Nagyvilág

Vérengzésbe torkollhat az évtizedek óta tartó örmény-azeri állóháború

Korábban a témában:

Fegyverrobajra ébredt vasárnap a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah: Örményország szerint Azerbajdzsán légitámadást hajtott végre a régióban, Baku szerint viszont egy katonai provokációra válaszul indítottak ellenakciót.

A feszültség azóta sem enyhül, az áldozatok száma folyamatosan emelkedik. Azerbajdzsán azt állítja, 550 örménnyel végeztek, Jereván szerint ők 200 azerit öltek meg, de a veszteségeivel kapcsolatos állításokat mindkét ország tagadja. Független megfigyelő szervezetek becslése szerint eddig legkevesebb százan haltak meg az elmúlt napokban, köztük számos civil.

Nem ez az első eset, hogy a két ország véres csatákat vív Hegyi-Karabahban, de lehet, hogy ez lesz az utolsó. Legutóbb 2016-ban az úgynevezett négynapos háborúban 200 ember hunyt el, de végül letették a fegyvereket. Most semmilyen jel nem utal erre, és ha a diplomáciai nyomás ellenére nem kötnek fegyverszünetet, akkor egyik pillanatról a másikra visszafordíthatatlan háború kezdődhet el a területen.

Mi a vita oka?

A mai Örményországra és Azerbajdzsánra évszázadokon keresztül olyan nagyhatalmak gyakoroltak nyomást, mint Oroszország, az Ottomán és a Perzsa birodalom. A két nemzet a függetlenségükért küzdve így először az I. világháború végén rontott egymásnak.

Hegyi-Karabah már a kezdetekkor központi szerepet játszott a konfliktusban, a régióban ugyanis rengeteg örmény és azeri közösség élt egymás mellett, és identitása miatt mindkét fél megkerülhetetlen szerepet tulajdonított a térségnek.

Tüntetők Azerbajdzsán konzulátusa előtt, a korábban Azerbajdzsán és Örményország közt kitört fegyveres konfliktus miatt Isztambulban 2020. szeptember 29-én. Fotó: MTI /EPA /Tolga Bozoglu

Miután a szovjetek 1921-ben mindkét államot bekebelezték, Joszif Sztálin elvetette a magjait a máig húzódó ellentétnek. Hegyi-Karabahot előbb Azerbajdzsánnak adta, majd két évvel később, 1923-ban autonóm régiónak kiáltotta ki azt, a határvonalak meghúzása után pedig a lakosság 90 százaléka örmény volt.

Ezt követően hosszú évtizedekig látszólagos béke uralkodott Hegyi-Karabahban, mígnem 1988-ban elszabadult a pokol, a két fél ugyanis érezte, hogy a Szovjetunió napjai meg vannak számolva. Örményország és Azerbajdzsán függetlenségi háborút indított, ekkor pedig hatványozottan felértékelődött, hol vannak a határok. Örményországban azerieket, Azerbajdzsánban örményeket kezdtek el mészárolni. Összesen harmincezer ember halt meg és egymillió embernek kellett elhagynia otthonát, mígnem 1994-ben tűzszünetben állapodtak meg a felek.

A konfliktust tovább bonyolítja egy másik szál is. Az örményekben mély nyomot hagyott, hogy 1915-ben az Ottomán rezsim közel másfél millió honfitársukat mészárolta le, az azerieket pedig mindig is törökbarátnak tartották, és ezért még jobban gyűlölik őket.

Az ENSZ a mai napig Azerbajdzsán részeként ismeri el Hegyi-Karabahot, egyetlen állam sem tekint rá független országként.

Miért pont most?

A 2018-as örmény forradalom következményeként az ország új kormányt kapott, és felélénkült a remény, hogy Hegyi-Karabahban végre sikerül lezárni az évtizedes konfliktust. Ez azonban azóta is csak egy álom maradt, mert Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök ellenálló hozzáállást tanúsít az ügyben, megtartva elődje kemény hangvételű retorikáját Azerbajdzsánnal szemben.

Idén tavasszal az örmény kormány Hegyi-Karabahban választásokat tartott, amit Azerbajdzsán egyértelmű provokációként értelmezett, emiatt az örményeket nemzetközileg is sok kritika érte. Ez odáig vezetett, hogy júliusban több összecsapás is történt a felek között, ezek több mint egy tucat áldozatot követeltek, de a csata valódi katalizátora a mai napi nem ismert. Alig néhány napra rá több ezer azeri vonult utcára azt követelve, hogy indítsanak totális háború Örményország ellen.

A felek a jelenlegi összecsapásokkal kapcsolatban is egymásra mutogatnak, ugyanakkor szakértők szerint Azerbajdzsán most láthatta elérkezettnek az időt a támadásra, mert a koronavírus-járvány elvonta a külső szereplők figyelmét a régióról. Európában a második hullámmal küzdenek, Oroszországnak van elég baja most a fehérorosz választásokkal, az Egyesült Államok pedig Donald Trump megválasztása óta egyáltalán nem is volt jelen a területen.

Ki kit támogat?

A régió két legjelentősebb külső szereplője Oroszország és Törökország. Két állam, amely már egyébként is ellentétes oldalon áll Szíriában és Líbiában is.

Törökország régóta kitartó támogatója Azerbajdzsánnak, Ankara és Baku kapcsolata meglehetősen közeli, javarészt a közös türk örökségüknek köszönhetően.  Törökország és Örményország között viszont régóta feszültség húzódik, mert a törökök nem akarják elismerni az 1915-ös örmény mészárlást. Ez vezetett egészen odáig, hogy Törökország 1993-ban lezárta határait Örményországnál, és azóta se nyitották újra, ráadásul diplomáciai kapcsolatot sem ápolnak egymással.

Hegyi-Karabah ügyében fontos azt is megjegyezni, hogy Azerbajdzsán látja el földgázzal és kőolajjal is a törököket, a gázvezeték pedig alig 50 kilométerre húzódik a frontvonaltól.

Az örmény védelmi minisztérium által 2020. szeptember 27-én közreadott képen az örmény hadsereg azerbajdzsáni tankokra lő a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban.Fotó: MTI /AP /Örmény védelmi minisztérium

Törökország ezért is az azeriek oldalán áll, ugyanakkor ez a nyilatkozatokon túl sokáig nem mutatkozott meg másban. Aztán a júliusi összetűzéseket követően végül a törökök közös hadgyakorlatot végeztek Azerbajdzsánnal, ami egy elég erős utalás volt arra, hogy szükség esetén hajlandóak közbeavatkozni.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a napokban arról beszélt, Örményországnak fel kell hagynia az azeri területek megszállásával. A céljai nem tisztázottak, de az utóbbi időben meglehetősen agresszívan próbál teret nyerni a volt Ottomán birodalom területén, többek közt Oroszország ellenében Szíriában, valamint Ciprus, Görögország és Izrael ellen a Közel-Keleten.

Oroszország szerepe jóval zavarosabb a Kaukázusban. A Kremlnek jó gazdasági kapcsolatai vannak az örményekkel és az azeriekkel is, sőt mindkét országot ellátják fegyverekkel is. Jerevánnal valamelyest mégis mélyebb a kapcsolat, Örményországban ugyanis többek közt van egy orosz katonai bázis is az Eurázsiai Gazdasági Unió részeként.

Mi lesz most?

A két fél hadtörténetét nézve eddig az volt a jellemző, hogy a diplomáciai közbeszólt és a felek 48 órán belül letették a fegyvert. Ez most nem történt meg, sőt éppen az ellenkezője zajlik. Örményország teljes készültséget hirdetett, amire Azerbajdzsán ugyanígy felelt.

Tekintve, hogy a konfliktusnak a világ számos pontján nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget és keveset tudnak róla, fennáll a veszélye, hogy elszabadul a pokol. Washingtont a jelek szerint egyáltalán nem érdeklik az események, Donald Trump mindössze annyit fűzött hozzá az egészhez, meglátják, le tudják-e állítani a csatákat.

Arra elenyésző esély mutatkozik jelenleg, hogy a felek békeszerződést írjanak alá és valamilyen módon megállapodjanak a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahról, mert mindkét ország ragaszkodik ahhoz történelmi és nemzeti identitási okokból.

A 30 éve tartó állóháború során Örményország eddig egyszer sem támadta meg az azeri gázvezetékeket, de ha tovább eszkalálódik a helyzet és Törökország adott esetben beavatkozik, ez sem elképzelhetetlen. Ez lenne az a pont, amikor már nem csak Hegyi-Karabah jövője forogna kockán, hanem egy régiós konfliktus alakulna ki.

A gázvezetéken csak 2019-ben 9,2 milliárd köbméter földgázt szállítottak Törökországnak, és októberben Görögországot és Olaszországot is ez a vezeték fogja majd ellátni. A törökök érthető módon védenék az érdekeiket, Vlagyimir Putyin viszont a legkevésbé sem akarja, hogy Erdogan volt szovjet területen fitogtassa az erejét.

Az elkövetkező napokban eldől, hogy visszatérnek-e az állóháborúhoz, vagy erőszakkal eldöntik, kié lesz Hegyi-Karabah.

Amikor Magyarország cserben hagyta a keresztény világ utolsó bástyáját
Van egy ország, ami harminc éve háborúban áll. Ez a világ legősibb keresztény nemzete, innentől keletre és délre már a Közel-Kelet van. Mi mégis a másik oldalra álltunk.

Kiemelt kép: Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Fotó: MTI /AP /Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala /PAN Photo /Sipan Gyulumyan

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.