Nagyvilág

Köszönni sem tudnak románul, mégis állampolgárságot kapnak oroszok, ukránok, moldávok

Már a titkosszolgálatokig ér a korrupciós ügy, amelyben nyakló nélkül osztogatják a román állampolgárságot.

Romániának a Moldovai Köztársaságban működtetett konzulátusain olyan személyek is leteszik az állampolgársági esküt, akik egy kukkot sem tudnak románul, jelezte a bukaresti EuropaFM diplomáciai forrásokra hivatkozva. A még tavaly kipattant és azóta botránnyá dagadt ügy eredményeként februártól a Nemzeti Állampolgársági Hatóság (ANC)  260 ezer, moldovaiak által benyújtott kérelmet jegelt a vizsgálatok lezárásáig. Az érintetteknek van okuk félelemre: 2019 végén „csak” a főügyészség kezdett vizsgálódni, január 23-án azonban átadták a dokumentumokat a korábban a rettegett Laura Codruţa Kövesi – a jelenlegi európai főügyész – által vezetett Korrupcióellenes Főügyészségnek (DNA).

A folyamatban lévő bűnvádi eljárásról a DNA alig szivárogtat ki információkat, ám azt már tudni, hogy célkeresztben az ANC:

hatalommal való visszaéléssel, az állampolgársági kérelmekhez csatolt, vélhetően hamis dokumentumok eltüntetésével vádolnak vezetőket, alkalmazottakat a nyomozó ügyészek,

de konkrét nevek még nem kerültek nyilvánosságra.

A szálakat bonyolítja, hogy a tavaly decemberben az ANC éléről éppen a jelzett problémák miatt a Ludovic Orban kormányfő által kirúgott Andrei Tinu pert indított az eltávolítása miatt. A pert megnyerte, és most januárban visszaülhetett a hivatal vezetői székébe. Meglehet, hogy ezt később megbánja.

Bűnszövetkezetek alakultak az ügyintézésben

Ana Guţu, a román külügyminisztériumnak a Moldovai Köztársasággal való kapcsolattartásáért felelős államtitkára szerint

legalább 3500, román állampolgárságot nyert orosz és ukrán személy dossziéjában bukkantak törvénytelenségekre.

Az érintettek a két világháború közötti Romániához kötötték román gyökereiket, s ennek alapján kértek-kaptak állampolgárságot, ám az okmányok eredetisége hemzseg a gyanús jelektől.

Az államtitkár elismerte, bűnszövetkezetek alakultak ki az állampolgársági ügyek intézésére. Szerinte „kész csoda, hogy 3500 orosz és ukrán állampolgár megtalálta az annak idején a Nagy Romániában (1920–1940 között Románia része volt Besszarábia és Észak-Bukovina, amelyet vissza kellett adnia a Szovjetuniónak) szerzett születési bizonyítványát, és most kéri-kapta a román állampolgárságot.

A törvény szerint az állampolgársági kérelmet hat hónap alatt kell elbírálni, de az jelenleg két és fél évre tolódott. A kiszivárgott információk szerint azonban létezik egy párhuzamos elbírálási csatorna is, amelynek megfizetésével hétköznapi kérelmező számára hihetetlen sebességre kapcsolható az ügyintézés a hivatalban. Ebben fontos kiskaput jelent a „hivatalos fordítás”, amelynek során a cirill írásról a latinra alakításkor váratlanul „módosul” néhány adat.

A külüggyel szemben a Tinu vezette ANC próbálja bagatellizálni az ügyet, szerinte az elmúlt időszakban csak nagyon kevés orosz, ukrán kapott román állampolgárságot. De abban sem lát kifogásolnivalót, hogy az érintettek egy kukkot sem tudnak románul, mert a törvény nem írja elő a beszélgetést a kérelmezővel.

Nemzetbiztonsági aggodalmak

A problémát belülről ismerők szerint az ANC körül és a hivatalon belül valóságos bűnözői hálózat épült ki, amelyet a kérelmezőknek, így vagy úgy, lehetetlen megkerülni. A román hatóságok egyelőre nem verik nagydobra a problémát, igyekeznek házon belül rendet teremteni, de erre csekély az esély. Tavaly októberben a főügyészség az állami számvevőszéket (CC) is ráküldte az ANC-re, és a vizsgálat megerősítette az illegális állampolgárkérelmi dokumentumok eltüntetésére, a hivatali vezetőkre vetődő korrupciós gyanút. A CC jelentése azonnali egyeztetést, tárgyalást kért az ANC, a külügyminisztérium, az igazságügyi tárca, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) között, mert a kialakult helyzet már a nemzetbiztonságot veszélyezteti.

Vélhetően olyan orosz, ukrán vagy moldáv személyek is kaptak román állampolgárságot, akiknek ezt egy alaposabb átvilágítás esetén nem lett volna szabad megadni. Ugyanakkor ezzel a pénzmosásban, szervezett bűnözésben érintettek simán bebocsátást kaptak az Európai Unió tagállamaiba is.

A tiraszpoli szakadár orosz vezér felesége

Vlad Bileţchi a román-moldáv egyesülést zászlójára tűző kisinyovi Unirea-Odip Egyesület vezetője hívta fel a figyelmet, hogy miközben a Besszarábia területén található Dnyeszteren-túli Köztársaságban (Transznisztria) a szakadár oroszok a terület függetlenségéért küzdenek, és nyíltan románellenesek, Vagyim Krasznoszelszkij elnök felesége furcsa módon megkapta a román állampolgárságot. Ezért aztán a kisinyovi állami rádió híre szerint Bileţchi átiratban értesítette a Románia moldvai nagykövetségét és a konzulátusokat, a Moldovai Köztársaság parlamentjét, valamint az ANC-t, hogy Szvetlana Krasznoszelszkaja román állampolgár. Lilian Carp moldáv parlamenti képviselő most pedig követeli az állampolgárság visszavonását, ugyanakkor azt állítja, több más szakadár orosz is megszerezte a hőn áhított passzust.

Az ANC honlapján egyetlen szó sincs arról, hogy leállították volna a moldávok, oroszok, ukránok kérelmeinek elbírálását, viszont a sorozatos vizsgálatok nyomására szigorítottak: újabban nem elég egy születési bizonyítvány hivatalos fordítása, hanem az eredetit is mellékelni kell, májustól pedig már nem fogadják el az orosz, ukrán és moldáv levéltárak által kibocsátott anyakönyvi bizonylatokat sem.

Kiemelt kép: Carsten Koall/Getty Images

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik