Őszintén szólva eléggé kínos.
Így jellemezte Joe Biden megválasztott amerikai elnök kedden azt, hogy a jelenlegi elnök, Donald Trump, aki újraindult a választáson, továbbra sem hajlandó elismerni a vereségét. A republikánusok még mindig kitartanak a mellett, hogy választási csalás történt, holott eddig még nem mutattak be egyetlen kézzel fogható bizonyítékot erre.
A tét nem kicsi, ezért a New York Times körbetelefonálta mind az ötven amerikai államot, és megkérdezte a választás lebonyolításáért felelős illetékeseket, találtak-e bármilyen csalásra utaló nyomot. Akár demokrata, akár republikánus politikussal beszéltek, senki nem észlelt ilyesmit. Azóta minden államban előrevetítették a győztest: Biden várhatóan 306, Trump pedig 232 elektori szavazatot szerez, de az elnök továbbra is kitart amellett, hogy eljárásokat indítson.
Donald Trumpnak azt a jogát senki sem vitatja, hogy megkérdőjelezhető eredmény esetében vizsgálatot kérjen, sőt, a Demokrata Párt tagjai is azt hangsúlyozták, hogy minden legális szavazatot meg kell számolni, sőt, azzal sincs problémájuk, hogy adott esetben újraszámolják a szavazatokat. Az már más kérdés, hogy az újraszámlálás során általában néhány százas nagyságrendben szokott előfordulni eltérés az első eredményhez képest, jelenleg pedig több ezres, illetve tízezres különbségek vannak Biden és Trump között az előbbi javára.
Hatalmas munka
Amikor 2021. január 20-án beiktatják az új amerikai elnököt, addigra az új kabinetnek is készen kell állnia a koronavírus-járvánnyal és gazdasági krízissel sújtott ország irányítására. Jelen állás szerint az USA 46. elnöke Biden lesz az, akinek egy teljesen új kormányt és adminisztrációs csapatot kell összeraknia, nem is beszélve a folyó ügyek átvételéről. Hogy ez milyen óriási feladat, arról Max Stier, egy, az elnöki hatalomátvételeket segítő civil szervezet igazgatója beszélt a CNN-nek:
Az [amerikai] szövetségi kormány működés szempontjából a bolygónk legbonyolultabb szervezete. Több mint 5 billió dolláros a költségvetése, és ha belevesszük a katonákat és a tartalékosokat, akkor 4 millió emberről van szó. Ebből kétmillió a köztisztviselő, akik több száz munkahelyen dolgoznak, és ott van még az elnök 4000 politikai kinevezettje.
Egy ekkora szervezetet nem lehet egyik napról a másikra átalakítani, és ha az alsóbb szinteken meg is maradnak a dolgozók, az elnök 4000 emberének kinevezése így is igen nehéz. Főleg, hogy ebből 1200 főnek nemzetbiztonsági és összeférhetetlenségi ellenőrzésen is át kell esnie, kinevezésüket pedig a szenátusnak is el kell fogadnia. Nyilván ezek az emberek a kormányzati kulcsfigurák, akiknek irányításával a kétmillió köztisztviselő végezni tudja a munkáját.
Stier elmondta azt is, hogy korábban az átmeneti időszak a választás napján kezdődött, de a szűk két és fél hónapnyi idő az elnök beiktatásáig általában nem volt elég, ezért sikerült elérni azt, hogy a jogszabályok szerint előbb elinduljon a folyamat. Bidennel már tavasszal felvették a kapcsolatot, amikor a demokrata előválasztások után kiderült, hogy ő lesz a párt elnökjelöltje. Hagyományosan a választás után már a megválasztott elnökkel is egyeztetnek a különböző szövetségi ügynökségek az ország aktuális helyzetéről, de most az átadást felügyelő kormányzati szerv, a General Services Administration (GSA) is félbehagyta a kommunikációt Bidennel.
Nem játék
Hogy mennyire veszélyes lehet az országra az, ha a feladatok átadása során zavar keletkezik, jól érzékelteti az a Stier által felidézett példa, amikor 2000-ben a legfelsőbb bíróság döntött arról, hogy Floridában George Bush nyert, és így ő lett az elnök, az eredmény késlekedése miatt késtek a nemzetbiztonsági kinevezések is. Ez pedig egy jelentés szerint hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai kormány nem tudta megakadályozni a 2001. szeptember 11-i merényleteket.
Most – talán – kisebb a terrorveszély, csakhogy a pandémia miatt az Egyesült Államok egyáltalán nem lehet nyugodt. A járványban eddig 246 ezren haltak meg az országban, naponta 120–130 ezer új esetet regisztrálnak, és az aktív fertőzöttek száma 3,7 millió fő. Trump – annak ellenére, hogy ő és stábja számos tagja is elkapta a koronavírust – folyamatosan megkérdőjelezi a tudományos véleményeket.
Biden ezzel szemben már a kampánya során is kijelentette, hogy szakértők bevonásával fogja kezelni a járványt, november 9-én pedig be is mutatta a 12 fős szakértői stábját, akikkel rendszeresen egyeztet a járványügyi helyzetről. A megválasztott elnök a terveknek megfelelően készül a január 20-i beiktatására, és olyan határozatokat készít elő, amelyekkel Trump több döntését is vissza tudja fordítani, például a párizsi klímaegyezményből való kilépést.
De mit csinál eközben Trump?
Az elnök úgy készül a következő évre, mintha mi sem történt volna, és így viselkednek a miniszterei is. Mike Pompeo, a külügyi tárca vezetője egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy számításaik szerint könnyű lesz az átváltás az első Trump-kormányról a második Trump-kormányra, és még azt is hozzátette, túl korai kijelenteni, hogy ki nyert. A miniszter megszólalásai számos diplomatát felháborítottak, akik szerint Pompeo ezzel az ő munkájukat ássa alá, hiszen számos ország vezetője már gratulált Bidennek.
William Barr igazságügyi miniszter arról írt a minisztériumi ügyészeknek, hogy vizsgálják ki „a választási csalásra utaló jeleket” – ezt követően az ilyen ügyeket vizsgáló főosztály vezetője le is mondott. A Fehér Ház eközben jelezte a szövetségi ügynökségeknek, hogy a Trump-kabinet által kidolgozott jövő évi költségvetéssel számoljanak.
A kormányban átalakulások is zajlanak: hétfőn Trump kirúgta Mark Esper védelmi minisztert, akivel az utóbbi hónapokban megromlott a viszonya. Többek között azért, mert Esper nem értett egyet azzal, hogy az amerikai városokban bevessék az amerikai katonákat a tüntetések leverésére. Az új ügyvezető miniszter Christopher C. Miller lett, aki kinevezett egy új kabinetfőnököt is, Kash Patelt, Trump feltétlen hívét.
Lecserélték a Pentagon politikai tervezésért felelős államtitkárát és a hírszerzésért felelős államtitkárt is. Előbbi Anthony Tata lett, aki 2018-ban a Twitteren „terroristavezérnek” nevezte Barack Obamát. Mark Esperrel együtt összesen négy vezető távozott a Pentagonból, mindannyiuk helyére az elnök feltétlen hívei kerültek. És ezzel valószínűleg még nincs vége: sajtóértesülések szerint a következő elnök beiktatásáig hátra lévő 70 nap során Trump várhatóan leváltja majd az FBI és a CIA igazgatóját is.
Kiemelt kép: Kerem Yucel / AFP
