291 igen és 78 nem szavazattal fogadták el Boris Johnsonnak és kormányának javaslatát az ország lezárását követő, több fokozatú készenléti rendszerről. És noha szerda 0 órától életbe is lépett az új rendszer, a brit miniszterelnök egyáltalán nem lehet boldog.
A legnagyobb ellenkezést a kocsmák este 10 órai bezárása váltotta ki, az erről szóló döntéskor 44 konzervatív képviselő szavazott a kormány javaslata ellen.
Nagyon sajnálom, hogy a nemzeti válság idején olyan sokan azt éreztük, hogy kénytelenek vagyunk a kormány által javasolt intézkedések ellen szavazni
– nyilatkozta Mark Harper, a konzervatív párt lezárásokkal szembeni szkeptikus csoportosulásának, a Covid Recovery Groupnak a vezetője. Szerinte a kormánynak meg kéne találni a módot arra, hogy „befejezze az ismétlődő korlátozások pusztító ciklusát”, és helyette egy fenntartható rendszert találjon addig, míg be nem oltják a lakosságot.
Harper valamit már sejthetett, mert pár órával később a gyógyszereket és egészségügyi termékeket szabályozó brit kormányügyészség, az MHRA zöld utat adott a Pfizer/BioNTech 95 százalékos megbízhatóságot nyújtó, koronavírus elleni vakcinájának. Napokon belül el is kezdhetik beoltani az első 800 ezer adaggal azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van rá: a legkiszolgáltatottabb idős korú embereket. Hamarosan további 10 millió adag érkezhet Nagy-Britanniába, ahol egyébként ebből a fajta vakcinából már előre megrendeltek 40 millió darabot. Ez, mivel 21 nap elteltével meg kell ismételni az oltást, 20 millió ember védelméhez elégséges adag. Matt Hancock egészségügyi miniszter szerda reggeli nyilatkozata meglehetősen boldog volt, de nem attól, hogy hipp-hopp minden jobbá válik.
Bízom a mai hírekben, hogy húsvéttól kezdve a dolgok jobbá fordulnak, és jövőre már olyan nyarunk lesz, amit mindenki kiélvezhet.
A várhatóan egész tavaszig komoly korlátozásokat jelentő új rendszert az ellenzéki Munkáspárt sem hajlandó támogatni. A brit kormány szerint csak így lehet ellenőrzés alatt tartani a járványt, de ellenzői szerint ehhez nem áll elegendő információ a rendelkezésükre. Még akkor sem, ha nyilvánosságra hoztak egy, az intézkedések lehetséges társadalmi és gazdasági hatásait összefoglaló értékelést.
A Munkáspárt vezetője, Keir Starmer még a szavazás és az azt megelőző vita előtt úgy nyilatkozott, hogy „komoly aggályaik” vannak az új rendszerrel kapcsolatban, ugyanakkor „nemzeti érdek”, hogy ne szavazzanak ellene, így aztán tartózkodtak a voksoláson.
Ugyanezt tervezte a Skót Nemzeti Párt is, mert Skóciára nem vonatkoznak a szabályok. Itt egy öt fokozatú rendszer működik, és várhatóan több régióban is további szigorítások jönnek a héten. Ahogy Walesben is, ahol péntektől este hat után nem lehet majd alkoholt felszolgálni. Észak-Írországban múlt pénteken lépett életbe egy kéthetes országos leállás.
Nem tér vissza a lezárás előtti élet
A szerdán életbe lépett rendszer az eddigi teljes lezárás helyett az ország 99 százalékában a két magasabb fokozatról indul. De mit is takar az angliai három szint?
2. fokozat:
- Beltéren nem lehet találkozni háztartáson kívülivel, kültéren maximum hat ember gyűlhet össze.
- A boltok, edzőtermek, az olyan szolgáltatok, mint a fodrász, ha bizonyos szabályokat betartanak, nyitva tarthatnak.
- Az éttermek és a kocsmák alkoholt csak akkor árusíthatnak, ha „jelentékeny ételeket” is rendelnek mellé. Kiderült, ilyen jelentékeny étel például már egy skót tojás (fasírozott tojás) is. Nyilván ebből lett aztán a legtöbb humoros megjegyzést eredményező rendelkezés.
- A vendéglátóhelyeknek 11-ig be kell zárniuk, rendelést 10 után már nem vehetnek fel.
- A sportrendezvényeken legfeljebb 2000 ember jelenhet meg, kivéve, ha ennél kisebb a helyszín, ebben az esetben félházzal működhet.
- Istentisztelet, esküvő, temetés, szabadtéri sport, bár korlátozásokkal, de megtartható.
- A karanténszabályok betartása mellett pedig a külföldi utazás is, de belföldön, a harmadik szint alá tartozó területekre való utazást nem javasolják.
3. fokozat:
- Kültéren sem lehet háztartáson kívüliekkel találkozni sem magán-, sem kocsmakertekben, de hat főig lehet találkozni strandokon, parkokban, kirándulóhelyeken.
- Nyitva lehetnek a fodrászatok, szolgáltatók, edzőtermek, boltok.
- A vendéglátóhelyeknek viszont zárva kell maradniuk, csak elvitelre és házhoz szállításra dolgozhatnak.
- A sportrendezvényeken nem lehetnek nézők.
- A beltéri szórakoztató helyeknek (mozik, bowlingpályák) szintén zárva kell maradniuk.
- Nem tanácsolják, hogy innen elutazzanak máshova, ahogy ide se utazzon senki, ha teheti.
A harmadik fokozatba sorolt településeknek pénzügyi forrásokat ad az ország vezetése a tömeges tesztelésre, vagyis olyanok tesztelését is megkezdhetik, akiknek nincsenek tünetei. A cél az lenne, hogy minél gyorsabban a 2. szintre kerülhessenek a legmagasabb fokozatról ezek a régiók. Célzottan olyan magas rizikójú helyeken vethetnék be, mint adott városrészek, munkahelyek, vagy olyan etnikai kisebbségek körében, ahol nagyon magas a halálozási arány. Ugyanakkor nem biztos, hogy ehhez meg is van a településnek a szükséges erőforrása. Liverpoolban volt már ennek egy próbája, de ott a hadsereg szervezte és felügyelte a tesztelést.
A másik probléma, amit felhoznak ezzel kapcsolatosan, hogy nem PCR-tesztekről van szó, hanem 20 perc alatt eredményt mutató gyorstesztekről, amelyek sokkal kevésbé megbízhatók – említi még a Guardian.
Csak három vidék esik az egyes szintű korlátozás alá: a Wight-sziget, Cornwall és a Scilly-szigetek. Ezeken a területeken hat főig beltéren is lehet találkozni, a sportrendezvények pedig félházzal mehetnek vagy 4000 nézővel, attól függően, melyik eredményez kisebb számot.
A szinteket több tényező alapján határozták meg, így például:
- mennyi koronavírusos eset van;
- azon belül is mennyi a 60 éven felüli érintett;
- az esetek emelkedésének, csökkenésének az üteme;
- a pozitív teszteredmények aránya
- és az egészségügyi rendszer leterheltsége.
14 nap múlva vizsgálják felül a mostani szintrendszert, amely alapján egyébként Anglia területének legtöbb részében ez szigorítást jelent a teljes lezárás előtti helyzethez képest.
Rebellió
A képviselők nem elégedettek, sőt zendülnek, ahogy többek között a Telegraph is írta. Például nagyobb pénzügyi segítséget kértek a vendéglátóhelyeknek, aminek a kormány részben eleget is tett. 40 millió fontot ajánlottak fel a 2. és 3. szinten levő „ivópuboknak”, vagyis olyan kocsmáknak, ahol ételt nem szolgálnak fel, hiszen ezeket a helyeket sújtja leginkább az újonnan bevezetett rendszer.
Nemcsak az ellenzéki oldalon csóválják a fejüket a képviselők, hanem a Johnson mögötti padsorokban is. Tim Loughton például az új szabályozás ellen szavazott, mert „túl sok következetlenséget” talált benne. A BBC Radio 4-nak adott interjújában arról beszélt, hogyha az emberek
nem bíznak meg a rendelkezésekben, akkor kisebb az esélye annak is, hogy betartják azokat, és ez a probléma.
Még a teljes lezárás előtt jött létre a brit parlamentben a konzervatív képviselők által szervezett lockdown-szkeptikus COVID Recovery Group (CRG), amelynek tagjai úgy gondolták-gondolják, hogy a lezárás helyett más intézkedéseket is be lehetne vetni, amelyek nagyobb szabadságot engednének az embereknek. Szerintük a lezárás és a korlátozások a gazdaságban, a társadalmi életben és az emberek koronavírussal nem összefüggő egészségügyi helyzetében is komoly károkat okoznak. A csoportnak elvileg hetven képviselő a tagja (bár ennyien még sosem szavaztak egy irányba), köztük a korábban az Európai Unióból való kilépésért felelős miniszter, Steve Baker és a Chief Whip – a frakció szavazási fegyelméért felelős – képviselő, Mark Harper, aki a csoportosulás vezetője jelenleg. A CRG a lezárás végével sem oszlott fel, sőt a nemtetszésüknek adtak hangot, és azt követelték a kormánytól, hogy adjon pontos információkat az intézkedések indoklásáról és az intézkedések gazdasági hatásáról.
A költségvetési bizottság szintén tory vezetője, Mel Stride sem elégedett, ő azt mondta a javaslatról, hogy az egy „felmelegített dokumentum, ami gazdasági szempontból nagyon keveset ad”. Ugyanakkor a hétfőn nyilvánosságra hozott, fent már említett értékelés is kiemeli, hogy „nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni egy adott korlátozás gazdasági hatását”.
A Munkáspártot vezető Starmer szerint azért tartózkodtak a voksoláson, mert ha leszavazták volna azt, és nem lenne semmilyen korlátozás, az rosszabb lenne, mint a kormány három fokozatos javaslata. Ugyanakkor aggodalomra ad okot szerinte a tesztelési és a nyomonkövetési rendszer, ahogy a legmagasabb szintű korlátozások alatt élők gazdasági támogatásának csekély mértéke is.
Ahogy a toryk körében, úgy a baloldaliaknál sem mindenki követi a vezetőséget, így Richard Burgon is előre bejelentette, ő mindenképp a korlátozások ellen szavaz, mert attól nem fog csökkenni a fertőzöttségi arány, ami előkészít egy újabb országzárat. Rajta kívül még 14 párttársa szavazott nemmel a tartózkodás helyett.
A liberális demokraták sem elégedettek, vezetőjük, Ed Davey a rendszert „kaotikusnak” nevezte, és addig nem is támogatják, míg Johnson nem foglalkozik az aggodalmaikkal, például a kocsmák támogatásával és a helyi hatóságokkal való együttműködéssel.
Ugyanakkor a kormány oldaláról a kabinetirodát vezető miniszter, Michael Gove azt mondta, ha nem lennének ilyen óvatosak, akkor könnyen újra emelkedni kezdenének a fertőzöttségi adatok.
Johnson a parlamenti vitában pedig arról beszélt, megérti, hogy a képviselők „igazságtalannak” érzik az új szabályokat, és ígéri, két héten belül, a tervezet felülvizsgálatáig átgondolják a javaslatokat.
A vitát lezáró beszédében az egészségügyi miniszter, Matt Hancock könnyek között beszélt a személyes érintettségéről, miután a mostohanagyapja meghalt a járványban, és arról beszélt, hogy
megengedhetjük magunknak a kis enyhítést, de nem engedhetjük meg a sok enyhítést.
A lezárásnak egyébként tényleg megvolt a hatása, a november 12-i több mint 33 ezer új eset regisztrálása óta egyre kevesebb új esetről számolnak be a hatóságok. A hétfői közlés szerint 13430 embernek lett pozitív a tesztje, és 603-an haltak meg olyanok, akiknek 28 napon belül volt pozitív eredménye. Ezzel már több mint 59 ezer haláleset köthető Nagy-Britanniában a koronavírushoz.
Kiemelt kép: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
