A több kormánytag, köztük Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelenlétében aláírt stratégia a korábbi, 2014-ben elfogadott átfogó nemzetbiztonsági terv helyébe lép. Andrzej Duda a ceremónián többek között rámutatott: az utóbbi öt év alatt 30 ezerrel nőtt a lengyel hadsereg létszáma.
Az államfői hivatal honlapján elérhető dokumentum szerint a nemzetközi rend „folytatódó felbomlása” kedvezőtlen hatással van Lengyelország biztonságpolitikai környezetére, ezen belül pedig a fő fenyegetést Moszkva „katonai erő felhasználásával megvalósuló neoimperiális politikája” jelenti.
Oroszország katonai erejének intenzív fejlesztése mellett hibrid jellegű, a konfliktusok kockázatát növelő, többek között a dezinformációra, kibertámadásokra támaszkodó tevékenységet is kifejt, és várhatóan a jelenlegi nemzetközi rendet aláásó politikáját a jövőben is folytatni fogja birodalmi pozíciójának újjáépítése érdekében – áll a dokumentumban.
Lengyelország biztonságának fő tényezője az észak-atlanti és az európai struktúrákban való részvétel, valamint a legfontosabb partnerekkel folytatott kétoldalú és regionális együttműködés is – írják. A stratégia szerint az országnak már 2024-ben a GDP 2 és fél százalékát védelmi célokra kellene szánnia, miközben az eddigi célkitűzések 2030-as időhatárról szóltak.
Kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a dokumentum az energiabiztonságnak. Annak kapcsán, hogy a lengyel, a közép-európai és a balkáni olaj- és gázpiacot továbbra is az orosz szállítások uralják, a stratégia további diverzifikáció szükségességéről beszél, többek között a Balti-tengertől az Adriai-tengerig vezető észak-déli gázfolyosó befejezése révén.
A dokumentum a Covid-19-hez hasonló járványokat is az egyik lehetséges biztonsági fenyegetésnek nevezi, kiemelve a megfelelő intézkedések előkészítésének szükségességét, az egészségügyi dolgozók és a védőeszközök kellő mennyiségének biztosítását.
Kiemelt kép: MTI/AP/Szputnyik/Pool/Alekszej Nyikolszkij
