Meg kell mutatni a világnak a V4-régió másik arcát, azt, hogy a visegrádi régió nem egyenlő az ezeket az országokat képviselő kormányokkal
– mondta szerdán Karácsony Gergely Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, ahol ismertették azt a levelet, amit tizennégy másik európai város vezetőjével együtt a budapesti főpolgármester is aláírt.
A levélben a városvezetők az Európai Unió új Zöld megállapodását (Green Deal) helyezik a középpontba, azért lobbiznak, hogy a terv előremozdítása érdekében a nagyvárosok közvetlenül is lehívhassanak uniós forrásokat klímavédelmi célokra. Ursula von der Leyen bizottsági elnök decemberben mutatta be a programot, ami 2030-ra megfelezné az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2050-re pedig karbonsemlegessé tenné a kontinenst. Egyelőre azonban ezek a tervek inkább csak kommunikációs panelek, mintsem hogy cselekvési programmá állnának össze.
Mint számtalan példa megmutatta az elmúlt években, gyakran álltak helyi önkormányzatok a klímavédelem élére, és ambiciózus, a fenntartható jövő felé mutató akcióterveket valósítottak meg
– érvel a levél, amely szerint a helyi közösségek gyorsabban cselekszenek, mint a „szervesüzemanyag-ipar által szorongatott nemzeti kormányok”.
Széles összefogás
A mostani sajtótájékoztatón ismét együtt álltak ki a visegrádi országok fővárosainak főpolgármesterei (a pozsonyi kivételével, ő betegség miatt nem utazott el Brüsszelbe), akik tavaly év végén megalapították a Szabad Városok Szövetségét. A szövetség megalapítása után arról beszéltek, nem várnak pénzesőt az Európai Uniótól, de bíznak abban, hogy a 2020-2027-es új uniós költségvetésben lesznek számukra közvetlenül elérhető források is.
Ez a lobbitevékenység egészült most ki egy sor másik városvezető kiállásával. A von der Leyennek címzett levelet aláírta a pozsonyi, a prágai, a varsói, a berlini, a bécsi, a hágai, az athéni, a rigai, a vilniusi, a tallini, a frankfurti, a kassai, a milánói és a strasbourgi polgármester is. A névsor impozáns, ettől függetlenül a kezdeményezés sikere erősen kétséges. De mielőtt ennek a részleteibe belemennénk, érdemes tisztázni, miért fontos a V4-es városvezetőknek, hogy közvetlen forrásokhoz jussanak – Karácsonynak pedig különösen, mert a budapesti költségvetés sok sebből vérzik.
Belpolitikai harc
Budapest, Pozsony, Varsó és Prága élén is liberális, inkább baloldali ellenzéki városvezetők állnak, miközben a négy országot olyan kormányok vezetik, amelyeket populistának tartanak (bár egymástól is eltérő színezetűek: a magyar és a lengyel kormány jobboldali, a szlovák kabinetet a baloldali populista Smer egy nacionalista párttal és a magyar-szlovák vegyes párttal, a Most-Híddal közösen alkotja, míg a cseh kormány nagyobbik párja a liberálisokat erősíti Brüsszelben). A budapesti főpolgármester szerint ezekre a kormányokra ugyanakkor egyaránt jellemző „a jogállamiság és a transzparencia hiánya”, ezért is kell új módszereket keresnie az EU-nak a kohéziós pénzek egy részének elosztására. Vagyis Karácsony szerint az uniós támogatások egy részét korrupt módon használják fel, miközben szerinte ez nem történne meg a közvetlenül kiosztott forrásokkal.
A főpolgármesternek égető szüksége lenne ezekre a plusz forrásokra, ugyanis a főváros bevételei a jelenlegi kiadásait sem fedezik. Orbán Viktor kormánya pedig ezt ki is használja Karácsonnyal szemben, amikor a budapesti fejlesztésekről tárgyal. Látszott ez azon a huzavonán is, aminek a végén 50 milliárd forintot kapott a főváros egészségügyi fejlesztésekre azért cserébe, hogy felépüljön a 2023-as atlétikai vb megrendezéséhez szükséges stadion, amit Karácsony korábban ellenzett.
Nem kampányszövegként mondom, de ki van véreztetve Budapest
– mondta lapunknak egy Karácsony mellett dolgozó politikus, aki már ismeri az új fővárosi költségvetést, amit ezen a héten kell benyújtania a városvezetésnek. Forrásunk megemlítette, hogy a kormány azon terve, amely szerint a helyi iparűzési adót csökkentenék, újabb körülbelül 10-20 milliárdos lyukat ütne a budapesti büdzsén.
De más módon is szorongatják Karácsonyékat a kormányoldalról: sokan úgy értékelik Vitézy Dávid kinevezését az újonnan létrehozott Budapest Fejlesztési Központ élére, hogy „alternatív városházát épít a Fidesz”. Ugyanis több fejlesztés is úgy valósulhat majd meg a fővárosban, hogy azokat a központon és Vitézyn keresztül a Fideszhez kötik a választók, nem a főpolgármesterhez és így az ellenzékhez. Ezekért a fejlesztésekért pedig nyilván nem kell majd úgy megküzdeni, mint a városvezetésnek minden egyes forintért.
Karácsonyék elképzelése szerint a közvetlenül lehívott EU-s források ezt az alulfinanszírozottságot és egyensúlytalanságot ellensúlyoznák. Az így megvalósuló fejlesztéseket pedig fel lehetne mutatni már a 2022-es országgyűlési, majd a 2024-es önkormányzati választás előtt is.
Késő bánat?
Azonban ezzel a tervvel van egy súlyos probléma: a megvalósíthatósága. Az EU következő, 2021 és 2027 között érvényes többéves pénzügyi keretéről éppen parázs viták zajlanak, mert ez alapján dől el az is, hogy a következő időszakban hogyan osztják el a kohéziós pénzeket, érthető tehát, hogy a tagállamok nehezen egyeznek meg.
Kormányzati szinten Orbán Viktor együtt lobbizik a többi visegrádi állam vezetőjével, ugyanis a jelenlegi tervezet szerint komolyan megvágnák a Kelet-Közép-Európának juttatott EU-s forrásokat az előző költségvetési ciklushoz képest. És azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormány olyan tervvel rukkolt elő Brüsszelben, ami Budapestet uniós források nélkül hagyná, igaz, erről azt állították, csak egy munkaanyag volt.
Ezzel a szembenállással is magyarázható, hogy felfüggesztették a pénzügyi keretről szóló (az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács közötti) tárgyalásokat. Rafał Trzaskowski épp a felfüggesztéssel érvelt, amikor azt kérdezték tőle, nem késő-e most lobbizni ezekért a forrásokért, Varsó főpolgármestere szerint ugyanis még van esély elérni, hogy megvalósítsák a tervüket. Karácsony pedig azzal kontrázott erre, hogy legfeljebb azért késő, mert mindezt már tíz éve meg kellett volna lépni.
Zdeněk Hřib prágai főpolgármester azt emelte ki, hogy a közvetlenül a városoknak kiosztott pénz nem venne el forrást más kohéziós támogatások elől, csak a közvetlen lehívhatóság lenne a sajátosságuk. A főpolgármesterek azzal is érveltek, hogy ha az EU-s zöld program tényleg fontos az új bizottságnak, akkor a tervüket el kell fogadni, mert ez is azt priorizálja.
Miközben ez egy mellékszál, amit a sajtótájékoztatót tartó főpolgármesterek persze meglovagolnak, de ettől még az EU zöldítése a fő cél.
Nem véletlenül a Régiók Bizottsága új néppárti elnökének, Apostolos Tzitzikostasnak a megválasztására időzítették egyébként a főpolgármesterek a brüsszeli sajtótájékoztatójukat: ezzel is jelezték, hogy nemcsak gazdag nagyvárosok többletforrásaiért lobbiznak, hanem a közvetlenül lehívható forrásokért. Persze az sem véletlen, hogy épp a visegrádi országok polgármesterei lobbiznak, a többi városvezető pedig csak aláíróként támogatta őket egyelőre.
Karácsonyék is tudják, hogy ebben a meccsben messze nem állnak nyerésre: szerdán Frans Timmermansszal is egyeztet ez ügyben a budapesti főpolgármester. Az Európai Bizottság szocialista alelnöke – aki kifejezetten ellenséges viszonyt ápol Orbánnal – úgy jön a képbe, hogy pozícióját bevetve nyomást gyakorolhat a megfelelő emberekre annak érdekében, hogy a V4-es főpolgármesterek terve megvalósuljon.
Brüsszeli forrásaink kevés esélyt adtak erre, de azt is mondták, nincs lejátszva az ügy. A hétéves pénzügyi keret körüli harcokon túl azt is hátrányként említették, hogy konkrétan kidolgozott tervet nem látnak, csak politikai szándéknyilatkozatot. A főpolgármesterek ezzel szemben a saját tervüket kidolgozottnak mondják, és az uniós politikusokat, bürokratákat láttatják úgy, mint akik csak ígérgetnek, nagy szavakat mondanak a Green Dealről, a költségvetést módosító javaslatokban viszont nem köszön vissza ez az akarat.
A nehéz helyzet megoldásában szerepe lehet Jávor Benedeknek, Budapest brüsszeli képviseletvezetőjének is, aki felvetette, hogy a hétéves költségvetés módosítása nélkül, a forráskifizetési szabályok körüli ügyeskedéssel is megoldható lenne, amit a polgármesterek szorgalmaznak.
Persze ha valahogy sikerülne a főpolgármesterek tervét benyomni a következő hétéves költségvetésbe, akkor Magyarországon és a másik három országban is bizonyára felerősödnének azok a kormánypárti hangok, amelyek szerint az ellenzékiek Brüsszelben kerülik meg a saját kormányukat. Ez igaz is lenne, de a képhez hozzátartozik, hogy azokat a kormányokat akarják megkerülni, amelyek érezhetően akadályozzák pénzügyileg, és egyéb módokon is a működésüket, szintén politikai célokból.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
