Nagyvilág

Hogyan vezetett egy középiskolai tanár lefejezéséhez egy apa felháborodása?

Samuel Paty október elején egy középiskolai osztálynak szemléltette a szólásszabadságot Mohamed-karikatúrákkal, egy hét múlva már halott volt. Az egyik diák apja indított ellene mozgalmat, végül egy csecsen férfi fejezte le a nyílt utcán. Az eset komoly társadalmi problémákra világít rá Franciaországban.

Samuel Paty egy Mohamed-karikatúra bemutatásáért halt meg, a francia középiskolai tanárt lefejezték. A felbujtó egy diák apja volt, aki a Facebookon előbb a pedagógus leváltását követelte, amihez sokan csatlakoztak, és bár az iskola megpróbálta kezelni a felháborodást, egy csecsen férfi, aki állítólag kapcsolatban állt az apával, az egyik nap tanítás után meggyilkolta.

Feljelentés aztán mozgalom

A 47 éves családapa történelmet és földrajzot tanított a Párizstól nem messze, északnyugatra található, 35 ezer lakosú Bois D’Aulne egyik középiskolájában. Kollégái szerint a hivatásának élt.

Október 5-én 13-14 éves tanulóknak Mohamed-karikatúrákat bemutatva beszélt a szólásszabadságról. Az egyik diák apja, Brahim C. tudomást szerzett róla, hogy az egyik karikatúrán a próféta meztelenül kuporgott, és egy csillag volt rajzolva a fenekére azzal a felirattal:

csillag születik.

A szülő két nappal később a Facebookon fejezte ki nemtetszését a történtek miatt, majd rá egy nappal meglátogatta az iskolaigazgatót, és felszólította, hogy azonnali hatállyal rúgja ki az intézményből a tanárt. Még aznap este a közösségi oldalán tett közzé egy videót, amiben arról beszélt, pornográf felvételek terjesztése miatt feljelentést teszt a pedagógus ellen. Samuel Paty erre reagálva rágalmazásért beperelte a férfit.

Az apa a bejegyzésben megadta a telefonszámát is, hogy bárki felvehesse vele a kapcsolatot, aki szerint a tanárnak nincs helye az iskolákban. Három nappal később, október 11-én újra a Facebookon jelentkezett és felhívást tett közzé, hogy lépjenek fel a pedagógus ellen, és számoljanak le az iszlamofóbiával Franciaországban.

Virágcsokrok az iskolánál, ahol megölték Samuel Paty történelemtanárt. Fotó: MTI / EPA / Julien De Rosa

A dühös apa, az iszlamista és a csecsen gyilkos

Brahim C. még ezen a héten ismét felkereste az iskolaigazgatót, de akkor már nem volt egyedül: vele ment Abdelhakim Sefrioui, egy francia-marokkói származású férfi, aki 15 éve szerepelt már a terrorelhárítók látókörében sajtóértesülések szerint. A két férfi a vezetőség felajánlása ellenére nem akart találkozni a tanárral, inkább tüntetést szerveztek az iskola elé.

Sefrioui az elnöke a Cheikh Yassine közösségnek, amely az iszlamista Hamász alapítójáról, Ahmed Jászínról kapta a nevét. (Jászin 2004-ben egy izraeli légitámadásban halt meg, amit a szervezet által elkövetett terrorcselekményekre válaszul hajtottak végre.)

Másnap, október 12-én Sefrioui közzétett egy tízperces beszélgetést az oldalán Brahim C. lányával. Ebben a gyerek arról beszélt,

a tanár nem tisztel minket, a szemében nem vagyunk egyenlőek, sőt nem is vagyunk emberek.

A francia belügyminisztérium közlése szerint a páros nemcsak lejárató kampányt hirdetett a tanár ellen, hanem fatvát, azaz halálos ítéletet mondtak a történelemtanárra.

Abdoullakh Anzorov a nyomozás jelenlegi állása szerint megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Facebookon az apával és iszlamista társával is, végül francia sajtóértesülések szerint a mozgalmat indító férfit telefonon érte el. Úgy tudni, többször is üzenetet váltottak és beszéltek is.

Az elkövető egy nappal az incidenst megelőzően vásárolta meg a gyilkos fegyvert két barátjával. A csecsen származású 18 éves férfi másnap a lakóhelyétől másfél órányi autóútra található iskola elé sétált, és a diákoktól kérdezgette, hogy hol van a pedagógus. Négy gyereknek pénzt ajánlott fel, közülük egy el is fogadta azt, ő mutatta meg, merre lehet. Anzorov megtalálta a tanárt, többször megsebesítette, majd lefejezte. Ezt követően hitetlen kutyának nevezte az áldozatát. A kiérkező rendőrök a tett helyszínétől 200 méterre kilenc golyót eresztettek az elkövetőbe.

Anzorov Moszkvában született, de az orosz közlések szerint 2008 óta nem járt ott. Ekkor költözött családjával Franciaországba, ahol tavaly márciusban kapott letelepedési engedélyt. Azzal, hogy menekültként költözött oda, elvesztette az orosz állampolgárságát. Bár csecsen származású volt, mindössze egyszer, kétéves korában járt Csecsenföldön. Nem volt bűnözői háttere, és radikalizálódás miatt sem figyelték a rendőrök.

Az áldozat, Samuel Paty képével a szólásszabadságért kiálló tüntetők a párizsi Köztársaság terén. Fotó: MTI / AP / Michel Euler

Rendet kell raknia Macronnak

Az események megrázták Franciaországot, a múlt hétvégén Párizsban több tízezren tüntettek a szólásszabadság mellett és a tanárokkal szembeni erőszakkal szemben.

A látszólagos nemzeti egység viszont az ország egyes részein egyre növekvő ellentétre világított rá. A francia oktatók egyre aggasztóbb tendenciákról számolnak be.

A szekularizmus központi eleme a francia identitásnak, olyan fontos, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség jelmondat. Ennek a lényege, hogy az osztálytermeknek, munkahelyeknek vallásilag semlegesnek kell lenniük. Az állam szerint ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságának akadályozása akár kis közösségekben is aláássa az ország egységét.

A pedagógusok azt tapasztalták, hogy 2015-ben a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen intézett terrortámadás után több muszlim diák is úgy vélekedett, megérdemelték a halált a Mohamed-karikatúrákat közlő lap újságírói. Ezt a véleményt nyilvánvalóan otthonról hozták, és most is egy szülő felháborodása vezetett el a tragédiához.

A francia kormány öt évvel a Charlie Hebdo-merényletet követően ugyanazzal a problémával néz szembe, mint akkor: a rasszizmus és a kiközösítés miatt a muszlim származású bevándorlók elnyomva érzik magukat, és sokan közülük azért sem akarják megvédeni a francia értékeket, mert úgy látják, azok rájuk nem vonatkoznak.

Emmanuel Macron elnökön mindenesetre egyre nagyobb a társadalmi és a politikai nyomás, hogy próbáljon úrrá lenni a megosztottságon és a gyilkos indulatokon.

Samuel Paty halála miatt mostanáig legkevesebb 15 embert vettek őrizetbe, és hét ember, köztük két kiskorú ellen javasolt vádemelést az ügyészség. A két kiskorú egy 14 és egy 15 éves fiú, akiket azzal vádolnak, hogy pénzért cserébe megmutatták a csecsen támadónak a történelemtanárt, miután az jelezte nekik, hogy szeretné „megalázni és megütni” a tanárt, valamint „bocsánatkérésre kötelezni”, amiért a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat. A gyanúsítottak között van Brahim C. is, őt és Sefriouit azzal vádolják, hogy célponttá tették a tanárt a közösségi oldalakon. A gyanú szerint a titkosszolgálatok nyilvántartásában két évtizede szereplő radikális agitátor biztatta az apát arra, hogy uszítson a tanár ellen.

Két kiskorú ellen is vádat emelnének a francia tanárgyilkosság ügyében
A pontos vádpontokról egy vizsgálóbíró fog dönteni rövidesen.

Kiemelt kép: Samuel Boivin / NurPhoto / Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik