Nagyvilág

Azokat az államokat is hazavágja a koronavírus, ahol alig van jelen

Már többen haltak meg az Amerikai Egyesült Államokban a koronavírus-járványban, mint amennyi amerikai áldozatot követelt a vietnámi háború – számolt be az NPR. Míg a két évtizedig tartó konfliktus során 58 220 amerikai vesztette életét, a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak száma kedden elérte az 58 365-öt, és közelít a 2017-2018-as influenzaszezon 61 ezres halálozási számához. A fertőzöttek száma pedig kedden átlépte az egymilliót.

A mostani járvány leginkább New York államot sújtja, ahol eddig több mint 295 ezren fertőződtek meg Covid-19-cel, és közel 23 ezren bele is haltak a betegségbe. A helyzet szerencsére már javulni látszik – legalábbis a fertőzés szempontjából.

A koronavírus-járvány ugyanis elképesztő terhet ró a gazdaságra, amely az USA-ban a leginkább a munkanélküliség ugrásszerű megnövekedésével jár együtt, ráadásul nem is csak azokban az államokban, amelyeket leginkább elért a járvány.

A regisztrált munkanélküliek száma egy hónap alatt nőtt ugrásszerűen több mint 26 millióra. Az alábbi ábrán két adatot vetettünk össze államonként: az egyik a 2020. április 27-én nyilvántartott fertőzések száma, a másik az április 23-ig bezárólag öt hét alatt újonnan beadott munkanélküli segélyre vonatkozó igényeké.

Made with Flourish</div

Látható, hogy miközben New York államban van messze a legtöbb koronavírusos beteg, az ezer főre jutó segélykérelmek száma 146, vagyis ennyien veszítették el az állásukat a járványt kísérő krízis miatt. Sokkal rosszabb a helyzet arányaiban Hawaiion, ahol 1000 főre 295 kérelem jut. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy a világjárvány miatt leállt a turizmus, amely Hawaii GDP-jének a negyedét adja.

De nincs szerencséjük a kontinensen lévő államoknak sem: New Hampshire-ben mindössze 2000 koronavírusost találtak, és 187 kérelem jut ezer emberre, Észak-Dakotában, ahol csak 1000 fertőzött volt cikkünk írásakor, az ezer főre jutó kérelmek száma 127. Hasonló az arány Alaszkában, Maine-ben és Idahóban, sőt, még Vermontban is, ahol mindössze 862 regisztrált fertőzött volt, de az ezer főre jutó friss munkanélküliek száma 148.

Nincs betegszabadság

Arról, hogy a járvány és a gazdasági válság miatt milyen kihívásokkal kell szembenéznie a vidéki Amerikának, a minap a Vox is közölt egy cikket. Ebben idézik Angela Hewlett virológust, aki arról beszélt, a kisebb települések nincsenek felkészülve arra, hogy egy ilyen problémát kezeljenek, arra pedig végképp nincs kapacitásuk, hogy megfelelő mértékben teszteljenek. Emiatt nem látszik a fertőzés valódi nagysága, a lakosság pedig a – látszólag – alacsony fertőzés miatt nem érti, hogy miért kellene otthon maradnia. Több helyen ezért tüntetéseket szerveztek, hogy nyissanak ki újra a gyárak és hadd mehessenek vissza dolgozni.

Ez azonban nem ilyen egyszerű. Az érintett államokban, mint Nebraska, Missouri vagy Dél-Dakota, a munkahelyek jelentős része nem olyan, ahol távmunkát lehetne bevezetni, például farmok vagy élelmiszer-feldolgozók. A mezőgazdasági vagy gyári munkások a munkaidő alatt végig egymás közelében vannak, ami még maszk és kesztyű viselése esetén is növeli a megfertőződés kockázatát. További nehézség, hogy

hiába számít az élelmiszeripar alapvető fontosságú ágazatnak, az ott dolgozók nehezen jutnak hozzá a védőruházathoz, a munkaadók pedig lassan vezetik be a távolságtartásra vonatkozó szabályokat.

Márpedig ha nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket, hiába nyitnak majd ki újra a munkahelyek, a koronavírus gyors terjedése miatt sok dolgozó kieshet a munkából, ami esetenként az állás elvesztésével is járhat.

Egy Missouriban található húsfeldolgozó egyik alkalmazottja azért jelentette fel a munkahelyét, mert még azt sem engedik meg a dolgozóknak, hogy köhögéskor a szájuk elé tegyék a kezüket, azzal ugyanis hátráltatják a munkát. Ugyanebben a gyárban senki nem mehet el betegszabadságra, ha pedig mégis kihagy egy napot, akkor azt felírják. Ha egy év alatt összejön kilenc nap, akkor akár ki is rúghatják az illetőt. A pert indító, névtelenséget kérő személy 11 olyan emberről tud a gyárban, aki a Covid-19 tüneteit mutatja, de a vezetőség nem hajlandó kontaktkutatást végezni.

Visszamenni dolgozni vagy sem?

A Five Thirty Eight kicsit más szemszögből közelíti meg a problémát. A Louisiana államban élő Erica Harrison kirakatrendezőként dolgozott egy áruházban, mígnem márciusban kirúgták. Hetekbe telt neki, míg sikerült elintéznie a munkanélküli segély folyósítását, és mire elkezdett érkezni a pénz, felhívta a korábbi főnöke, hogy visszamenne-e dolgozni, ha újra megnyit a bolt.

Erica nincs könnyű helyzetben: a 12 dolláros órabére alig volt elég arra, hogy megéljen, de legalább volt egészségbiztosítása, amelyet a kirúgással elvesztett. Erica azonban fél attól, hogy elkapja a koronavírust, mivel a munkája azzal jár, hogy egy csomó mindent megfog, a próbababáktól a különféle árucikkekig. Az édesanyja, akivel együtt él, nemrég gyógyult fel egy szívműtétből, ezért Erica nagyon fél attól, hogy hazaviheti a fertőzést. Ha azonban hivatalosan is felajánlják neki a régi állását, ő pedig visszautasítja, elveszítheti a munkanélküli segélyt. Amint arra a cikk rámutat, éppen azok a rosszul kereső munkavállalók szenvednek a legjobban a gazdaság leállításának hátrányaitól, akik az újranyitást is megszenvednék.

A legtöbb, otthonról nem végezhető munkakört olyanok töltik be, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, és alacsony a fizetésük, és ők azok, akik felülreprezentáltak az olyan munkahelyeken, ahol állandóan más emberekhez közel kell lenni.

Georgia kormányzója, Brian Kemp, április 21-én jelentette be, hogy engedélyezi egyes üzletek újranyitását, pedig az állam nincs jó helyzetben. Kilenc megyében nemhogy kórház, de gyakorló orvos sincs, sokan rendelkeznek valamilyen alapbetegséggel, és a lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él. Nem csoda, ha az államban élő vállalkozók félnek attól, mi lesz, ha újra kinyitnak.

A bizonytalanságukat növeli, hogy nincsenek egységes előírások a távolságtartásra és járványügyi szabályokra, ezért a tulajdonosok saját maguk próbálják kitalálni a teendőket. Hugh Acheson, a georgiai Athensben található egyik étterem főszakácsa például még az újranyitás előtt szeretne útmutatást kapni arról, hogy hogyan végezzék a szakszerű fertőtlenítést, és mekkora távolságot kell majd tartani a vendégeknek egymástól.

Egyetlen étel sem ér annyit, hogy valaki meghaljon miatta,

mondta a Voxnak, és ezzel nem csak ő van így. Még ha újra kinyithatnak is az éttermek, nem biztos, hogy rögtön vissza fognak térni a vendégek: egy, a CBS által végzett kutatás szerint az amerikaiak 71 százaléka akkor sem érezné magát jól egy vendéglátóhelyen, ha feloldanák a kijárási korlátozásokat.

Kiemelt kép: MTI/AP/Frank Franklin II

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.