Két héttel ezelőtt váratlanul nyoma veszett az angol nyelvű kínai állami adó, a CGTN egyik legismertebb műsorvezetőjének. A kínai születésű ausztrál állampolgár, Cheng Lei augusztus 12-én még egy amerikai étteremlánc első pekingi éttermének megnyitójáról posztolt a WeChat kínai közösségi oldalon, majd nyomtalanul eltűnt: közösségi oldalai elnémultak, a képernyőn nem jelent meg többé, a CGTN oldaláról eltűnt a profilja, a kollégái és a barátai pedig nem tudták felvenni vele a kapcsolatot.
Az ausztrál külügyminisztérium végül hétfőn rövid közleményben hozta nyilvánosságra, hogy Chenget a kínai hatóságok őrizetbe vették. Erről augusztus 14-én kaptak hivatalos értesítést a kínai kormánytól. Az ausztrál konzulátus munkatársai előző hét csütörtökön beszélhettek vele videón keresztül – olvasható a közleményben.
Azt nem lehet tudni, hogy a 45 éves műsorvezetőt mivel gyanúsítják a kínai hatóságok – mondta el az ausztrál külügyminiszter kedden a 2GB ausztrál rádiónak adott interjújában. Marise Payne hozzátette, a kínai igazságügyi eljárás szabályai szerint még hónapokig nem kell vádat emelniük Cheng ellen a hatóságoknak, de igyekeznek kideríteni, hogy miért vették őrizetbe a riportert, aki „a helyzetéhez képest jól van”.
A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden egy kérdésre válaszolva csak annyit közölt, hogy nincs információja az ausztrál újságíró letartóztatásáról. Hua Chunying hozzátette:
Kína jogállam, és az illetékes hatóságok a jogszabályok alapján foglalkoznak a különböző ügyekkel, ha több információt szeretne, megkérdezhetem a hatóságokat, mást nem tudok tenni.
Az ABC ausztrál televízió információi szerint Chenget úgynevezett „kijelölt helyen történő megfigyelés” alá helyezték. Az elsőre ártalmatlannak hangzó eljárás valójában azt jelenti, hogy az őrizetbe vett embereket fél éven át vádemelés nélkül egy titkos helyen tartják fogva, ahol rendszeresen kínzásoknak, erőszakos kihallgatásoknak és megfélemlítésnek teszik ki őket. E mellett elzárják őket a külvilágtól, nem beszélhetnek családtagokkal és ügyvédekkel, de külföldi állampolgárok esetén értesíteni szokták az adott ország nagykövetségét vagy konzulátusát.
Közben a CGTN igyekezett az összes Chengre utaló nyomot eltüntetni a weboldaláról a letartóztatása után: rövid bemutatóoldala eltűnt, és elkezdték törölni az általa készített interjúkat is, amikből csak pár darab maradt fent. Még arra is odafigyeltek, hogy végignézzék a CGTN Twitter-oldalát, és onnan is leszedtek minden bejegyzést, amiben a neve szerepelt. Cheng Twitter-oldalát végignézve jól lehet látni, hogyan tűntek el az anyagai a kínai televízió oldaláról.
Nem tudni, mit tett
A Kínában született Cheng tízéves volt, amikor a szülei Ausztráliába költöztek, ő ott nevelkedett, apja és anyja, valamint két gyermeke ma is Melbourne-ben él. Karrierjét az üzleti szférában kezdte, de mindig is újságíró akart lenni, mert szeretett történeteket mesélni az embereknek. Gyakornokként került a CCTV kínai állami televízió angol nyelvű adójához, majd kilenc éven át volt a CNBC Asia kínai tudósítója, mielőtt visszatért a közben CGTN névre átkeresztelt kínai televízióhoz, ahol a Global Business című gazdasági műsort vezette, egyebek mellett nagy cégek vezetőivel és kormányfőkkel készített interjúkat.
A letartóztatása után megjelent cikkekben olyan újságíróként jellemezték, aki alaposan kiismerte a kínai állami média működését, és tudta, hogyan kell a meglévő korlátok között sikeres karriert építeni.
Pontosan tudta, hogy milyen környezetben dolgozik, és nagyon óvatos volt. Így nehéz elképzelni, hogy olyasmit tett volna, amivel ezt hozta magára
– mondta el a BBC-nek Geoff Raby, Ausztrália egykori pekingi nagykövete, aki régi barátja Chengnek. Elmondása szerint Cheng „teljesen objektív” volt, és az állami média kötöttségei között igyekezett annyira elfogulatlan és pártatlan lenni, amennyire ez lehetséges volt.
Hasonlóan fogalmazott az SBS ausztrál televíziónak Delia Din Kína-szakértő. A Melbourne Egyetem oktatója szerint Cheng nem volt különösebben szókimondó a kínai politikai helyzettel kapcsolatban, és arról volt ismert, hogy Peking számára kedvező dolgokról tudósított.
Tisztában volt vele, hogy meddig mehet el, és soha nem lépte át a határokat.
Gyalogáldozat?
Cheng letartóztatását az ausztrál és a nemzetközi sajtó hamar úgy értelmezte, mint a kínai „túszdiplomácia” egy újabb lépését, amivel az ausztrál kormányt próbálják rávenni Peking számára kedvező döntések meghozatalára. Az ausztrál állampolgárt ugyanis egy olyan időszakban vették őrizetbe, amikor a két ország kapcsolata fokozatosan romlik.
A konzervatív ausztrál kormány évek óta egyre keményebb Kínával szemben. 2018-ban biztonsági okokra hivatkozva kitiltották a kínai Huawei elektronikai óriáscéget az ausztrál 5G-s mobilhálózat telepítéséből, és törvényt hoztak a külföldi politikai beavatkozások ellen, amit széles körben úgy értékeltek, hogy annak Kína a fő célpontja. Idén azzal váltotta ki az ausztrál kormány Peking haragját, hogy nemzetközi vizsgálatot követelt a koronavírus-járvány kínai kitörésével kapcsolatban, nyomozás indult az ausztrál egyetemeken történő kínai beavatkozások miatt, valamint megakadályozták, hogy kínai cégek vásároljanak fel ausztrál cégeket.
Válaszul a kínai kormány egy sor ausztrál termék (bor, marhahús és árpa) importját lehetetlenítette el tiltásokkal vagy 80 százalékos vámokkal, és arra figyelmeztették saját állampolgáraikat, hogy ne utazzanak Ausztráliába az ázsiaiakkal szembeni rasszista diszkrimináció veszélye miatt. Kedden pedig a kínai hatóságok kitiltották az országból a legnagyobb ausztrál árpaexportőrnek számító CBH cég termékeit – a hivatalos indoklás szerint minőségi problémák miatt.
Az ausztrál külügyminiszter azonban nem osztja azt a véleményt, hogy Cheng őrizetbe vételének köze lenne a két ország közötti feszültségekhez, így azt sem, hogy az ausztrál műsorvezetőt gyalogáldozatként használnák a diplomáciai sakkjátszmában. Payne közölte, hogy ő „nem így jellemezné” az esetet, és spekulációnak minősítette a felvetést.
Figyelmeztetés a külföldi sajtónak?
Hasonló véleményen van a kínai propaganda szakértőjének számító Clive Hamilton ausztrál professzor is, aki szerint Cheng „politikai túsznak furcsa választás lenne”. A Sydney Morning Herald című lapban közölt írásában kiemeli, hogy az újságírót alig ismeri az ausztrál közvélemény, akik mégis, azok propagandistának tartják, ezért a letartóztatása nem elég hatékony eszköz az ausztrál kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra.
Cheng eltüntetése ugyanakkor nagyon is alkalmas lehet a Kínában dolgozó külföldi újságírók megfélemlítésére – írja Hamilton. Ha ez volt a cél, az üzenet célba ért. Ahogy azt a Pulitzer-díjas Mei Fong, a Wall Street Journal egykori kínai tudósítója írta a Twitter-oldalán:
A kérdés, amit minden Kínában dolgozó külföldi újságíró feltesz: ha Peking őrizetbe vehet egy újságírót, aki a biztonságos CGTN-nek dolgozik, akkor én mekkora biztonságban vagyok?
Kiemelt kép: STR /AFP
