Egy magyar konzorcium vételi ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport Zrt. külföldi tulajdonosainak, jelentette a Bloomberg a múlt pénteken. Az Indotek Csoport vezérigazgatója, Jellinek Dániel megerősítette, hogy tárgyal a repülőtér megvásárlásáról egy magyar és kisebb részben amerikai befektetőkből álló konzorcium részeként.
Az Orbán-kormány húsz éve szeretne befolyást szerezni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, miközben épp ők voltak azok, akik 2011-ben eladták az állam 25 százalékos kisebbségi részvénycsomagját a külföldi üzemeltetőnek.
A ferihegyi repülőtér tisztán állami kézben történő működtetése 1998 óta visszatérő üzemeltetési koncepciója az Orbán-kormányoknak. Akkoriban egy 66 százalékban magyar és 34 százalékban kanadai tulajdonosokból álló cég, a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft. üzemeltette a repteret. 1996 és 1998 között ugyanis kanadai tőkéből, koncesszióban épült meg a Ferihegy 2A és a 2B terminál. Bár a FUF Kft.-ben többségi tulajdonos magyar állam jelentős bevételhez jutott a felfutó utasforgalommal, az első Orbán-kormány egy rendelettel elvonta a közös társaság jogait, és megalapították a Budapest Airport (BA) Rt.-t., azzal az indokkal, hogy a reptér-üzemeltetés harmadik személynek nem adható át. A kanadaiak a visszaállamosítás miatt a washingtoni székhelyű választottbírósághoz fordultak, egyrészt a befektetésvédelmi törvény megsértése miatt, továbbá mert kisebbségi tulajdonosként a magyar állam mellett nem számíthattak harmadik személynek. A választottbíróság 2006 októberében 83,8 millió dollár kártérítésre kötelezte a magyar államot. Ekkorra viszont már a repülőtér üzemeltetési jogát eladta a szocialista kormány.
„Ha egy százaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt” – nyilatkozta 2006. februárjában a Heti Válasznak Orbán Viktor.
Ez a hozzáállás jellemezte 2010-ig a Fidesz ellenzéki magatartását, amellyel mindvégig támadták a reptér privatizációját. A Gyurcsány-kormány ugyanis 2005 decemberében 464,5 milliárd forintért eladta a ferihegyi reptér részvényeinek 75 százalékát. Az üzlet révén a BAA International Lcd 75 évre szerezte meg a reptér üzemeltetési jogát. A privatizációs szerződésben a magyar állam 2011. december 18-ig kötelezhette a többségi tulajdonost a maradék 25 százalékos részvénycsomag megvételére, ezt követően az opciós jogot elvesztette. A kisebbségi részvénycsomag árát szintén meghatározták a szerződésben. Ez 60 milliárd forintnak a 33 százaléka volt, amit éves szinten 11,5 százalékos kamattal növeltek.
A 2010-es kormányváltást követően Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos bejelentette, hogy a Budapest Airport Zrt. 2005-ös privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés bűntettének gyanúja miatt feljelentést tesz. Budai vizsgálata szerint a BA Zrt. hibás privatizációja – az elmaradt fejlesztések és az ezzel kapcsolatos szankciók hiánya miatt – a magyar államot 24 milliárd forint kár érte. Hangsúlyozta, hogy a BA Zrt.-nek összesen 260,6 millió eurót kellett volna beruházásra fordítania.
E nyilatkozat tükrében a szakmai köröket meglepte, hogy a magyar állam 2011-ben végül élt az opciós jogával, és 33,6 milliárd forintért eladta a 25 százalékos részvénycsomagot az akkori reptérüzemeltetőnek, a Hochtief német építőipari nagyvállalatnak. Ezzel bezárult a kapu, hogy a mindenkori magyar kormánynak szava lehessen a budapesti reptér ügyeiben, fejlesztési stratégiájában.
A részvénycsomag eladását követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményben magyarázta a bizonyítványt: „Az eladásra azért került sor, mivel a jelenlegi állami résszedés már nem biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében. A többségi tulajdon visszavásárlására nem nyílt lehetőség, mivel a Hochtief Csoport döntése alapján hat nemzetközi repülőterét egy vállalatban üzemeltető cégét az anyacégtől elkülönített eljárásban kívánja értékesíteni a nemzetközi piacon, amely eredményezhet egy szakmai befektető vagy akár egy tisztán pénzügyi befektető megjelenítését is.”
Magyarán kilenc éve a német nemzeti érdekek fontosabbak voltak a magyarnál.
Az elmúlt években több fronton is vita alakult ki a szaktárca és a Budapest Airport Zrt. között a reptér túlzsúfoltsága, a higiénia, valamint a fapados terminálok komfortnélkülisége kapcsán. A konfliktus valódi okaként felmerült a tervezett és kínaiak által építendő ferihegyi gyorsvasút reptéri kapcsolódása, illetve a visszavásárlás lehetősége is. A Budapest Airport Zrt. eddig ez utóbbira nem mutatott hajlandóságot, mert a reptér 2016 óta nyereséges. Most azonban változhat ez az álláspont.
A tavaszi leállás után szeptember 1-jétől ismét életbe lépő határzár, illetve a határátlépésre vonatkozó szigorú szabályok miatt a Budapest Airport 2020 szeptemberében összesen 88 173 utast kezelt, ami 94,2 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Legutóbb 1973-ban regisztráltak Ferihegyen ehhez hasonlóan alacsony utasszámot – írta az azutazo.hu.
A tíz leggazdagabb magyar közé tartozó Jellinek Dániel vezette Indotek Csoport egy magyar és kisebb részben amerikai befektetőkből álló konzorcium tagjaként tehát jókor lépett a vételi ajánlattal. Jellinek, mint az Index portréjából kiderül, szokásához híven válságban kezdhet bevásárolni, bár ezúttal nyilvánvalóan nem egyedül.
Az üzemeltetőváltás azért is fontos a kormánynak, mert megszüntetné a privatizációs szerződés azon kitételtét, amelyben az állam garantálja, hogy a 75 éves üzemeltetési idő alatt – azaz 2080-ig – 100 kilométeres körzetben nem ad engedélyt utasszállítógépek fogadására alkalmas reptérre. Így annak lehetősége – ami Tarlós István 2019-es kampányában is felmerült a ferihegyi légtérzaj és környezetterhelés csökkentése érdekében –, hogy a fapados járatokat, valamint a teherszállítást egy új, Pest-környéki reptérre költöztessék, szóba sem jöhet. Nem beszélve a Ferihegytől mindössze 70 kilométerre fekvő kecskeméti katonai repülőbázis folyamatban lévő kettős hasznosításáról, ahol a tervek szerint nemcsak a Mercedes-gyár teherszállítását bonyolítanák, hanem ahonnan chartergépeket is indítanának.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI
