volt szó. Hangsúlyozta, hogy az EU-s szerződésekben már van meghatározás a jogállamiság fogalmára, az EP pedig ezt megpróbálta jogellenes módon megkerülni.
Ezért volt zseniális Angela Merkel határozati javaslata, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának. Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek
– mondta Orbán Viktor.
Nem sok választja el Brüsszelt Moszkvától
Az érzékenység történelmi gyökerű, és tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések mondta arra a kérdésre, miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással. Hozzátette: egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, ezt azonban történelmi tapasztalataink alapján elutasítják.
Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni. Már nem sok hiányzik hozzá
– jegyezte meg arra a kérdésre, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt. Kifejtette, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni a jogállamisági mechanizmussal.
Ez a mechanizmus pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat ideológiai szempontból meghatározott politikák végrehajtására.
Miféle ember Weber?
Arra a felvetésre, hogy a mechanizmus az EU-tagság követelményei közé tartozó ügyekre, a hatalmi ágak szétválasztására és a bírák függetlenségére vonatkozna, kiemelte, hogy mindez része a magyar alaptörvénynek, és ezekért az értékekért a magyarok 31 éve keményen megküzdöttek. A valódi vita a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól.
Ez nem képzelődés
– jelentette ki arra a felvetésre, hogy a jelzett ügyekről nincs szó a mechanizmusról szóló megállapodásban. Mint mondta, az EP kiegészítésének első változatában az állt, hogy a mechanizmust bármilyen témára ki lehet terjeszteni, és Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amelyek szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája, de mi nem akarunk migrációt.
A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása önkényes, és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is
– fejtette ki Orbán Viktor.
Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.
Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne
– mondta Orbán Viktor.
Hozzátette, hogy nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat. Kiemelte:
objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti.
Mint mondta, probléma inkább az EPP-vel van, hiszen Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak. Ez azzal jár, hogy hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat.
Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket
– mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy a pártcsaládnak meg kellene őriznie keresztény-konzervatív jellegét.
A korrupció nem elterjedtebb Magyarországon, mint a németeknél
A Brexitről elmondta: a britek távozásával az EU kibillent az egyensúlyból, egyre inkább átideologizálttá vált, így a magasabb adók, több állam, kisebb versenyképesség irányvonalát képviseli. Németország és Franciaország meghatározó befolyása révén gazdaságpolitikája egyre szocialistább, fontosabb benne az újraelosztás, mint a teljesítmény és a modernizáció.
A globális versenyben elszenvedett lemaradásra Brüsszel válasza nem a teljesítmény és a versenyképesség erősítése, hanem egyre inkább a protekcionizmus.
Óvjuk magunkat, mert gyengülünk. Ez nem jó irány
– mondta a miniszterelnök.
A hitelből finanszírozott helyreállítási alapról elmondta, hogy Magyarország mindig is kritikusan viszonyult az elképzeléshez, de mivel sok déli állam összeomlana a támogatások nélkül, szolidaritásból beleegyeztek.
Azzal kapcsolatban, hogy az Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotta úgynevezett fukar négyek országcsoport is ellenzi a közös hitelfelvételt, ugyanakkor a magyarországi korrupciós helyzetet is bírálja, Orbán Viktor kiemelte:
az, hogy néhány országgal bizonyos kérdésekben egyetértünk, nem jelenti azt, hogy a társaságuk számunkra vonzó lenne, a korrupció pedig Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban.
Hozzátette: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmeztetéseit Magyarországon sokkal több esetben követi eljárás, mint bármely más EU-tagországban, és az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll.
Németországnak ezt kívánja
A kétharmados törvényhozási többségről elmondta, hogy
a széles támogatottság miatt ugyan kritizálnak minket, de én Németországnak is ugyanezt kívánom, hiszen igen fontos a lakosság többségének egyetértése a leglényegesebb ügyekben.
A koronavírus-járvány kezeléséről kiemelte, hogy Magyarországon sokkal kisebb az ellenállás az intézkedésekkel szemben, mint Németországban.
Ez a védekezésről folytatott nemzeti konzultációnak is tulajdonítható, amely biztosította az intézkedések bázisdemokratikus támogatottságát.
Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon
– mondta Orbán Viktor.
