Koronavírus okozta betegségben 65 éves korában meghalt Száeb Erekat. A palesztin politikus halálhírét a Jediót Ahronót című lap portálja, a ynet alapján jelentette az MTI. A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) főtitkára, a Ciszjordániát kormányzó Fatah párt egyik vezetője Izraelben, a jeruzsálemi Hadassza kórházban hunyt el.
A palesztin politikus három éve tüdőátültetésen esett át, ezért a koronajárvány idején a veszélyeztetettek közé tartozott. Október 9-én jelentette be, hogy megfertőződött. Eleinte otthonában kezelték, de kilenc nap után állapota jelentősen romlott. Jerikói otthonából olyan súlyos állapotban vitték az izraeli kórházba, hogy újjáélesztés után tudták csak megkezdeni kezelését az intenzív osztályon, ahol a legfelkészültebb orvosok ápolták. A kórház közleményben osztozott családja, barátai és a palesztin nép fájdalmában.
Száeb Erekat a ’90-es évek óta az Izraellel folytatott tárgyalások fő alakja volt, előbb Jasszer Arafat, majd Mahmúd Abbász palesztin elnök szövetségesének számított. halála hírére háromnapos gyászt rendeltek el a Palesztin Hatóság területén, ahol félárbócra eresztik a nemzeti zászlókat.
Mahmúd Abbász hangsúlyozta, halála nagy veszteség a palesztin népnek,
Erekat harcosként és nehéz tárgyalások részeseként töltötte életét Palesztina, a palesztin kérdés, a palesztin nép és a nemzeti függetlenség védelmében. Testvérünk, barátunk és a nagy harcos távozása jelentős veszteség Palesztina és népünk számára. Mélységesen elszomorít minket hiánya, különösen a palesztin kérdés nehéz körülményeinek fényében
– búcsúztatta az elnök közeli munkatársát.
Száeb Erekat 1955. április 28-án született a Jeruzsálem melletti, jelenleg nagyobbrészt izraeli fennhatóság alá tartozó ciszjordániai Abu Diszben, amely akkor Jordánia uralma alatt állt.
1972-ben az Egyesült Államokban, San Franciscóban kezdte meg egyetemi tanulmányait, 1977-ben diplomázott nemzetközi kapcsolatokból, 1979-ben politikatudományból mesterdiplomát is szerzett. 1983-ban az angliai Bradford Egyetemen konfliktuskezelés témakörében védte meg doktori értekezését. Tanulmányai után a nábluszi An-Najah egyetemen tanított.
1991-ben az izraeliek és palesztinok közötti béketárgyalások kezdetét jelentő madridi konferencián, majd az azt követő megbeszéléseken a palesztin küldöttség helyettes vezetője volt. 1994-ben kinevezték az újonnan megalakult Palesztin Hatóság önkormányzati miniszterévé, a palesztin tárgyalódelegáció elnökévé az oslói tárgyalásokon. Az izraeli-palesztin megbeszéléseken azóta szinte kivétel nélkül ő állt a palesztin küldöttségek élén.
Erekat Jerikóban telepedett le. 1996-ban a parlamenti választásokon a város képviselőjévé választották. A palesztin politikában Jasszer Arafathoz hűséges politikusnak, majd követőjének tekintették, gyakran a 2004-ben elhunyt palesztin elnök tolmácsaként is szerepelt. Erekat az izraeli-palesztin viszály kétállami megoldását, Izrael oldalán egy független palesztin állam kikiáltását támogatta.
Az utóbbi években a palesztin belpolitikában elsősorban a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkáraként, és Mahmúd Abbász palesztin elnök belső körének egyik tagjaként tevékenykedett.
Belpolitikai szerepe, s diplomáciai teendői mellett a nemzetközi média számára is legtöbbször Erekat mutatta be a palesztin álláspontot, és ezzel külföldön az egyik legismertebb palesztin politikus volt.
