Noha rengeteget költ a kormány sportra, az éllovasok közt vagyunk koszorúér-betegség okozta halálban

Annak ellenére, hogy Magyarország 2017-ben a GDP 1,2 százalékát költötte sport- és rekreációs célokra, ugyanebben az évben Európán belül is kimagasló arányban haltak meg magyarok koszorúér-betegségben.

2017-ben 1 millió lakosra 3812 olyan ember jutott Magyarországon, aki valamilyen koszorúér-betegség, például szívroham következtében halt meg – derül ki abból az adatsorból, amelyet az Eurostat tett közzé a honlapján. Ezzel hazánk a második helyen szerepel az európai uniós országok listáján: az első helyre Litvánia került 5362 halálesettel, a harmadik pedig Szlovákia (3753 fő).

Amint az alábbi ábrán is látható, Magyarországon belül Észak-Magyarországon a legrosszabb a helyzet (4597 fő). Olyannyira, hogy ezt a régiót még Európán belül is csak Közép- és Nyugat-Litvánia tudta megelőzni (5706 fő).

A skála másik végén Hollandia és Spanyolország áll: előbbiben egy millió lakosra mindössze 550 szívbetegségben elhunyt ember jutott, utóbbiban pedig 637. Hasonlóan megnyugtató a helyzet Franciaországban is, igaz, az Eurostat ott csak 2016-os adatokat tudott idézni (466 fő).

Abban ugyanakkor nem volt különbség az országok között, hogy a koszorúér-betegségben elhunytakat vizsgálva mindenütt magasabb volt a férfiak aránya, mint a nőké. A legnagyobb különbséget Lettországban mérték, ott 2626-tal több férfi hunyt el, mint nő, 1 millió lakosra vetítve. Litvániában ez a szám 2573 volt, Magyarországon 1631. Az ebben a betegségben elhunytak száma 2017-ben az Európai Unióban 542 700 volt, a 90 százalékuk 65 év feletti.

Ezek a számok még érdekesebbek összevetve egy másik, szintén az Eurostat által közzétett statisztikával. Ez azt mutatja meg, hogy az egyes európai uniós államok mennyit költenek közpénzből sportra és rekreációra, és mint kiderült, Magyarország – pusztán a költéseket tekintve – nagyon jól áll. Hazánk 2017-ben az összes kiadásának 2,5 százalékát fordította sportcélokra, és ebben az összehasonlításban messze megelőzte a többi tagállamot.

Az összeg nagyságát tekintve (közel 1,5 milliárd euró) már eltörpül, mondjuk, Franciaország (12 milliárd euró) mögött, de Csehországhoz (809 millió euró) képest például a duplája, Szlovákiával összevetve pedig a tízszerese (127 millió euró) volt ez a kiadási tétel a költségvetésben.

GDP-arányosan szintén igen magas volt a magyarországi sportkiadások összege: hazánk bruttó nemzeti jövedelmének 1,2 százalékát fordította az állam rekreációs célokra, ezt az Európai Unión belül csak Észtország tudta megközelíteni 0,6 százalékkal. Egy európai állam azért akadt, amely túl tudott minket szárnyalni, mégpedig Izland: 1,5 százalékos eredménnyel.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.