Nagyvilág

Kik a koronavírus nyertesei?

A PwC közép-kelet-európai régiójának stratégiai igazgatója ír arról, mely gazdasági szereplők profitálhattak a koronavírus-járvány idején előállt különleges helyzetből, illetve a pandémia nyomán megjelenő új realitásokból.

A járvány berobbanása óta számtalan cikk és tanulmány született a COVID-19 veszteseiről, de közszájon forognak pletykák a nehéz helyzetben nyerészkedőkről is.  A valóban szomorú egyéni tragédiák, a gazdaság egészét évekkel visszavető trendek, a pszichés, politikai és társadalmi feszültségek mellett kevesebb szó esik azokról a termékekről és szolgáltatásokról, ágazatokról és vállalati szereplőkről, szokásokról és viselkedési formákról, amelyek megerősödve kerültek ki a pandémia által megváltoztatott helyzetből.

Akikre már márciusban irigykedtünk

A vírus generálta új normák és körülmények bizonyos szolgáltatóknak és megoldásoknak egyértelműen a hasznára váltak, hiszen meglévő működési modelljük és/vagy termékük sikerét segítették; róluk már márciusban tudható volt, hogy a helyzet nyertesei között lesznek. A bezárkózás megváltoztatta a vásárlási preferenciákat: gondoljunk csak minden krízis slágertermékére, a vécépapírra és a tartós élelmiszerekre, a megugró népszerűségű webshopalapú vásárlásra, az online rendelésre, ami egyben csúcsra pörgette a kiszállítást és a futárcégeket is. Hónapok óta teljesen természetesnek tekintjük, hogy otthonról elindulva nemcsak a kulcsot és a telefont pakoljuk el, hanem maszkot és kézfertőtlenítőt is viszünk magunkkal. Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem csupán kezdeti előny, hanem a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az egészségipar és az informatika kerül ki majd ki legjobban a szektoriális konszolidációból is.

Központban a hálózati és egyéni, fizikai és pénzügyi biztonság

Ha egy értéket kell kiemelni, ami a vírus idején mindennél fontosabbá vált, az a biztonság. Ha pedig ezzel kapcsolatosan egy trendet: akkor az az innováció. A társadalom és gazdaság összetettségéből és rendszerszintű összefonódásából kifolyólag a legnagyobb kihívást a hálózati biztonság megteremtése jelentette. A járvány nyomán létrejött új társadalmi rendben háttérbe szorultak a közvetlen társas kapcsolatok, és a fizikai távolságtartás miatt szükség volt digitális támogató és ellenőrző folyamatok kiépítésére is. Ebbe a kategóriába sorolhatók az otthoni munkavégzés miatt kiemelt fontosságúvá vált kiberbiztonsági szolgáltatók, valamint a mind gyógyszerszállításra, mind a fizikai távolságtartás megfigyelésére használt drónok, de új lendületet kapott a fintech-szektor és a járványügyi megfigyelések során is alkalmazott QR-kódos megoldás is.

A járvány egyik sajátos következménye, hogy a közösségi biztonság miatt a társadalom még az egyéni szabadságjogok mérsékelt korlátozását is elfogadta. Az egyéni biztonságérzet kialakítása iránti igény pedig a virtuális megoldások mellett a közvetlen hétköznapokat is befolyásolta, így megugrott a kereslet a higiéniai termékek, korszerű csomagolások, a helyi termelők ismert hátterű termékei iránt, de reneszánszát éli az egészségmegőrzés, a városi biciklizés és a vidéki turizmus is.

A virtuális tér gördülékeny működtetése mellett – a fennmaradó társas érintkezések alkalmával – a fizikai biztonság is prioritást élvezett. A mindenki által ismert, és kötelezően használt maszkok, valamint kézfertőtlenítők, vagy szolgáltatóknál beszerelt plexik mellett olyan új megoldások is szolgálták a fizikai biztonság megszilárdítását, mint az anyagtechnológiai innovációk, fertőzésveszélyt minimalizáló speciális felületek, vagy éppen különleges, a baktériumok/vírusok megtapadását gátló falfestékek.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A pénzügyi biztonság jegyében számos régi-új megoldás nyert végre átütő fogyasztói bizalmat: érintésmentes fizetés, tőzsdei applikációk, online hitelezési platformok. Mindez előrevetíti, hogy nagy lehetőségek előtt állnak azok a Fintech/IoT cégek, amelyek bankok, szolgáltatók számára pénzügyi, hitelezési, számlanyitási folyamatok automatizációját, ügyfélszolgálati botok fejlesztését végzik.

A befektetési piacokon észlelhető tendenciák ezzel szemben vegyes képet mutattak, hiszen egyrészt a kockázatminimalizálás jegyében jelentősen megugrott az aranyba történő befektetések volumene, másrészt a bizonytalanabb helyzetű befektetők előszeretettel fordultak kevésbé konvencionális termékek, így például a kriptovaluták felé. A sláger Amazon-, Google-, Tesla-részvények mellett az egészségügyi válsághelyzet idején azok a vállalatok is befektetői bizalmat tudtak szerezni, amelyek vegyipari vagy egészségügyi/gyógyszeripari profillal bírnak, és így reményt adnak a járvány megfékezésére.

Szabadidő újratöltve: tanulás, TikTok, tradíciók

A világjárvány ideje alatt az emberek egy részének – a home office vagy a csökkentett munkaidő miatt – jelentősen több, másoknak – a gyerekek otthoni tanulása vagy az idős hozzátartozók ápolása miatt – kevesebb szabadideje lett. Ráadásul a szórakozási lehetőségek a szűkebb, privát terekre és helyszínekre korlátozódtak. Mindez már meglévő formák reneszánszához, komoly áttörésekhez és új elfoglaltságok térnyeréséhez vezetett.

Az oktatás és a munka mellett a szórakozás is a virtuális térbe költözött, így nagy igény mutatkozott a digitális szabadidős megoldások iránt. Ennek hatására a „tradigitális” szórakoztató platformok intenzív növekedése folytatódott (például Facebook, Netflix, Youtube, Spotify), és olyan új szereplők is megjelentek, mint a kínai TikTok. Szintén a beszűkülő sport- és utazási lehetőségek vezettek a videojátékok, az e-sport és az online szerencsejáték felíveléséhez, amelyek némi izgalmat kölcsönöztek a bezártsággal és unalommal fémjelzett mindennapokba. Az emberek jelentős része nemcsak a szórakozásra formált igényt, hanem lehetőséget látott saját maga fejlesztésében is, így felgyorsult az e-learning platformok és oktatási témájú appok terjedése.

Az otthonhoz kötöttség a digitális tér mellett a tradicionális tevékenységeket is felélénkítette. Újra népszerűvé váltak klasszikus, manapság kevésbé jellemző szabadidős tevékenységek (például kenyérsütés, barkácsolás, otthon csinosítgatás), a lakosság jelentős része talált örömet eddig jellemzően szolgáltatásként igénybe vett elfoglaltságok felfedezésével (mint a hajvágás), miközben felértékelődött a lelassulás, spiritualitás, fenntarthatóság.

Fotó: MTI / EPA / Keystone

Vállalatok, amelyek rugalmasan és gyorsan alkalmazkodtak

Természetesen a vállalati szféra is speciális alkalmazkodási folyamaton ment keresztül. Működési modell tekintetében a válság idején csak azok a szereplők képesek talpon maradni, amelyek megfelelő pénzügyi tartalékokkal és vészforgatókönyvekkel rendelkeznek, hiszen a kereslet több iparágban is nehezen becsülhető, bizonytalan. A tartalékok megléte a hirdetési piacon is előnyt jelenthet, mivel a cégek túlnyomó része jelentősen kisebb összeget tud marketingkiadásokra allokálni, így az aktívan hirdetők nagyobb hírverésben és több elért fogyasztóban reménykedhetnek.

A vírus az ellátási láncokat is igazán érzékenyen érintette, a lezáruló határok és a szigorúbbá váló biztonsági előírások megnehezítették a pontos árumozgásokat és többletköltségekhez – vagy soha meg nem érkező szállítmányokhoz – vezettek. A krízist leghatékonyabban azok a vállalatok voltak képesek átvészelni, amelyek rugalmas beszállítói kapcsolatokat tartanak fent, valamint felismerik a fogyasztók elérésének megváltozott alternatíváit. Átfogó tanulságnak tűnik, hogy leginkább azok a szereplők tudták zavartalanul folytatni működésüket, akik egyszerű, helyi ellátási lánccal rendelkeznek, valamint a fogyasztókhoz szorosan kapcsolódva – vagyis őket közvetlenül elérve – működnek.

Ahogy korábban a biztonságot emeltük ki kulcsszóként, az üzleti életben, a vállalati szférában ez továbbra is a bizalom. A bizalom a kulcsa, hogy a fogyasztók, az ügyfelek, a beszállítók és mind inkább a munkavállalók irányába meg tudjuk tartani professzionalizmusunkat, ígéreteinket. Ehhez agilis működésre, gyors, rugalmas alkalmazkodásra, innovációra, némi bátorságra és adott esetben korrekcióra van szükség. A sikeres vállalatok nemcsak rendelkeznek ilyennel, de már meg is kezdték átfogó digitális átképzési programjukat, egy rugalmasabb munkaerőstruktúra és hierarchia, valamint fizikai infrastruktúra (a jövő irodája, gyára, raktára, technológiája) kialakítását.

Ne légy vesztes!

Egyelőre a legalaposabb elemzők, legtapasztaltabb közgazdászok, legravaszabb politikusok és legnépszerűbb látnokok is csak találgatják, hogy miként alakul a válság lefutása, mekkorák lesznek a veszteségek, jön-e második hullám. Természetesen a fent említett nyertesek sem biztos, hogy közép- vagy hosszú távon megmaradnak. Mindenesetre érdemes legalább példa szinten átfutni néhány konkrét ajánlást, amivel jó eséllyel mi is a nyertesek közé kerülhetünk.

  • Amennyiben tulajdonos, befektető vagy, és nem látod cégedet a nyertes iparágak, termékelőállítók, szolgáltatók között, ideje diverzifikálni a portfóliódat!
  • Ha befektetési tevékenységet folytatsz, koncentrálj a kockázatkerülő, értékálló döntésekre!
  • Rendelkezz mindig kielégítő tartalékokkal, őrizd meg a likviditást és döntési szabadságot!
  • Amennyiben túl összetett ellátási lánccal rendelkezel, térképezd fel a helyi alternatívákat, diverzifikálj!
  • Digitális szolgáltatóként fektess kiemelt figyelmet a megbízhatóságra az adatkezelés és a felhasználói élmény kapcsán is!
  • Ha népszerű fogyasztási cikkeket gyártasz, vagy csak élelmiszerboltot üzemeltetsz, kezdj el kiszállítani!
  • Amennyiben gyakran bonyolítasz le pénzügyi tranzakciókat, nyiss a fintech-megoldások felé!
  • Ha munkáltatóként lépést akarsz tartani a trendekkel, támogasd a távmunkát, kísérletezz az agilis működéssel!
  • Ha munkavállaló vagy, és sem a munkaadód szolgáltatásprofilja, sem a menedzsmentje nem válságálló, lépj tovább! Vagy legalább kérj nagyobb transzparenciát, és vállalj komolyabb szerepet, felelősséget, hogy a nyertesek közé navigáld magad és a céged!

A szerző a PwC közép-kelet-európai régiójának stratégiai igazgatója.

A cikk alapját képező tanulmány letölthető a www.pwc.hu honlapról.

Kiemelt kép: Joel Saget / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

De hova tűnt Bruno Mars?

Hová lett Bruno Mars? – tehetjük fel a kérdést, miután a 11-szeres Grammy-díjas énekes több mint négy éve nem jelentkezett új albummal, a készülő, új lemezéről pedig kevesebbet tudni, mint a Hold túlsó feléről.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.