Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) is harcolnia kell az éghajlatváltozás ellen, mert a folyamat veszélyesebbé teszi a világot – hangsúlyozta a szervezet főtitkára egy vasárnap megjelent írásában.
Jens Stoltenberg a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent vendégkommentárjában kiemelte, hogy a NATO feladata a béke fenntartása és a gondoskodás a biztonságról, ezért a klímaváltozás ellen is tennie kell.
Az éghajlatváltozás tényei vitathatatlanok, és a helyzet egyre rosszabb
– írta a norvég politikus, rámutatva, hogy „az időjárás egyre vadabb, melegebb, szelesebb és nedvesebb”, ami „világszerte nyomás alá helyezi a társadalmakat, mert fenyegeti élelem-, víz- és energiaforrásaikat”.
A klímaváltozás veszélybe sodorja a NATO tagjainak biztonságát, ezért a szövetségnek jobban meg kell értenie a folyamatot, és a katonák kiképzésétől a műveletek tervezéséig figyelembe kell vennie valamennyi vetületét – tette hozzá Jens Stoltenberg, példaként említve, hogy a NATO iraki küldetésében szolgáló katonák az idén nyáron rendszeresen 50 Celsius-fok feletti hőmérsékletben dolgoztak.
Megjegyezte: el lehet képzelni, milyen lehet ebben a forróságban egy teljes harci felszerelést viselő katonának, amikor támadás éri az egységét.
Leszögezte, a NATO-nak „alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz”, jobb felszerelésre, járművekre és infrastruktúrára van szüksége, és fel kell vennie hivatalos feladatai közé az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, azzal a céllal, hogy erősítse tagjai és partnerei ellenálló képességét.
A NATO-nak fel kell készülnie arra, hogy reagáljon a klímaváltozás okozta katasztrófákra, és az éghajlatváltozást gyorsító gázok kibocsátásának csökkentésében is „magasabbra kell helyezni a lécet”. A szövetség a katonai hatékonyság erősítésének céljából régóta törekszik az üzemanyag-felhasználás hatékonyságának növelésére, és tagjai világszerte éllovasok a védelmi erők károsanyag-kibocsátásának csökkentésében, de ennél többre van szükség. Az első lépés a tagállamok támogatása lehet a védelmi erők kibocsátásának pontos mérésében, a következő lépés pedig önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásokról szóló megállapodások kidolgozása lehet – írta Jens Stoltenberg.
