Vlagyimir Putyin úgy kiáltott győzelmet kedden a koronavírus-vakcináért folytatott harcban, hogy nem tudhatja, hatásos lesz-e az orosz hatóságok által bejegyzett ellenszer, amellyel a hivatalos közlés szerint először az egészségügyi dolgozókat és a tanárokat fogják beoltani, forgalomba pedig 2021. január 1-jétől kerül. Az orosz államfő mégis arról beszélt, a vakcina hatékony és tartós immunitást alakít ki a szervezetben „és minden szükséges ellenőrzésen átment.” Hozzátette, az egyik lánya is megkapta az oltást.
Az orosz elnök óriási kockázatot vállalt a kijelentésével, mert a kulcsfontosságú, úgynevezett harmadik fázisú tesztelés nélkül nincs ember a világon, aki megmondja, milyen mellékhatásokat válthat ki az oltóanyag, és valóban jó eredményeket lehet-e vele elérni. A járvány kitörése óta a tudományos világ folyamatosan azt hangoztatja, hogy a vakcina kifejlesztése sokkal inkább maraton, mintsem sprint.
Egy vakcina esetében hiába mondhatók pozitívnak az elsődleges kutatások és kísérletek eredményei, amíg nem adják be több ezer embernek, komolyabb következtetéseket nem lehet levonni. Az immunrendszer rendkívül bonyolult, kortól, nemtől és sok más tényezőtől változik, éppen ezért a vakcina teljesen más reakciót válthat ki egy betegségben szenvedő 70 éves férfinél, mint egy teljesen egészséges 18 éves lánynál.
A Kremlt jelen esetben viszont csak az érdekelte, hogy Oroszország legyen az első. Persze ha tényleg ér valamit a vakcina, az Putyint otthon és a nemzetközi színtéren is jó színben tüntetheti fel, de ha nem, akkor emberek halhatnak meg értelmetlenül, ráadásul ez a későbbiekben csökkentheti az oltásba vetett bizalmat világszerte.
A legfontosabb fázis még csak most jön
A vakcinákat a gyógyszerekkel ellentétben nem a beteg, hanem az egészséges embereknek adják be tömegesen, nem véletlenül vannak nagyon komoly biztonsági feltételei a forgalomba hozatalnak. Ha például több száz millió embert beoltanak, akár egy ritka mellékhatás is több tízezreknél fordulhat elő, és végződhet akár tartós egészségügyi problémákkal vagy legrosszabb esetben halállal.
Hogy ezt elkerüljék, az elmúlt évszázadban a tudósok egy rendkívül jó és hatásos protokollt építettek ki a teszteléshez.
A folyamat úgy kezdődik, hogy előbb jellemzően egereknek vagy majmoknak adják be a vakcinát, és megnézik, miként reagálnak. Ebből már lehet levonni következtetéseket, de az első fázisban így is csak néhány tucat önkéntest oltanak be a kísérleti szérummal. Ilyenkor azt figyelik az orvosok, vált-e ki bármilyen negatív hatást az oltóanyag, illetve termelődik-e antitest a szervezetben a kórokozó ellen. Amennyiben nem merülnek fel biztonsági kockázatok, a második fázisban már több száz önkéntes vesz részt, és átfogóbb megfigyeléseket végeznek rajtuk.
Putyin bejelentését követően Mikhail Murashko orosz egészségügyi miniszter azt mondta, minden önkéntes szervezetében komoly mennyiségű antitest termelődött, és egyiküknél sem volt súlyos komplikáció. Ilyen eredményekről az első fázist követően szoktak beszámolni, és nem lehet belőle leszűrni, hogy a vakcina működik-e.
Ugyan szerdán kétezer ember részvételével elindították a harmadik fázisú tesztelést Oroszország mellett az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Brazíliában és Mexikóban is, de más, ugyanebben a stádiumban lévő oltóanyagok esetében jóval több, legalább 30 ezer önkéntes bevonásával zajlik a kísérletezés.
Ha nem válik be, félni fognak az emberek a jó vakcinától is
Az, hogy a megkérdőjelezhető vakcinát elkezdték tömegesen gyártani, és közel húsz ország rendelt is belőle egymilliárd adagot, komoly aggodalmakra ad okot, és nem feltétlenül csak azért, mert káros egészségügyi hatásai lehetnek.
Egy rossz vakcina ráadásul veszélyesebb lehet, mintha egyáltalán nem is létezne ellenszer, ha azt vesszük, hogy biztonságérzetet teremt, és az emberek azt hihetik, védettek a vírustól, holott nem azok. Ha mindenki azt csinál, amit akar, úgy, hogy valójában a vírus továbbra is ott van a levegőben, és a vakcina nem véd, azzal még inkább felgyorsulhat a járvány terjedése.
A szérummal kapcsolatban az is intő jel, hogy Oroszország nem hozott nyilvánosságra adatokat a tesztelés folyamatáról, így a nemzetközi tudományos világ ellenőrizni sem tudja az eseményeket.
Putyin egy dolgot akart, győzni
Szinte a létező összes szakember azt mondta, a tesztelés hossza és összetettsége miatt leghamarabb a jövő év elején készülhet majd el a koronavírus-vakcina. Ezt a folyamatot nem lehet ennél jobban felgyorsítani. Mint azt Putyin bejelentését követően Alex Azar amerikai egészségügyi miniszter mondta,
nem az a fontos, hogy elsők legyünk a vakcinával. Az a fontos, hogy biztonságos és hatásos legyen.
A Kreml viszont másképp gondolja, politikai haszonszerzés és erőfitogtatás céljából.
Azt már a járvány kezdetén sejteni lehetett, hogy óriási versenyfutás kezdődik majd az oltóanyagért, az oroszok pedig véletlenül sem akartak veszteni. Miközben ilyen stádiumú vakcinát más országok is be tudtak volna jegyeztetni, de nem tették, mert felelőtlenség. A vakcina neve Sputnik-V, ami szintén arra utal, mintha az oroszok az amerikaiakkal szembeni űrverseny részeként tekintenének a koronavírus-járvány megfékezésére – az azonban még messze nem biztos, hogy Putyiné lesz a felfedezés sikere.
Kiemelt kép: Sputnik/AFP
