Az Egyesült Államok Defender 2020 néven monstre gyakorlatot tervezett idén Európában. Egy esetleges orosz támadásra adandó választ szimulálva mintegy 15 ezer amerikai katonát terveztek átdobni a kontinensre. A katonákhoz tartozó haditechnikai eszközök egy része már most is Európában van, ezeket légkondicionált raktárakban tárolják, a másik részüket az Egyesült Államokban rakodták be teherhajókra, és szállították át német, holland, belga, illetve holland kikötőkbe. A tervek szerint az „összepárosított” alakulatok egy több ezer kilométeres menetet hajtottak volna végre a Baltikumba, és eközben a különböző NATO-szövetségesek fegyveres erőivel hajtottak volna végre hadgyakorlatokat.
Nem nehéz belátni, hogy amikor a koronavírus elleni harc egyik legfontosabb eleme (a kézmosás gyakori alkalmazása mellett) a tömegeseményektől való távolmaradás, akkor egy-egy ilyen hadgyakorlat milyen veszélyeket rejt magában. A nemzeti hatóságok mellett mind a NATO, mind az amerikai haderő folyamatosan figyeli az eseményeket, és próbál lavírozni a fertőzés jelentette veszélyek, illetve a biztonság szavatolásából adódó feladatok között. Az Észak-Norvégiában folyó Cold Response 20 gyakorlatot emiatt fel is függesztették. Bár konkrét információk nem voltak arról, hogy a katonák közül bárki megfertőződött volna, de óvatosságból ez tűnt a helyes lépésnek.
A járvány alááshatja egy ország katonai biztonságát is
A hadseregekben, ahol sok katona összezárva, jórészt gyakorlatozással tölti a napjait, fokozottabb a vírusveszély. Őket nem lehet hazaküldeni, hogy otthonról végezzék a munkájukat. A NATO-tagországok esetében ez kiegészül az intenzív nemzetközi kapcsolatokkal, hadgyakorlatokkal.
Az amerikai haderő március 7-én jelentette be, hogy kimutatták a koronavírust az egyik, Európában állomásozó katonánál. Egy tengerészről van szó, aki jelenleg Nápolyban szolgál. A dél-olasz városban jelentős nemzetközi katonai közösség van, beleértve magyar katonákat és tiszteket is, hiszen itt működik a NATO egyik katonai parancsnoksága.
A már említett Defender 2020 legutóbbi, úgynevezett tervezői konferenciáját március elején tartották. Egy ilyen találkozón általában minden olyan NATO-tagország katonai küldöttsége részt vesz, amely valamilyen módon érintett a gyakorlaton. Az ilyen egyeztetések a legritkább esetben bírnak hírértékkel, hiszen céljuk a későbbi hadgyakorlat sikeres lebonyolítása, vagyis főleg egyeztetésekről, a tervek legapróbb részletekig történő kidolgozásáról szólnak.
Koronavírus-járvány idején azonban minden másképp van. A lengyel sajtó pár napja számolt be arról, hogy a lengyel delegáció vezetője, Jaroslaw Mika tábornok tesztje pozitív lett a legutóbbi konferencia után. Nem sokkal később az Európában állomásozó erők szárazföldi erőinek parancsnoka, Christopher Cavoli tábornok, valamint a Bundeswehr szárazföldi erőinek főszemlélője is önkéntes karanténba vonult, hogy kiderüljön megfertőződtek-e. Ilyen előjelek után valószínűsíthető, hogy a többi tagország (köztük Magyarország) hasonló beosztású katonai vezetői már otthonról dolgoznak, remélve, hogy megúszták a fertőzést.
A Defender 2020 kapcsán egyelőre csak annyit tudni, hogy az amerikai haderő kisebb létszámban fogja megtartani – a jelenlegi tervek szerint – a hadgyakorlatot.
Ugyanakkor a koronavírus-járvány arra is felhívja a figyelmet, hogy súlyos esetben akár egy állam biztonsági rendszerét is kikezdheti. Nem csak az irányításért felelős tábornokok betegedhetnek le, hanem a harcoló alakulatok tagjai is. A rendőrség hasonló veszélyeknek van kitéve, csakúgy, mint például a büntetés-végrehajtás. Ezeknek a kritikus intézményeknek a működése jó esetben alig látható a hétköznapokban (különösen a hadseregé), ám ha baj van, csak tőlük tudunk segítséget kérni. Nagy-Britanniában már hetekkel ezelőtt arról lehetett olvasni, hogy ha a COVID-19 elérné a rendőrséget, és nem lenne elég rendőr szolgálatra, akkor a hadsereget fogják az utcára vezényelni. Mivel a koronavírus terjedését még kevéssé ismerjük, nem elképzelhetetlen, hogy Európa többi részén is szembesülni kell majd ezzel a döntéssel.
Egy katona védettebb egy civilnél
Az amerikai katonák európai hadgyakorlatait Donald Trump hétfői bejelentése még inkább bizonytalanná tette. Az első információk szerint az Európából az USA-ba tartó összes légijáratot felfüggesztenék, ám később kiderült, hogy a tiltás csak a schengeni zóna országainak állampolgárait érinti, de nem vonatkozik az árukra és az amerikai állampolgárokra.
Az elnök bejelentése után Mark Esper védelmi miniszter maga is új óvintézkedéseket jelentett be az amerikai katonák számára. Eszerint a négy legfertőzöttebb országba tervezett, vagy onnan induló utazást 60 napra megtiltják a hadsereg tagjainak. Kína és Irán egyébként sem épp fontos desztinációja az amerikai katonáknak, de a másik kettő, Dél-Korea és Olaszország több tízezer amerikai katona állomáshelye, akik gyakran családostul élnek ott.
A külföldi állomásozás szintén nem csak az amerikai katonákat érinti. A NATO-nak jelenleg két jelentős katonai missziója van, a koszovói és az afganisztáni, előbbiben mintegy 3000, utóbbiban nagyjából 8000 katonával. Mellettük ott van Irak, ahol egyszerre fut egy körülbelül 400 fős NATO-tanácsadó misszió és egy több ezer fős kiképző misszió. Bár ez a küldetés nem a NATO égisze alatt zajlik, a résztvevő országok többsége a szövetség tagja.
Afganisztán esetében alig beszélhetünk közegészségügyről, Irakban pedig az elmúlt évtizedben omlott össze, ráadásul mindkét ország szomszédos a leginkább fertőzött államok közé tartozó Iránnal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mind Afganisztánban, mind Irakban az egyik legjelentősebb hozzájáruló nemzet Olaszország, akkor láthatjuk, hogy a nemzetközi missziókban levő katonák fertőzésének is több útja van.
Mi kínál némi védettséget? Az, hogy a nemzeti kontingensek általában külön-külön dolgoznak, és hogy az egészségügyi biztosítás – az egyéb várható fertőzésveszélyek miatt – egyébként is magasabb színvonalú. Ráadásul minden katonai misszió végét a hazatérés után egészségügyi visszaszűrés zárja, és a katonák ilyenkor veszik ki a misszió alatt felgyülemlett szabadságaikat. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy egy járvány egy fokkal talán kezelhetőbb, illetve korábban felismerhetőbb, mint az civil lakosság körében.
Kiemelt kép: Soeren Stache/dpa-Zentralbild
